Evangélikus Őrálló, 1910 (6. évfolyam)
1910-08-25 / 35. szám
1910 EVÄNGELIKUS ŐRÁLLÓ 319 értesítőben sok kérdésünkre nem kapunk feleletet, így pl. van intézet, mely nem közli az ifjúság tanulmányi előmenetelét, más meg nem közli az érettségi vizsgálat eredményét, pedig mind a keltő hozzá tartozik egy év történetéhez Szerény nézetünk szerint sokkal fontosabb dolog az, hogy az értesítőből teljes képet nyerjünk egy intézet belső életéről, mint az, hogy a tanúlók — mint a legtöbb állami intézetben szokás — már az évzáró ünnepélyen kézhez kapják az értesítőt; de még az utóbbi esetben is módját lehet ejteni, hogy a fent említett adatok is belekerüljenek. Ép úgy nagyon fontosnak tartjuk, hogy minden értesítő tüntesse fel — mint a Rendtartás is előírja — a tanárok irodalmi és társadalmi működését is, egy eszköze annak, hogy a közönséget a tanárság nagy kulturális hivatásának igazságosabb megbecsülésére neveljük. Az is üdvös volna, ha a közös fennhatóság alá tartozó intézetek is külön értesítőt adnának ki, Szarvas 2, Sopron 3 intézete már is megtette, megtehelné pl. Eperjes is, melynek 2 intézete oly szépen megizmosodott. Mi általában barátjaí vagyunk a programmi értekezéseknek akkor is, ha nem szorosan didaktikai tárgyúak vagy helyi érdekűek, hanem tudományos színezetű értekezések ; legalább módot nyujtunk fiatalabb tehetségeknek komolyabb szárnypróbálgatásokra Különösen óhajtanám, ha a ref. intézetekben dívó székfoglaló értekezések tartása nálunk is meghonosodnék az egész vonalon; ma csak 1 — 2 helyen van szokásban. Nagy tanulmányra valló székfoglaló értekezést találunk Hraskó Kálmántól Akkumulátorok cimen a szarvasi értesítőben. Érdemes dolgozatot közöl Moravszky Ferenc a Caius Herencius-hoz intézett retorika III. könyve c. a. a nyíregyházi értesítőben. A pozsonyi teol. akadémia évi jelentésében Hornyánszky Aladár nagy szakavatottsággal ismerteti és értékeli Kámösi Sámuel óriási irodalmi hagyatékát. Módszertani Tárgyú értekezés van a budapesti értesítőben Mikola Sándor és Rátz László avatott tollából (Az infinitcimális számítások elemei a középiskolában.) Két igen érdekes helyi érdekű cikket találunk a rimaszombati és Selmecbányái értesítőben Amabban dr. Veress Samu értekezik »Mikszáth Kálmán a rimaszombati iskolában« (1857— 1863.) cimen, ebben pedig Hamrák Béla képeket közöl »Selmecbánya középiskoláinak történetéből.« — Széchenyi emlékének áldoznak egy-egy szép emlékbeszéddel a budapesti, nyíregyházi főgimnáziumok és a soproni és pozsonyi líceumok. (Az emlékszónokok e helyeken dr. Szigethy Lajos, Leffler Sámuel, Holló János és dr. Koch István voltak). — Volt nagynevű | tanárának Hunfalvy Pálnak az emlékét újítja föl hálás | kegyelettel a késmárki liceum, a lelkes hangú megem- \ lékezés szerzője dr. Banczik Sámuel. Ugyanezt az | értesítőt dísziti Hunfalvynak késmárki működési ídejé- j bői származó arcképe is. Az igazgató tartalmas év- | megnyitó beszédét közli az eperjesi kollégium és a | soproni teol. akadémia. Az ifjúsággal tett tanulmányi kirándulások hosz- ; szabb-rövidebb leírásait tartalmazzák a nyíregyházi i (Tokaj. Hortobágy), békéscsabai (Alduna), szarvasi j (Balaton. Dalmát tengerpart), bonyhádi (Dunántúl) stb. i értesítők. Megjegyzésre méltó különben, hogy többi I iskolánkban is meg van a kiránduló kedv és hogy a [ kisebb-nagyobb kirándulások rendes szokássá váltak, | minek üdvös hatását pedagógiai szempontból szinte ! fölösleges ecsetelni. Több intézetben e célra »kirándu- j lási alap« létezik. I Sajnos, hogy a lefolyt tanévben is igen bő ara- í tása volt a halálnak, sok kiváló tanférfiút szólított el munkaköréből. Nyolc értesítőben találunk nekrológot, egyikben-másikban kettőt ís. Legsúlyosabb veszteség érte a pozsonyi teol. akadémiát Hörk József és Trsztyénszky Ferenc gyászos elhalálozásával. Ez utóbbit siratja meleg hangon a pozsonyi liceum ís, melynek évek hosszú során át vallástanára volt, A rozsnyói értesítő az idő előtt elhúnyt Schatiik Károlynak és Törköly Jánosnak szentel egy-egy szivhezszóló megemlékezést. Szép nekrológ emlékszik meg Klein Pál késmárki és Kuntz Ödön iglói nyugalmazott tanárokról, továbbá Oláh Miklósról, a népszerű szarvasi tornatanárról; a soproni értesítő végül egyik legkiválóbb tanára, Refyfier János elvesztét fájlalja a (33 évi szolgálat talán tüzetesebb méltatást is érdemelt volna meg!). A rimaszombati értesítő az igazgatói jelentés keretében emlékezik meg az országszerte ismert tanárnesztor Baksay István haláláról. Volt azonban öröm- és kegyeletes emlékünnepély is. Rimaszombat a nagyérdemű Bodor Istvánt ünnepelte pedag és közéleti működése 40-ik fordúlója alkalmából. Felsőlövőn Graiziger Kornél 30 éves tanári jubileumát ülték meg nagy melegséggel. Kegyeletes emlékünnepélyt rendeztek késmárkon Hun/alvy Pál születése 100 éves fordulóján, a pozsonyi teol. akadémia pedig megfestette Székács fózsef, a nagy pap arcképét, melynek ünnepélyes felavatása alkalmából Zsilinszky Mihály bányakerületi felügyelő mondott nagyhatású emlékbeszédet. Ugyanez intézet Stromp László síremlékét avatta fel kegyeletteljes ünneppel, melyről az »évi jelentés« részletesen ír és egyúttal közli az akkor elhangzott emlékbeszédet is. Már az eddigiekben is megemlékeztük a tanári személyzetben beállott néhány változásról. (Folyt, köv.) T Ä R C H. Ének. Dallam: »Jehova csak Néked éneklek.« Te adsz erőt lelkemnek, Isten, Hogy szárnyait kibontsa könnyeden; S míg Hozzád vágyva vágyik itt lenn : Szálljon merészen át az egeken, Még ottan is a véghatárra, túl: — Ahol Elébed elfogódva húll! S ott átölel imádva Téged, Hogy összeolvadjon valóm s Valód Egy szent örömben, mely nem érhet Véget soha, mert semmi nincsen ott, Mi elmúlik, mi végtére siet: Mind végtelen, mi Benned él s Tied! Ez édes végtelen örömben Valóm felolvad és nem érezem Hiányát semminek körültem — Nincsen is összetenni mért kezem': Mert mit érzek, imánál több, nagyobb: Te az enyém — s én a Tiéd vagyok! Petrovics Pál.
