Evangélikus Őrálló, 1910 (6. évfolyam)

1910-09-01 / 36. szám

1910. EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ Itt említjük meg, hogy a közgyűlés első napján d. u, főkép Terray Gy. és Geduly H. kezdeményezé­sére megalakult a kerületi lelkészértekezlet, Terray Gyulát lelkesedéssel választva ideiglenes elnökévé és mellé az intéző bizottság tagjaiul Geduly Henriket és Holkó Mihályt. A mintegy 35 testvér élénk részvéte­lével tartott ülés kimondotta, hogy lehetőleg már a jövő tavasszal érdemleges munkára jő össze. Ugyancsak az első nap déli óráiban közebéd volt a Huszpark nagytermében, hol a felköszöntők során Geduly H. indítványára táviratilag üdvözölték a Reichenhallban időző püspököt, ki arra másnap hála­telt távirati válasszal felelt. Végül megemlítjük, hogy az első nap délutánján a közgyűlés tagjainak tiszteletére a poprádi egyház a templomban orgonaversenyt rendezett, a mely minden tekintetben fényesen sikerült s a melyen főleg a ki­váló iglóí vendégközreműködők arattak igaz elismerést. Tanintézeteink működése az 1909—10. iskolai évben. (ÄZ idei értesítők alapján). (Folytatás). Egyéb változások a következők. Nyugalomba vo­nultak : Iglón Roth Márton 39, Pozsonyban Marka­sovszky Sámuel 30, Budapesten Wéber Rudolf 40 évi szolgálat után. Góbi Imre pedig 25 éves tanári és 12 éves" igazgatói működése után a Luther-Otthon veze­tésével bízatott meg. Mind a 4 buzgó, lelkes tanár és pedagógus bokros érdemeit az illető intézetek értesí­tői részletesen méltatják. Nagyobbszabású személyi változások történtek kivált a pozsonyi teol. akadémián, melynek kötelékébe léptek — mint új tanerők: dr. Szelényi Ödön, dr. lie. Daxer György, Lie. Schmidt K. I., Pröhle Henrik és br. Podmaniczky Pál. Az első a megüresedett fii. pe­dag. tanszéket foglalta el, dr. Daxer, a Németországon is ismert nevű jeles teológiai író a szisztematikai­exegetikai tanszéket, a lelkes br. Podmaniczky pedig a pozsonyi lelkésszé megválasztott Rátz Vilmos ma­gántanár helyét foglalta el, mig Schmidt és Prőhle a pozsonyi ev. egyház két kiváló lelkipásztora a Trsz­tyánszky főesperes halálával elárvult gyakorlati teoló­giai tanszék teendőit látták el. — Öt új munkabíró tanerővel gyarapodott, névszerint: Genersich Tivadar, Lövik Kálmán, Polgár Dezső, Posevitz Vilmos és Molnár Lajossal, egy tanszék megüresedése, de kivált a VIII. osztály megnyitása folytán a bonyhádi főgim­názium. Új tanárok még Zwick Vilmos és Klaniczay Sándor Selmecbányán, Tichy Gyula Rozsnyón, ifj. Marcsek Andor és Szénfy Zoltán Iglón, Mikolik Imre Késmárkon, Leffler Béla és Varga József Nyíregyhá­zán, Kerber János Pozsonyban, Paiaki Sámuel és Korén Jenő Békéscsabán, Pap Zoltán íd. és Miklóssy János Aszódon, Dr, Böhm Károly és dr. Böhm Dezső Budapesten. Iskoláink tanárai közül néhány megtisztelő kitün­tetésben vagy megbízatásban részesült. Fischet Miklós iglói igazgatót ő csász. és kir. felsége a közügyek terén szerzett érdemei elismeréséül a „királyi taná­csosi" cim adományozásával tüntette ki. Dr. Loisch János budapesti tanár a vallás- és közoktatásügyi kormány megbízásából az egész iskolai éven át a né­met és franciaországi középiskolai intézményeket ta­nulmányozza. Ugyancsak a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter dr. Obál Béla eperjesi teol. akad. tanárt külföldi tanulmányainak