Evangélikus Őrálló, 1910 (6. évfolyam)

1910-09-08 / 37. szám

VI. év. Ngireggháza, 1910. szeptember 8. 37. szám. EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ EGYHÁZI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik hetenkint egy íven. Kéziratokat, előfizetési dijakat, hirdetések szövegét és diját a szerkesztő-kiadó címére kell küldeni. FELELŐS SZERKESZTŐ-KIADÓ: GEDULY HENRIK evang. lelkész, NYIREGYHÄZÄ. Ä lap ára: Egész évre 12 K Félévre 6 K Negyedévre 3 K Egyes szám ára 40 fillér. • Hirdetés ára oldalanként 40 korona. « TARTALOM-JEGYZEK. Vezércikk : Äz adóalapi segélyek elosztása. Schleiffer Károly. — Panasz a prot. közös-bizottság figyelmébe ajánlva. Kiss Béla. — Erkölcsrablás. Bújnák Andor. — Törekvéseink iránya. Sass János. — Tanintézeteink működése az 9—10. iskolai évben. (Folyt.) — Tárca: Egy szerény egyéni vélemény. (Folyt). — Belélet. — Irodalom. — Pályázatok. — Hirdetések. Rz adóalapi segélyek elosztása. Már több izben szóvá tétetett az adóalapi-bizottság f. évi máj. 25-en hozott ama határozata, hogy, miután az 1909-re szóló segélyek csak az 1910. év első 5 hónapja folyamán küldettek szét a segélyzetteknek, a következő segélyosztás csak 1911. január hó elején fog folyósíttatni; a következtetés pedig az volt: ime, a bizottság elvesz a cyclustól egy évet és az 1909-iki segélyről kiállított nyugták helyesbítendők 1910-re. Mindez tévedés, ijesztgetés és hiába való zajongás! Kimagyarázom a bizottság határozatát és a hullámok lecsillapodnak. Ä bizottság, amikor f. évi május 25-én az aclóalapi-bizottsághoz beérkezett kérvények utolsó csoportját felűlbirálta és a segélyeket kiutalta, tudatában volt annak, hogy ez az 1907. és 1908-ban befolyt állami segélyek teljes összege, mely 1909-ben elosztandó volt, azonban el nem osztathatott. Ä bizottság azonban nem zárkózhatott el azon kérdés elől, vájjon mikor használják fel a segélyezett egyházak a vett segélyt? 1909-re már nem használhatják feJ, el se számolhatják, mert az 1909-iki zárszámadás bezárva, tán felülvizsgálva is volt, sőt tán az 1910-iki költségvetés is akkor már nyélbe üttetett a segély betudása nélkül. No, de a költségvetés módosítható, illetőleg pótköltségvetés készíthető, holott az 1910-iki terhek, mint teljesítettek és elviseltek már be nem vehetők a megterheltektől. Hogy pedig az adóalapi segély a szabályrendelet értelmében felhasználtassék, ahhoz mérlegelés, megfontolt és megokolt eljárás szükséges. Ehhez idő volt és van különösen falusi egyházakban, hol a termények és a készpénz csak ősszel folyik be. Igaz, a földmegmunkálása, a mindenféle napszám vagy más nemű és nevü szolgálmány már újévvel kezdődhetik. Igy tehát sok helyt szaporán kellett a segélyösszeg mikénti igazságos és méltányos elosztásáról közgyűlésileg határozni, de mindez, még ha január hóban történt volna is, csak az 1910-iki terheket vette, veszi le a megterheltektől. Igy tehát az első segélynek kell, hogy lehetőleg az 1910-iki költségvetésben találjon helyet, mindenesetre azonban az 1910-iki számadásokban legyen elszámolva. És ugyanígy lesz az jövőre is. Äz 1911. évi január elején kézhez veendő segélyöszszeg már az 1911-iki költségvetésbe felveendő, hisz a segélyzettek ismerik az összeget, mely változatlan marad a cycluson át és az 1911-iki számadásban elszámolandó. Ä nyugták az 1910. évben vett segélyről maradnak amint kiállítattak, szólnak az 1909-iki segélyről, melyet 1910-ben vettek az egyházak; az 1911-ben veendő segélyről kiállíthatok úgy, hogy az összeg az 1910-iki adóalapi segély. Ezen eljárás által fenntartatik a nyugtázó joga és a nyugtát elfogadó elismeri ezen jogot. Ä különbség csak abban rejlik, hogy a segélyt tényleg egy évvel később és majd egy évvel tovább veszik, 1910-től 1914-ig. Én egyébiránt az 5 évi első cyclust szívesen leszorítanám 4 évre, azon okoknál fogva, mert a mostani osztás ugyanis két évvel hátúi marad, a tényleges bevétel egy évvel a szabályrendelet mögött és mert annyi a jajgatás, a bizottság (jobban mondva a bizottsági előadók) méltánytalan és igazságtalan eljárása felett, mely nem a bizottsági előadók önkényén, hanem a kérvényezők hol rosz,