Evangélikus Őrálló, 1910 (6. évfolyam)
1910-09-22 / 39. szám
1910 EV ÄNGELIKUS ŐRÁLLÓ 362 ilyen istentiszteletet, de ne korán reggel, hanem a délutáni órákban, a mikor — ha kellőképen hirdetve lesz — bizonyára nemcsak a közgyűlés tagjai, hanem a főváros evangelikus közönsége is szívesen fog részt venni azon s a maga adományaival is növeli a szeretet adományra gyűjtött offertoriumot. Az ünnepi szónok Kovács Andor orosházi lelkész volt, a ki igen formás, gondolatokban gazdag beszédben tolmácsolta a gyámintézet 50 éves jubileumát. Ünnepet ülünk — kezdi beszédét a szónok — szeretet-intézményünknek: a gyámintézetnek ünnepét. Ünneplésünk most fényesebb és ragyogóbb, mint máskor, mert gyámintézetünk határkőhöz és jubileumi esztendőre virradtunk, egyetemes gyámintézetünk megalakulásának 50-ikí évfordulóját üli meg rövid napok múlva, ez országos intézményünk öröm és hálateljes I ünnepléséből, mint annak egyik szerve, bányakerületi gyámintézetünk is kiveszi a maga részét. A mi oltárunkon is magasabban lobog most az áldozati láng ; a mi szívünk örömérzése is tuláradóbb, a mi hálánk is bensőbb és mélyebb, a mi ajkunkon is felcsendül a bizalommal és hálaadással teljes szózat: „Mindeddig megsegített minket az Úr!" Ezután kifejti a szónok, hogy gyámintézetünket a Krisztus szeretet-szelleme szülte, az tartja fenn és fejleszti. Jellemzi a gyámintézet áldásos munkáját, életetadó, mentő, összetartó, épitő, áldásos hatását. Érinti, hogy 50 év alatt sok-sok gyülekezetünkben élvezték hittestvéreink a gyámintézet áldásos voltát, de még sok az elhagyatott terület is, ahol hiveink százai, ezrei esengenek egyházunk e jótékony angyalának megjelenéseért Mikor jut el mindenhova, a hol segedelmére, jótéteményeire szükség van ? Akkor — hangoztatja a szónok — ha a testvéri érzésben és nézetekben egyek leszünk, ha az ige ható és alkotó erő lesz bennünk, ha mindannyian, erőnkhöz mérten áldozunk azon oltáron, a melyet szegényeink istápolására emelt egyházunkban a könyörülő szeretet. A szeretet és könyörűlet gyakorlására vonatkoznak, az ünnepi beszéd alapját képező szent igék is. (Rom. 12. 11—13). Ez igék alapján hirdeti a szónok: Gyámintézetünk az Úr szolgálatában áll! I. Támogassuk munkájában buzgó lelkesedéssel. II. Segítsük célja elérésében bőséges áldozattal. Az egész beszéd szorosan alkalmazkodik a választott szentírási szakaszhoz, azon épül fel, annak szellemét, eszméit, gondolatait ragyogtatja magyarázza, fejtegeti. Két részben a textusnak úgy szólván minden szava teljesen, kimerítően fel van dolgozva. Az első részben szól a buzgóság hiányáról, a közönyösségről, mely a jelenben egyházi életünkben pusztít. A dicső múltból következtetve, a szebb jövő feltételeit vázolja. A második részben a textus ez utolsó mondatát fejtegeti: „A szentek szükségeire adakozók legyetek." Hangoztatja, hogy a haladó kor folyton fokozódó igényei tőlünk is fokozatosabb áldozatkészséget követelnek. Bibliai idézetekben, képekben, hasonlatokban különösen gazdag ez a második rész. Végül buzdít a gyámintézet pártolására, hogy ha dicső volt annak 50 éves múltja : legyen dicsőbb és áldásosabb jövendője. — Az isteni tisztelet után igen látogatott ker. gyámintézeti közgyűlés lett megtartva dr. Radvánszky György és Famler G. A. elnöklete mellett, a hol is Kovács A. beszéde egész terjedelmében a kerületi közgyűlés jegyzőkönyvébe felvétetni határoztatott el. Famler egyházi elnök beszámol