Evangélikus Őrálló, 1910 (6. évfolyam)

1910-01-27 / 5. szám

való átszámítás kapcsán, mely átszámításhoz az egység árakat, mindenik egyházközségekre nézve egyenlően az egyetemes közgyűlés állapítaná meg. Ä minimális adó-kimutatás és a tényleges adókivetés közti külcmbözet adná azon egyházközségi adókülömbözetet, melynek csökkentésére az adóalapi segély kérhető. Rz adóalapi jutalék tudjuk, hogy 415C00 koronát tesz. Meg kellene határozni tehát, hogy ebből csak 400000 korona fordittatik rendes segélyekre, a 15000 kor. pedig adóalapi-tartalékba helyeztetik rendkívüli (missiói) segélyek fedezeti forrásául. R segélykiosztas az arányos osztás számmiveletével történnék, melynél az osztozkodók az egyes egyházközségi adó-külömbözetek lennének, a 40Ó000 koronára s mely számmivelet folytán az együtthatóul {cöefficiens) kapott egy{ 1) korona értékkel megszorozván az egyes egyházközségi adókülömbözetek mennyiségét kitevő számot, — megkapjuk az illető egyházközség számára jutott aiányos segélyt. Különösen kiemelendő itt az, hogy ekként mindenik egyházközség részesülne a kimutatott adókülömbözetének megfelelő arányos segélyben, nem pedig csak, mint eddig, az ingatag 50 százalékon felüliek. Rz on támadható ellenvetéssel szemben, hogy az arányos osztás számmivelete ez esetben hosszas számításokat venne igénybe, mondhatom, hogy logarithmus segélyével a számítás két nap alatt elkészülhet. Kimondandó lenne, hogy az egyházközség a nyert segélyt az adózó tagok egyházi adójának csökkentésére tartozik fordítani mintegy arányosan megosztva. Ha valamelyik egyházíag odaajándékozná jutalékát az egyházközségnek, erről két lanu előtfemezésével nyilatkozatot tartozik sajátkezüleg aláírni. Rz adóalapi segélynek az adó csökkentésére történt fordítását az egyházközség cz uj adókivetésnek, esetleg a nyert ajándékozási nyilatkozatoknak bemutatásával köteles igazolni; különben addig a következő évi segély részére ki nem adható. Rz arányos osztás számmivelete következtében rendszerint felmaradó kisebb összeg, valamint nem várt esetben, ha az arányos osztás számmivelete együtthatóul egy (1) koronánál magasabb mennyiséget eredményezne, a mire ugyan — fájdalom — nincs kilátás, akkor együtthatóul csak egy egész korona tekintetnék s a maradvány ez esetben is az adóalapí tartalék növelésére szolgálna. Ha a zsinati háztartási törvény-tervezetbe szánt s oda §-okba szedve részletezett s itt csak főbb vonásokban ismertetett gondolatom célszerűnek és helyesnek ítéltetnék, akkor a törvény-tervezet illető §-ait előzetesen egyetemes közgyűlési szabályrendeletté lehetne tenni már legközelebb, hogy az egyetemes adóalapi bizottság e szabályrendelet értelmében hajtaná végre — a kilátásba helyezett végleges segély-osztást. Gyürky Pál. R resicabányai egyház egyetemes adóalapi segélye. (Az adóalap-osztó bizottság figyelmébe!) R resicabányai egyház nyolc ,évig állt lelkész nélkül. Már ez a tény is mutatja, hogy Resicza az ország egyik legnyomorúságosabb gyülekezete lehet. Bezzeg, ha egy „zsíros állás" üresedik meg, mindenki érdeklődik, sokan pályáznak is . . . Hogy a resiczai állás üresen állt, annak nem csak az az oka, hogy az állas kongruás. Azt sem akarom állítani, hogy az az egy-két pályázó, aki érdeklrdött a resiczai egyház iránt, visszariadt az előre látliató nehézségektől, a mivel egy egyház rendbehozása jár. Volt oly pályázó is, aki, amidőn meglátta az egyház épületeit, sarkon fordult és a legelső vonattal visszautazott. Volt olyan, kit lebeszéltek a resicai állás elfoglalásáról, mert hisz' ebben a füstös gyárvárosban rossz a levegő s az árt az egészségnek. Én érdeklődve Resicza iránt, oda utaztam s ép

1 azért pályáztam s foglaltam el az állást, mert megesett a szivem ezen az árván hagyott gyülekezeten, mert volt s van még bennem idealizmus, erő, akarat s lelkesedés. Nagy munka várt reám. Sok kellemetlenségem volt olyannal is, aki nem akart tudni semmit a rendezésemről és sehogy sem tetszett neki, hogy egy bátor ember akadt, ki elfoglalta az üresen álló állást. Nagy munkát adott az egyházi adózás rendezése is. Míg lelkész nem volt Resicán, a resicaíak nem is fizettek egyházi adót. A resicaíak alatt értendő egy néhány család, kiknek tagjait máskülönben „privatok"nak hívják Resicán, megkülömböztetésül az osztr mag\$. államvasút társaságnál alkalmazott munkásoktól és tisztviselőktől. A társaságiak-tói ellenben pontosan levonták az egyházi adót s az egyház még sem maradt pénz nélkül. Ezen az aránytalan egyházi adózáson kellett elsősorban változtatni. Megadóztattuk azt a néhány resicait egyenes állami adójuk 35 százalékával, a gyári munkásoknak pedig megígértük, hogy az ő aránytalanul nagy adójukat 250 százalék (sőt néhol több is, hol nemcsak az apának, hanem kiskorú fiainak keresetéből is levonják az adózó fillért) lefogjuk szállítani 35 százalékra. Összeírtam a munkásokat, a Társaságtól kaptam egy kivonatot az utolsó 3 évben levont egyházi adókról, megszerkesztettem egy kérvényt, melyben ismertettem a resicai sajátságos viszonyokat s kértem ennek az elhagyott, szegény muukásokból álló gyülekezetnek segélyezésére kértem 2000 koronát. Az egyház kérvényét a kerületi előadó ur visszautasította azzal, hogy az adózás aránytalan, az ív nincs kitöltve, a számadások felesleggel záródnak, az 1909. évi költségvetés mégis hiányt tüntet fel. Az előadó ur megjegyzéseiből azt láttuk, hogy át sem olvasta az egyház kérvényét, a küldött mellékleteket sem nézte át. Vissza is küldtem a kérvényt egy hosszú levél kíséretében, melyben ugyanazt próbáltam megmagyarázni, a mit már a kérvényben a mellékletek támogatásával kimutattam. Az (A—i) ivet jobban kitölteni nem lehetett. Az első 11 tételnél biztosan tudom, kogy ki-ki mennyi egyházi adót fizet évente, mert a tisztviselőknél rendes fizetésük után vonják le az adó fillért. Ezen 11 tisztviselő egyházi járuléka összesen 307 korona. De a mellékelt kimutatás szerint az összes gyári alkalmazottaktól 1167 03 koronát vontak le, a miből a muukásokra 860 03 kor. egyházi adó esik. Tehát rnár a 12-ik tételnél nem állapitható meg, hogy ebből a 86003 kor.-ból mennyi esik erre a munkásra, mert a levonás a bizonytalan kereset után történik s nem rendes fizetés vagy állami adó után.