és írod. működésének folytatása végett 250D kor. államsegélyben részesítette. Noszky Jenő késmárki tanárt a M. K. földtani intézet Aradvármegyében eszközlendő geológiai kutatásokkal és felvételekkel bizta meg. Ezenkívül több fő- és kö­zépiskolai tanár ez évben is kormányképviselői meg­bízatásban részesült. Emiitettük már, hogy úgyszólván összes tanáraink élénk társadalmi munkát fejtenek ki. Igy Pozsonyban ők a „Toldy-kör 1 , és „Uránia"', Eperjesen a „Széche­nyi-kör" és „Szabad Líceum", Nyíregyházán a „Bes­senyei-kör", Rozsnyón a „Művelődési Egyesület", Késmárkon a „Szabad Líceum", Békéscsabán a ,,Bé­késmegyei Közműv- Bizottság", stb, stb. főtényezői és természetesen a vallásos és prot. jellegű estélyek fő­szereplői. Többen, mint helyi lapok vagy szaklapok szerkesztői és munkatársai fejtenek ki serény tevé­kenységet. (dr. Haznlisszky Rezső (Rozsnyó), Bruck­ner Károly, dr. Banczik Samu (Késmárk), dr. Pravecz Ödön (Besztercebánya). Leffler Sámuel, Leffler Béla és dr. Vietórisz József (Nyíregyházán), dr. Reil Lajos (Békéscsaba), dr. Serédi Lajos, Rátz László (Budapes­ten), Kovács Sándor, Albert József, Hamvas József (Pozsonyban), Prőhle Károly (Sopronban), Flórián Ká­roly, dr. Obetkó Dezső (Eperjes) stb. — Mások a vi­déki vagy fővárosi kulturegyesületek vagy tanárkörök tisztviselői vagy állandó felolvasói. Tudományos és pedagógiai értekezéseket közöltek, vagy nagyobb ön­álló munkákat adtak ki a lefolyt iskolaévben a követ­kezők : 1. főiskolai tanárok: Bancsó Antal, Payr Sán­dor, Prőhle Károly, Stáner Vilmos (Sopron), Csengey Gusztáv, Deák János, Draskóczy Lajos, dr. Flórián Károly, Mayer Endre, dr. Obetkó Dezső, dr. Réz Mihály, dr. Szlávik Mátyás, dr. Obál Béla (Eperjes), dr. Masznyik Endre, Kovács Sándor, Hornyánszky Aladár, dr. Daxer György, dr. Szelényi Ödön (Pozsony) és dr. Prőhle Vilmos egyet, magántanár (Nyiregyháza). 2. középiskolai tanárok: Bereczky Sándor, dr. Böhm Dezső, dr. Böhm Károly, dr. Hittrich Ödön és Mikola Sándor (Budapest), dr. Oravecz Ödön (Besztercebánya), dr. Paulovics istván, dr. Vitális István (Selmecbánya), Leffler Béla, Moravszky Ferenc, dr. Radó Endre (Nyiregyháza). Frenyó Lajos, Gimöry János, Saguly József, Szutórisz Frigyes, dr. Wallentinyi Samu (Eper­jes), dr. Bruckner Győző (Igló), dr. Hdzslínszky Rezső (Rozsnyó), dr. Veress Samu, Horváth Zoltán (Rima­szombat), dr. Magyar Győző (Felsőlövő), Karátsony Zsigmond, dr. Banczik Samu, Gaál Pál, Noszky Jenő, dr. Révay József, Szokol Károly (Késmárkon), Hamvas József, Márton Jenő, dr. Pfeiffer János (Pozsonyban) stb. E felsorolás — mely pedig korántsem teljes — fényesen mutatja, hogy tanárságunk valóban kultur­éietünk nélkülözhetetlen tényezői közé tartoznak. Intézeteink legtöbbje szépen és fokozatosan fej­lődik. Nagy örömünkre szolgálhat egyetlen felekezeti jogakadémiánk folytonos fejlődése, az igazgató választ­mány immár kimondotta, hogy szükségesnek tartja a VIII. rendes (jogbölcseleti és büntetőjogi) tanszék fel­állítását is. Nagyjából teljesnek mondható 3 teol. aka­démiánk tanári létszáma. De mig a vall. és közokt. miniszter már 1908. évi okt. havában kiadott rendele­tével jogakadémiai tanáraink fizetését a kir. jogakad. tanári fizetésének raegfelelőleg kiegészítette, teol. ta­náraink fizetése még mindig nincsen véglegesen ren-

Next

/
Oldalképek
Tartalom