Evangélikus Őrálló, 1910 (6. évfolyam)
1910-05-19 / 21. szám
1910. EV ANGELIKUS ŐRÁLLÓ 191 A főiskolai szakosztály május 17-én d. u. 3 órától 5 óráig tartotta meg ülését. Rz elnök dr. Masznyik Endre pozsonyi theol. akad. igazgató, szívélyesen üdvözölte a tagokat, sajnálattal jelentette, hogy a soproni theol. akadémia tanárai akadályozva voltak a megjelenésben és röviden vázolva a szakosztály két előadásának tárgyát és jelentőségét, a gyűlést megnyitotta. Rz első előadást dr. Daxer György pozsonyi theol. akad. tanár tartotta a főiskolai tanítás reformjáról. Előadásában Hornyánszky Aladár pozsonyi theol. tanár álláspontjára helyezkedett, ki a kérdést 2 év előtt felvetette és kivánta theol. főiskoláink tanügyének a tanítási és tanulási szabadság elve alapján való reformálását, azután a tanítási és vizsgálati rendnek egysége alapjául elfogadásra ajánlotta a pozsonyi akadémia tanügyi szervezetét, mely az eddigi szervezetek közt még leginkább felel meg a tanítási szabadságnak. Mayer Endre eperjesi theol. akad. dékán rámutatott a gyakorlati nehézségekre, melyek a tanítási és tanulási szabadság útját állják, melyet elvben különben ő is helyesel. Hozzászóltak még a kérdéshez Draskóczy Lajos és Deák János eperjesi theol. akad. tanárok, mire az előadó válasza után az elnök mutatott rá az előadás thémájával adott kérdések sokaságára és komplikált voltára. Kiemeli, hogy a theol. tudomány mivelésére az egyház és állam kötelessége volna a theol fakultas felállítása, mely mellett a lelkészképzés feladata külön gyakorlati lelkészi semináriumokra hárulna. R szakosztály azután főleg azért is, mert a soproni kartársak véleményét nem ismeri, a kérdések egész komplexumának megoldását egy a püspökökből és a theol. akadémiák tanáraiból álló theol. értekezlet tárgyalására hagyja, melyet lehetőleg nemsokára Eperjesen vagy másutt össze kellene hivni A második előadásban dr. Masznyik Endre pozsonyi theol. akad. igazgató ismertette a theol. tanárok eddigi lépéseit, az irányban, hogy az ő fizetésüket is egészítse ki az állam a hasonló rangú állami intézetek tanárainak fizetése arányában. Javaslatára a szakosztály elhatározta, hogy felkéri a tanáregyesületet, hogy ezen kérelmének elintézését szükség esetén szorgalmazza, valamint azt ís, hogy az egyetemes egyház engedje meg és kérje fel a kormányt, hogy a theol. akadémiák tanárait az állami nyugdíjintézetbe felvegye. Evvel a tárgysorozat kimerülvén, az elnök megköszönve a tanáregyesület elnöke dr. Meskó László érdeklődését, mellyel a szakosztály tanácskozásait kisérte, a tagok éljenzése közben bezárta a gyűlés tárgyalásait. Az országos ág. h. ev. tanáregyesület folyó hó 17—18-án tartott közgyűlése alkalmából a tanítóképző int. tanárok szakosztálya megalakult és ülésezett. Elnökké Papp Józsefet, soproni ev. tan. képző intézeti igazgatót, jegyzővé Nikelszky[Zoltán szarvasi ev. tan. képző intézeti igazgatót választották. Az elnöki előterjesztések után a napirenddel foglalkozott a szakosztály; és pedig: 1. A tanítóképzői vallásoktatás. E tárgy eiőadója Kapi Gyula nyug. ev. tanítóképző intézeti igazgató, ki betegsége miatt személyesen el nem jöhetett s alaposan kidolgozott értekezésének felolvasásával Papp József kartársát bizta meg. Az e tárgyban mozgó fontosabb kérdések a következők: 1. Vallástanári állás szervezése az ev. tanítóképzőkben. 