Evangélikus Őrálló, 1910 (6. évfolyam)

1910-02-24 / 9. szám

1910. Leffler Sámuel főgymn. igazgató, Dr. Vietorisz József, Dr. Szopkó Dezső, Dr. Popini Albert, Dr. Prok Gyula, Porubszky Pál egyháztanácsosok és Lukáts Gyula hírlapíró meghívásával adott vacsorát, amely az egyház javára irányuló munkára nézve tanulságos sok szép felköszöntő elhangzásával a késő éjjeli órákig tartott. Reggel eltávozott a nagy tisztelettel és szeretettel fogadott vendég, azon kedves reményt nyújtva mindnyájunknak, hogy őt valamely közelebbi estén ismét vendégünkül üdvözölhetjük. NEKROLÓG Hörk József halála. Ismét egy jelesünk dőlt ki az élők sokból, aki- I nek távozása érzékeny veszteséget okoz közegyhá- j zunknak, főként pedig a theologiai nevelés és irodalom ! nagy és szép művének. Hörk József, az eperjesi, majd i utolsó években a pozsonyi theologiai akadémia lelkes j tanára, a gyakorlati theologiai tudomány avatott tollú, ékesen szóló, szorgalmas művelője, akinek vezetése alól a mai papi nemzedék számos, kiváló szónoki hírnévnek örvendő, nagytekintélyű, gyülekezetük javáért a bölcsek fényességével és a hivők lelkesedésével fáradozó tagja került ki, — aki fejlődő magyar theologiai irodglmunknak számottevő munkása voit, — akit mint tanárt, mint előadót, lelkes hév, meggyőző világosság és ifjúságszerető gondos atyai szív jellemzett: megtért atyáihoz. Sírhantjára gyászoló családja, munkatársainak és tanítványainak nagy száma mellett mi is leteszszük a hálás elismerés koszorúját, mert az eltávozott megalapítása óta szóval és tettel támogatta az „Evang. Őrállót." * * * Életrajzi adatairól a következők állanak rendelkezésünkre : Hörk József szül. 1848. márcz. 7-ikén Likéren, Gömör-Kishont megyében, szegény nemes szülőktől. Atyja a rimamurányvölgyi vasmü-egyesület egyik gyárának gondnoka (igazgatója) volt. Szülői később a málnapataki gyárhoz (Nógrádban) tétetvén át, itt töltötte gyermekéveit. Tanúlmányait Losonczon kezdte, azután Lőcsén, Rimaszombatban, majd Eperjesen folytatta. Itt járta ki az V—VIII. gymn. osztályt s tette le az érettségi vizsgát. Három év alatt ugyancsak Eperjesen befejezvén a theologiai szaktanulmányt, Iglón 1868. julius 25-én hitjelölti vizsgát tett. 1868. szept. havától 1869. aug. közepéig Bodrog-Szerdahelyen nevelő volt Orosz Sándor házánál. Itten kapta a meghívást Losonczra az ev. algymnasiumhoz tanárul, hol a 4-ik gymn. osztály tanára lett. Itt működött mindaddig, mig az intézet tanítóképző intézetül az államnak nem adatott át. Ekkor 1870. aug. 15-én Pesten letévén jó sikerrel a gymnasiumi tanári vizsgát, az állami tanítóképzőnél ev. vallástanárul s gyakorló tanítóul alkalmaztatott. 1872. decz. 30-án a felső pokorágyi (Kishonti ev. esperesség) egyházba egyhangúlag lelkészül választván, 1873. febr. 18-án Czékus István püspök által felszenteltetett. 1876. nov. 14-én Eperjesre* választatott theologiai r.. tanárul. Mielőtt tanszékét elfoglalta volna, beutazta Németország egy részét, félévet a berlini egyetemen töltvén, majd Lipcsében, Halléban, Jenában, Boroszlóban. < 1877 szept. 