Evangélikus Őrálló, 1910 (6. évfolyam)

1910-09-01 / 36. szám

332 EV

ANGELIKUS ŐRÁLLÓ 1910. dezve és fizetésöknek az állampénztárból leendő kiegészítése ügyében éppen csak hogy a kezdő lépések történhettek meg. Igen helyes eszmét pendit meg az eperjesi teol. akad. dékánja évi jelentésében, midőn kijelenti, »hogy nagy áldás volna teol. főiskoláinkra, hogy ha minden már hivatalban lévő tanárnak is alkalom adatnék, hogy időnkint külföldi egyetemekre kimehetne tanulmányokat végezni és a külfölddel való kapcsolatot elevenebbé és szorosabbá tenni« — csak azt tesszük hozzá, hogy ép oly üdvös volna középiskolai tanáraink kiküldése is és ezt egyik-másik intézetünk anyagi helyzete talán már most is megbírná. Valamennyi középiskolánk megakarván felelni a kor fokozódó pedagógiai és egészségügyi igényeinek több helyen az iskola anyagi ügyeiben differenciák merültek fel, melyek magasabb államsegélyt biztosító új szerződés kötése által igyekeznek kiegyenlileni. Ä szerződés revíziójának az ügye már meglehetős előrehaladott stádiumban van: az iglói, békéscsabai, nyíregyházi, rimaszombati, bonyhádi, Selmecbányái, rozsnyói és eperjesi intézetekben. Felsőlövő most kötötte meg — első izben — a szerződést az állammal, ezenkívül 200.0C0 koronát kapott új gimnáziumi épület emelésére, az építést meg is kezdték és a vállalkozó 1911. jul. 15-én köteles az épületet teljesen készen átadni. Ugyancsak építés alatt van az eperjesi kollégium új főgymnáziuma, melynek a régi tiszteletreméltó épületből való kihurcolkodásával sok tanterem marad rendelkezésére a kollégium többi intézeteinek. Már két év óta van új diszes otthonában a bonyhádi főgimnázium, mely ez évben foglalta el helyét véglegesen a nyilvánossági joggal felruházott középiskolák sorában. Rz utolsó 4 év alatt történt gyors fejlődése szép jövőt biztosít számára. R hagyományos prot. áldozatkészség és az intézeteink iránt való tettre kész, nemes érdeklődés ez évben is szép példákban nyilvánult meg. Itt első helyen említhető a késmárki líceum, mely maholnap leggazdagabb intézeteink sorába léphet és mely a lefolyt tanévben 3 nagyobb alapítványról számol be. Kegel Árpádné 3000 koronás alapítványt tett egy szegénysorsú diák segélyezésére, továbbá Kobialka János volt gimn. tanár 2000 koronát küldött azon meghagyással, hogy ebből 1000 korona a tápintézet céljaira, 1000 korona pedig szegénytanulók gyámolitására szolgáljon; végűi az érettségi találkozóra egybegyűltek létesítettek egy emlékalapot 130 koronával, mely tekintve a minden évben a szeretett alma-materhez zarándoklók nagy számát, csakhamar tekintélyes alapítvánnyá fog emelkedni. Ugyanitt a 3 évvel ezelőtt nyugalomba vonult 4 érdemes tanár Greszmacher Gy., Kiszely E., Klein Pál és Zvarinyi S. emlékének megörökítésére megindult gyűjtés befejezésével elkészültek az alapítólevelek 577.69; 745.12; 577 67 és 617.21 kor. öszszegekről. R budapesti főgimn. ösztöndíj alapitványai száma is 3 igen tetemes új alapítvánnyal gyarapodott. Rz egyiket, mely 1000 kor.