Evangélikus Őrálló, 1910 (6. évfolyam)

1910-06-16 / 25. szám

1910. EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 215 lékkai is kiegészítendő fizetésrendezésének ügyét gyö- | keres elintézésre s végre valahára dűlőre vivésre a j legkomolyabban és sürgetve ajánlja (Jam proximus ardet Ukalegon). Tekintettel továbbá arra, hogy már a j felekezeti tanitók is erős és hathatós Ígéretet kaptak I a magyar kormány vezetőitől vasúti féljegyek elnye­résére nézve, Bújna Márton lelkész indítványozza, hogy e kedvezmeny a lelkészekre is kiterjesztessék; az értekezlet az indítványt tekintettel arra is, hogy a lelkészek rendszerint iskolaszéki elnökök is és nagy horderejű egyházi s állami szolgálatukkal aránytalan javadalmaztatásuknál fogva is a fenti kedvezményből igazság szerint a többi tisztviselők mellett ki nem zár­hatók, — az indítványt magáévá teszi s fölterjeszti felsőbb egyházi fórum elé. Főesperes tavalyi indítványát, hogy az egyetemes gyűlés jegyzőkönyve mellé az egyetemes ev. papi értekezlet jegyzökönyve is csatolva kinyomattassék valaminthogy egyházi mozgalom índíttassék meg ille­tékes helyeken vállvetett közös prot. vállalat alakjában egy ev. prot. könyvnyomtató intézet létesítésére, az értekezlet ismételve magáévá teszi, úgyszintén elfo­gadja s a püspöki hivatalhoz fölterjeszxi Bobál Samu megbízatás szerinti munkálatát kerületi papi értekezlet megszervezése kérdésében. Krupec István alesperesnek a reformatio 400 éves fordulójának megünneplésére vonatkozó régebbi indítványa kapcsán s újításával elhatároztatik, hogy közegyházi ünneplési módokon s célokon kívül min- | den honti ev. egyház külön, helyileg is valamelyes emlékezetre méltó s maradandó becsű alkotást létesí­teni törekedjék s gondoljon még — Bobál idevágó javaslata alapján — a diasporák konfirmandusai sike­res oktathatásának előmozdítására is. Ugyancsak az alesperes az egyházaknak nyújtott államsegély ügyei- és kérdéseivel kapcsolatban meg­újítja 2 év előtti indítványa két pontját, illetve az első pontban Fuchs János szintén régebb idő óta sürge­tett előterjesztéséhez csatlakozik, nevezetesen kívánja először is: 1. a papi s tanítói hiványok revisióját s ezzel összekötötten, 2. a papi s tanítói fizetésekre nézve az E. A. 245. §. (bev. és a. pont) értelmében ' az egyház garantiáját az egyházközség pénztára ter- j hére, amiből következik, hogy behajthatatlanság} vagy j javadalmazási peres esetekben is ne a tisztviselő (lel- I kész, tanitó) pereljen s károsodjék, hanem az egyház- ! község. A papi értekezlet meghallgatván még főleg Kuchta Lajos berencsfalusi lelkész fejtegetéseit az ál- I lamsegélynek vonatkozásairól az adóhátrálékokhoz s I a vagyontalan hívekhez, kiknek behajthatatlan egyházi tartozása miatt a tisztviselőnek nem lehet jövedelmé­től elesnie, mert hiszen épen az ő szegénységök s j egyházi megterheltségök fokozta azt az államsegélyt, i — a szóban forgó ügyek elintézésére ugy a hivány- \ revísió, mint a tisztviselők javadalmazásának teljes ! biztosítása szükségességében az E. R. 235., 245., s 267. 