1-én megkezdte Eperjesen előadásait s 1878 aug. 18-án kitűnő eredméTiynyel tette le a theol. tanári vizsgát Rimaszombatban. Számos egylet választotta be tisztikarába, elnökségébe, a collegium igazgatójává is több izben, majd megválasztatott 1891. őszén ev. zsinati képviselővé és a zsinaton a naplóbíráló bizottság előadójává. 1896. szept. 19. a pozsonyi ev. eguet. theol. akadémia rendes tanárává választatott az egyh. jogi tanszékre. 1871, jan. 29-én megnősült. Több gyermek atyja volt. Korán kezdett az irodalommal foglalkozni, kezdetben természetesen a szépirodalommal, majd' a tudományos irodalom felé kezdett fordulni és nemcsak hogy a »Protestáns egyházi és iskolai lap"-nak szorgalmas tudósítója maradt, hanem elkezdte a többi prot egyházi szaklapokban is tágkörü működését. 1880-ban a „Prot. Pap" mely gyak. szakközlönyben közölt egyházi beszédei tetszéssel fogadtattak, az „Ev. lelkészi tár" munkatársa, mely beszédgyüjteményt adott s Hörk József is több beszédet közlött benne, a „Protestáns egyházi és iskolai Figyelő" munkatársa és 1882-ben a „Sárospataki Lapok" munkatársa, mely lapban közölt egyik é'rtekezése : »A szószék aesthetikája" az egyházi körökben igen kedvezően fogadtatott, és a »Pallas nagy Lexicona" munkatársa volt. Az 1880-s évek óta, különösen 1882-től, főleg a prot. tudományos irodalommal foglalkozott ugyan, mindazonálttal felkéretvén az „Eperjesi Lapok" és a »Sárosmegyei Közlöny" munkatársául, mint ilyen is müködék. Lapunkban is több figyelemreméltó közleménye jelent meg. Megjejent 16 önálló, nagyobb műve u, m.: 1. A hű lelkipásztor jelleme. Budapest. 1880. (12. r.) 2. Katechetika vagyis vallástanitástan. Budapest, 1880. (12 r.) 3. Liturgika vagyis az isteni tisztelet elmélete. (Egyházi szertartástan) Eperjes, 1882. (8 r ) 4. A művészet befolyása a társas életre. Eperjes, 1883. (12 r.) 5- A sáros-zempléni ev. esperesség története. (Monographia) Kassa, 1885. (8 r.) 6. Emléklap az eperjesi ev. templom és az eperjesi ev. ker. Collegium visszaszerzésének 100 éves örömünnepe alkalmából. Kassa, 1885. (12 r.) 7. A nőről és a nő hármas hivatásáról. Kassa, 1886. (8 r.) 8. Vallástanítási tanterv az elemi (ev.) iskolák részére. Kassa, 1886. (\2 r.) 9. Az ev. Tiszakerület püspökei. (Superintendensek.J Kassa, 1888. (8. r.) 10. Beszédek és értekezések. Kassa 1889. (8 r.) ll. A hős Keczer András ev. vértanú családja. Budapest. (A Luther-Társasáság kiadása.) 1890. (A. L. T. társaság által hirdetett pályázaton nyertes lett: ,,A nagysárosi vár ura." cimű pályamüve. Kiadta a L. T. 1894. Budapest. (12 r.) — 15 kr. 14. Kossuth Lajos Eperjesen. Eperjes, 1894. Ára 20 kr. 15. Az eperjesi ev. ker. Collegium története. Kassán. Nagy 8-adrét 1896/7. 5 frt. 16. Farkasok a juhok között. A LutherTársaság kiadásában. Budapest, 1896. (12 r.) 20 kr. (Történeti elbeszélés.) 17. (Átdolgozta a Zsilinszky Mihály féle Hit és Erkölcstant is. (12 r.) Leginkább tetszettek: a) A Liturgika, melyet a szakszerű bírálat („Ev egyházi és iskolai lap", „Debreczeni prot. lap" ) kitűnőnek mondott, b) A hű lelkipásztor jelleme, melyet a „Prot, egyházi és isk. lap" igen jelesnek mondott, c) Művészet befolyá sa a társas életre, melyet a lapok