Evangélikus Őrálló, 1910 (6. évfolyam)

1910-05-19 / 21. szám

1910. Perényi Vilmos (Eperjes) szerint lehetetlen az óraszaporitás, tehát ellenez minden oly törekvést, mely erre irányul. Leffler Sámuel nyíregyházi igazgató, az eddigi keretekben kívánja az előadó javaslatainak a megvalósítását. Ludmann Ottó eperjesi tanár szintén csak az alsóbb osztálybeliek közül kiválogatott tanulókat kötelezné énektanulásra. Az előadó tanulmányát az évkönyben kinyomják, az elhangzott észrevételeket jegyzőkönyvbe foglalják. Ezután az elnök 5 percnyi szünetre felfüggeszti az ülést. Szünet után. Dr. Bruckner Győzőnek a történelmi kirándulásokra vonatkozó dolgozatát, a szerző távolléte miatt csupán az évkönyvben közlik, nem olvassák fel és vita tárgyává nem teszik. Perényi Vilmos eperjesi tanár, az osztatlan tanítás körül szerzett tapasztalatokról tartott előadását történelmi visszapillantással vezeti be. Rz e részben végzett külföldi kísérletek szerint a délutáni tanítás teljesen veszendőbe ment, tehát jobb az egész munkát ebédig elvégezni. Erről sikerült az ellenzőket is meggyőzni. A kérdőíveken beérkezett vélemények 80 százaléka is az osztatlan tanítás mellett nyilatkozott. Eperjesen három év óta zavartalan folyik ily módon a tanítás. R miniszter csupán sanctionálta e szokást. Dr. Pröhle Vilmos nyíregyházi tanár még nem tekinti az eddigi kísérletek eredményét véglegesnek. Rz osztatlan tanítás mellett felhozott főbb érveket sorban cáfolgatja. Aggodalmának ad kifejezést a rendszer behozatalával szemben. Csupán a helyi körülmények, társadalmi viszonyok kényszerítő ereje előtt hajlik meg, de szerinte nem didaktikai előnyök azok, amelyek az újítás behozatalát ajánlják. Hollós János soproni tanár relatíve jobbnak találja az új rendszert a réginél. Rz intézetek tegyenek bölcs belátásuk szerint, ne rendelet kényszerítse az újítás behozatalára. Dr. Vietorisz József, nyíregyházi tanár, előadja, hogy a külső nyomás alatt behozott újítás egyedül a jogosult, mert physiologiai alapon csak ellenezni lehet azt. Dr. Szigethy Lajos, budapesti tanár, szerint elég egyszer egy nap az izgalomból, tehát jobb a munkát egyszerre elvégezni. Dr. Hazslinszky Rezső, rozsnyói tanár, nem híve az osztatlan tanításnak, inkább óra reductióval kívánna segíteni az állapoton. Király Ernő, selmeczbányai igazgató szerint az osztatlan tanítás behozatala mellett, bizonyos hajlam a jóra inkább kifejlődhetik a tanulókban. Dr. Flórián Károly, eperjesi jogtanár azt javasolja, hogy a tanártestületek felterjesztése alapján a Kultuszminiszter a többi miniszterrel egyetértve rendelje el a hivatali órák megtartását. Frenyó Lajos, eperjesi tanár javasolja, hogy kísérletül hozzák be ott, ahol nincs behozva az osztatlan taitás. Leffler Sámuel, nyíregyházi igazgató szerint csak akkor vezet célra az ujitás, ha délután a tanulók valósággal szabad délutánt élveznek. Dr. Wallentinyi Dezső, rimaszombati tanár, közvetítő indítványt tesz, mely szerint a tagtársak szíveskedjenek tudomásul venni, hogy a jó hajlamok kifejlődésére, a tanulmányi eredmény javulására, az egészségi állapot kedvező alakulására kedvezően hat az osztatlan tanitás a rimaszombatiak tapasztalata szerintGömőrij János, eperjesi igazgató, az ott szerzett tapasztalatok alapján ajánlja az uiitást, bár nem halgatja el az ideges tanulók számának növekedését Fischer Miklós kimondja a határozatot, hogy a szokosztály ajánlja az osztatlan tanitás behozatalát. Dr. Reil Lajos békéscsabai tanár felolvasása arról szólt, hogy az iskolai értesítőkben közlendők-e a tanulók érdemjegyei ? Megokolja lélektani alapon, hogy semmi szükség nincsen reá, tehát mellőzendő az osztályzat közlése. Rz előadónak köszönetet mond a szakválasztmány az előadásért. Szokol Károly késmárki tanár a középiskolai céllövészeti tanfolyamok ügyében szerzett tapasztalatokról számol be- Ä külföld példájának követését szükségesnek találja. R VII-VIII. osztály tanulói számára kell e tanfolyamot szervezni, mert nagy erkölcsi hasznot lát benneMoravszky Ferenc, nyíregyházi tanár, a fegyelem erősítésére szolgáló intézménynek tekinti s ezért pártolja azt. Rz előadónak köszönet nyilvánítás mellett dolgozatát az évkönyvben közlik. Dr. Wallentinyi Dezső bemutatja Loysch Ödön dolgozatát a felekezeti tanárok áthelyezésének lehetőségéről, mely oda konkludál, hogy esetről-esetre támogassak az állami és egyházi hatóságok azokat, akik erre rászorulnak. Elfogadja a szakosztály. Gömöry János, eperjesi igazgató előadása következett ezután azon tanárjelöltekről, akik ev. intézetnél óhajtanak alkalmazást szérezni, célszerűnek találná tehát, hogy az ilyenek töltsenek egy évet valamely külföldi protestáns egyetemen s az egyházegyetem az ily tanárjelölteket anyagilag támogassa. R szakosztály elfogadja a javaslatot és ily értelmű felterjesztés megtételét javasolja a közgyűlésnek Dr. Wallentinyi Dezső, rimaszombati tanár bemutatja a Loysch Ödön előadói javaslatát az állammal kötött szerződéseknek és a nyugdíj törvénynek revíziójárél. A szakosztáiy a hangoztatott kívánságokat magá évá teszi és megteszi a további lépéseket a sérelmek orvolására. Kutllk Endre, szarvasi tanár, kedvezményes vasúti jegyek kieszközlésére vonatkozó előadásában kívánatosnak tartja, hogy ujttsa meg a protestáns tanárság azt a régebben benyújtott kérvényét, amely az állami tanárokkal egyenlő vasúti kedvezményben való részesítését kívánja a felekezeti tanároknak is. A szakosztály ehhez is hozzájárul. Gömöry János egyesületi titkár javasolja, hogy a szakosztály kezdeményezésére irjon fel a közgyűlés az egyetemhez a szolgálati pragmatikának a napirendről való ideiglenes levétele iránt addig, amíg az állami szolgálati pragmatika elkészül. Ezt is elfogadja a szakosztály. Még Fischer Elnök köszöni meg a tagtársak érdeklődését, majd Leffler Sámuel nyíregyházi igazgató mond köszönetet azért, hogy a közgyűlés színhelyéül Nyíregyházát jelölte ki az egyesület, mely után elnök az ülést berekeszti.