németországi útjáról s jelentésében bemutatja azon áldásos munkát, melyet a kerületnek egyházmegyéi a gyámintézet terén kifejtettek. Geduly Lajos gyámintézeti jegyző előterjesztése alapján a segélyek lettek megszavazva, majd Kovács Andor azon indítványa, hogy Székács Józsefnek, a gyámintézet megalapítójának szülővárosában: Orosházán szobor emeltessék, nagy lelkesedéssel elfogadtatott azon módosítással, hogy a szobor Budapesten állittassék fel, de Orosházán is örökkittessék meg valamely méltó módon az ország néhai nagy papjának emléke. Délfelé járt már az idő, a mikor a kerületi gyűlést meglehetett nyitni. Zsilinszky Mihály nagyszabású komoly megnyitóját nem méltatjuk, közöljük azt <vezércikkünkben teljes szövegében, olvassa el mindenki, legszebb méltatása lenne e beszédnek, ha nem lenne elhangzott szó csupán a pusztában avagy csak irott malaszt e lap hasábjain és a ker. gyűlés jegyzőkönyvében. a hová felvétetni határoztatott, hanem nyilatkoznék meg annak hatása tettekben egyházi életünk egész vonalán. Evek óta húzza kitartó lelkesedéssel egyházunknak e széles látó körrel biró, s tapasztalatokban gazdag vezére, legnagyobb történettudósa az ébresztő, munkára hívó hajnali harangot — sajnos a nélkül, hogy annak szavát fent és lent egyaránt meghallanák s csak igen kevesen vannak, akik azt meghallgatva az egyházi munkára és a hitélet fejlesztésére teljes erővel, lelkük teljes lelkesedésével, igaz egyház szeretettel törekszenek s a béres szerepből kilépve az Úr nyájának igaz pásztoraivá lesznek. Vajha nem fáradna el az ébresztő munkában, vajha ne kedvetlenitené el őt munkájának csekély sikere, s vajha hova tovább, annál többen hallanák szavát, látnák annak igazságát, mint hűséges őrállók vinnék előre az egyház szent és igaz ügyét, A megnyitó beszédet a közgyűlés nagy tetszéssel fogadta. Scholcz Gusztáv püspök a közgyűlés asztalára teszi le nagy gonddal összeállított évi jelentését, a mely a közgyűlés tagjaival már jóelőre közölve is lett, ennélfogva felolvasottnak tekintetik. A püspöki javaslatok folytán a következő közérdekű határozatok lettek kimondva : 1. A kerületi közgyűlés felterjesztést tesz az egyetemes közgyűléshez az iránt, hogy a theol. tanrendszer a gyakorlati lelkészképzés érdekében módosittassék, illetőleg az 19Ü4-ik évben eszközölt azon módosítás, mely szerint a szakvizsga a III-ik évfolyam végére tétetett és a IV-ik évnek tisztán a gyakorlati lelkész képzésre való fordítása mondatott ki, a pozsonyi és soproni theol. akadémiákon is behozassék úgy, mint a hogyan az az eperjesi theol. akadémián már is be van vezetve. 2. Ugyancsak felterjesztést intéz a közgyűlés az egyetemes közgyűléshez az iránt, hogy az adóalapi segélyre vonatkozó szabályzat a felszólalások figyeembevételével módosittassék. 3. A reformátió 400. éves évfordulójának méltó megünneplésére vonatkozólag elhatározza a közgyűlés, hogy minden egyházközségben általános gyűjtés indíttatik valamely nagyobb, monumentális de később meghatározandó célra és pedig a gyűjtés az egyházközségek presbytereire bizatík akként, hogy minden presbyter kötelezve lesz minden évben egy másik társával bejárni egyházközségét s gyűjteni az egyháztagok között. E határozatát is felterjeszti az egyetemes közgyűléshez azon célból, hogy a többi kerületnek is kiadassék a hasonló határozat meghozatala végett. 4. A segédlelkészi kongrua sürgetése szintén elhatároztatott. 5. Az 1848.