-ról szól, a kistétényi Walthercsalád adományozta az 1910. ápril 7. elhunyt Walther Ägoston volt gondnok emlékére. R 2-dík alapítványt az 1899-ben tiz éves találkozóra összegyűlt hálás tanítványok létesítették (1200 kor ); végül a Pesti Hazai Eis» Takarékpénztár Egyesület igazgatósága 3000 koronás alapítványt létesített. Nyíregyházán „az érettségi vizsgálatot tett ifjak emlékalapját' az idén 311 koronával gyarapították, (összege 1220 kor. 46). Ezt az életrevaló eszmét a többi intézet is, a mely még nem tette, megvalósíthatná. Csak arra kellene törekedni, hogy az alapítók alapítványuk rendeltetését ne szorítsák kizárólag jutalomdíjakra, (mert a szorgalomnak pénzzel való jutalmazása erkölcsi és pedag. szempontból éppen nem kifogástalan), hanem, mint több helyütt már meg is történt, csak általánosságban körvonalozzák hováfordítása céljait. Egy irányban követendő példát mutat egy másik nyíregyházi alapítvány (Barzó Mihályné 2000 koronás alapítványa), mely egy 4-dik osztályt végzett ipari pályára készülő tanulónak szánja a tőke kamatait. Ugyanitt létesült ez évben a Bodnár Gyula emlékalapítvány 500 koronával. Iglón a már említett Kobialka János tett ezer koronás ösztöndíj alapítványt. Rz eperjesi kollégiumnak Kubinyi Miklós adományozott 2745 koronányi összeget, továbbá a már két izben megnevezett bőkezű mecenas Kobialka János 3000 koronát, a 40 éves találkozóra összegyűlt volt tanítványok a kollégium egyik disze Ludmann Ottó nevére tettek 750 koronás alapítványt, dr. Szmik Gyula neje emlékére tett 12.000 koronás ösztöndijalapítványt, az eperjesi teol. Otthon javára pedig 3 alapítvány tétetett (a nyíregyházi ág. h. ev. egyház 4000 kor., Kubinyi Älbert hagyománya 1000 kor.-ás és a teol. akad. tanári kar 1030 koronás alapítványa. Pozsonyról Thali Kálmán emlékezett meg végrendeletében 5000 koronányi alapítvánnyal. Szarvasnak adományozott Ponyicky Máté 1000 koronát, Réthy Béla pedig alumneumi ösztöndíj alapítványát 800 koronára egészítette ki. Rimaszombat 2 nagyobb alapítványát említjük meg a Soós Ferenc és Bodor István félét egyenként 1000 — 1000 koronával. Rozsnyón Pékár Imre a Magy. Leszámít és Pénzváltóbank nyug. vezérigazgatója 10.000 koronás alapítványt tett szegénysorsú tanulók segélyezésére. Ä Selmecbányái líceumnál Földváry Elemér földbirtokos létesített 1000 koronás ösztöndíjalapitványt tanárfiúk számára. — Ezek csak a tetemesebb adományok, a kisebbek száma légió, majd minden intézetnél. Rz igazgatói jelentések, melyek általában körültekintők, de különösen a pozsonyi, iglói, nyíregyházi, békéscsabai, budapesti stb. értesítőkben kimerítők, megemlékeznek a szokásos isk. ünnepségekről is; a melyek célja a hazafias és vallásos érzület ébrentartása. (Megünnepelték okt. 6 , okt. 31-, márc. 15., ápr. 11., junius 8. ünnepszámba megy a tanév megnyitása és bezárása is. Ezekhez járult ez évben a „legnagyobb magyar" emlékünnepsége. Voltak egyéb ünnepélyek, hangversenyek és műkedvelői előadások. Hangversenyek és jótékonycélú színielőadások voltak: a pozsonyi, soproni, késmárki líceumokban, az iglói, budapesti, rozsnyói és nyíregyházi főgimnáziumokban. K ésmárkon Hunfalvy és Thoköly-ünnepély volt, a pozsoinyi teol. akadémián Székács és Stromp emlékűnnepség; a pozsonyi líceumban régi kegyeletes szokás szernt hálaünnepet rendeztek, a tanintézet egyik nagy jóitevője Ratkóczi Skárica Gábor emlékére. Rz ünnepségek rendezéséből a minden intézet kebelében fennálló ifjúsági egyesületek bőségesen kiveszik részöket (önképzőkör, zenekör, dalkör, vallásos egyesületek stb.) Igy az ifj. egyletek Nyíregyházán Benczúr Gyulát, Rimaszombaton Mikszáthot és Ferenczyt ünnepelték, Iglón pedig Petőfi és Mikszáth-ünnepélyt tartottak. Sikerült vallásos estélyeket rendeztek az egyes intézetekben rendszerint a gyámintézettel kapcsolatban megalakult vallásos (belmissziói) egyletek. Ilyenek mű-