2. Ev. tanítóképző szervezése. 3. Az állami int. vallásoktatásának kérdése. 4. Tankönyvek kérdése. A kántorképzés, melyről Gerhard Béla és a »Rendtartásról", melyről ifj. Kapi Gyula értekezett, elhatározta a szakosztály, hogy az idő rövidsége miatt e fontos tárgyak az egyes tanítóképző intézetek tanári karának megküldendők. A fizetésnek-nyugdijnak rendezésére nézve Nikelszky Zoltán ejőadó javaslatai szerint a minisztertől az államiakkal való teljes egyenlő elbánást kérelmezik. Több kevésbbé fontos ügy elintézése után .a szakosztály ülése véget ért. A polgári iskolai szakosztály is kimondta végleges megalakulását. Elnökké: Mikolik Kálmánt, (Budapest) jegyzővé Kardos Istvánt választották meg. A szakosztály ülésén Scholtz Margit (Budapest) tartott előadást a Leányegyesületekről. Értekezésében a mai társadalmi viszonyokra való hivatkozással rámutatott ez egyesületek fontosságára és céljára. Ismertette ezzel kapcsolatban a budapesti ev leányegyesület működését. A kérdéshez Balla Jenő, dr. Wilt György szóltak hozzá. (Nyíregyháza). A szakosztály egyéb ügyek tárgyalása után a jövő évi programmját állapította meg. Délután a kedvezőtlen idő dacára egyesek kirándulást tettek a lombos erdejéről, kies fekvéséről és hatásos gyógyfürdőjéről híres-neves Sóstófürdőre, este pedig nagy érdeklődéssel hallgatták meg a Bessenyei körnek ez alkalomból rendezett Mikszáth-estéj ét, amelyet Váradi Antal a nagy író életrajzából ismertetett és vetített képekkel is illusztrált intimitásai és Szabolcska Mihály Mikszáthról szóló és legújabb kötete más verseinek előadása tett feledhetetlenné Másnap reggel vette kezdetét a közgyűlés. Az Orsz. Ev. Tanáregyesület közgyűlése. A közgyűlést megelőzőleg reggel fél 9-kor istentisztelet volt az ev. templomban, melyen Draskóczy Lajos, eperjesi theol. tanár imádkozott. A templomból Szabolcsvármegye székházába vonultak át a tanáregylet tagjai, ahol a közgyűlés 9 órakor vette kezdetét Dr. Meskó László elnöki megnyitójával. Az elnök mindenekelőtt szívélyesen üdvözli a megjelent tagokat, köztük elsősorban Szabolcsvármegyének, Nyíregyháza városának, a nyíregyházi evang. egyháznak, az Országos Középiskolai Tanáregyesületnek s a Ref. Tanáregyesületnek jelenlevő képviselőit. Majd azután reá mutat arra, hogy mig az országban mindenütt harczi zaj hallható, itt a múzsákkal való békés munkálkodás folyik. A közművelődéssel akarunk foglalkozni, mely ugy az állam, mint a társadalom és nemzet berendez edésének legbiztosabb alapja s mely azokat biztosan vezeti a boldogulás utján célja felé. A mult és jelen tapasztalatain okulva kívánjuk előkészíteni a jövőt. Szolgálni kívánjuk egyházunk s vele együtt hazánk érdekeit is. A kettő nem ellenkezik egymással. Miként tanítóink a múltban is mindig hiven teljesítették a haza és nemzet iránti kötelességeiket, még akkor is, amikor félreismertetésben s üldöztetésekben volt részük; ugy ma is hasonló odaadással, lelkesedéssel kívánjuk teljesíteni azt a nagy munkát s betölteni azt a hivatást, mely reánk, mint a kultura, a nevelés munkásaira hazafias szempontból vár. A szakosztályokban tárgyalt ügyek ékesszóló tanúbizonyságot tesznek arról, hogy minden tag buzgón szolgálja a közügyet. Kettős hivatás vár az