88 -ra tekintettel, a gyakorlatban is megvalósí- ! tandó elvek szemmeltartásával javaslattételre 3 tag­ból. u. m. Kuchta, Krupecz s Bobál lelkészekből álió bízottságot küld ki. Jelenti a Luthertársasági — Krupecz István, De­dinszky Aladár, Bobál Samu lelkészek s Klein Mi- í hály selmeczi tanítóból álló — honti bizottság, hogy j az év folyamán ülésből kifolyólag belépésre buzdító felhívást intézett az esperesség területére, melynek eredménye lőn 5 tag belépése, melyekhez a konferen­tia folyamán még 3 r. tag társult A f. évben Bátban ülésezett alkotmányügyi bi­zottság munkálatát s javaslatait mutatta be ezekután a bizottság előadója s jegyzője az alesperes, a kerü­let egyházaiban mostanában tárgyalt lelkészválasztási szabályrendeletről. Rz értekezlet magáévá teszi a ja­vasolt módosításokat, melyek 15 megnyilatkozott egy­ház nyilatkozatai alapján állíttattak össze. A főbb pontok röviden ezek : a) a püspöki diskrelionális jo­got a 19. §-ból mind a 15 egyház kihagyni kívánja, úgyszintén 6) a 60. §-ból, ahol a püspöknek helyettes lelkész kiküldésére vonatkozó jogáról s kötelességé­ről van szó, elhagyni kívánja azt, hogy a kiküldöttek fegyelmi büntetés terhe alatt a tisztet vállalni tartoz­nak és c) a 33. §-ban szükségesnek tartja 10 szavazó egyháztag kívánatára a titkos szavazást fenntartani ; d) a 18. §. h. pontját, a jelölhetésnél kiterjeszti álta­lában ev. prot nőre, mint házastársra s nem kizáró­lag ág. hitv. ev. nőre ; e) az időközi jövedelemnek az egyet. ev. papi nyugdíjintézet javára való átenge­dését a papi állás megüresedésekor egynegyed évre minden esetben javasolja, kivéve ha papözvegy, mun­kaképtelen szülő vagy közeli leszármazó van Lasz­káry Pál egyházfelügyelőnek írásban beküldött módo­sításai értelmében is a bizottság szükségesnek tartja még /) a 15. §. olyan megváltoztatását, hogy a próba­szónoklatok után történjék a jelölés s a meghallga­tandó szónokok száma ne legyen korlátozva. A 48. §-ban szereplő beigtatási s egyéb költségek ne igta­táskor, de egy hónapra az ígtatás után számoltassa­nak össze. Végezetül azonban erősen kialakult azon meggyőződés, hogy legjobb megoldás vólna, ha mi­nél előbb egy, a magyarhoni összes ev. egyházkerü­letekre vonatkozó, tehát egyetemes lelkészválasztási szabályrendelet, azaz inkább : zsinati törvény alkot­tatnék, ami a peres eljárást is a lelkészválasztásí bo­nyolult kérdésekben megkönnyítené és az egyet, nyug­díjintézeti intercalare ügyét is eguöntetűen elintézné. (E. A. 72, 75. §§.) Ezekután az értekezlet meghallgatta Kuchta lel­kész előadását a szocializmusról s a zsidóságról, az ultramontarismusról s végül a pap s tanitó egymáshoz való viszonyáról. Rz előadás nem egy hasznos és itt­ott villamosan sziporkázó gondolatával igen érdekes volt. Rajzolta a papi hivatalnak államilag is nagy fon­tosságát, aminek kontrasztját látja a tanítóságnak az egyház hatalma alól vaió szabadulása törekvésében ; rajzolta élénk színekkel a socializmus, a zsidóság s az ultramontarizmus tulhajtásaiban rejlő veszedelme­ket s védelmül ajánlja az ev. egyháznak s papságnak, hogy őrszemeket állítson esperességben, kerületben stb. A szóbeli lelkes ecsetelések eredménye az volt, hoqy az értekezlet fölkérte Bobált a szocializmus irá­nyai s munkásságának állandó megfigyelésére, az elő­adót pedig a többi említett mozgalmak beható szem­meltartására. Jövőre előadását Kuchta folytatja és sorra kerül még Dedinszky Aladárnak az idén elma­radt megemlékezése bold. Blaskovics Miliduch lel­készről és Holéczy Zsigmond felolvasása * „Egy régi papról : Trnkóczy Jánosról." Végezetül Fuchs János bagonyai lelkész beter­jesztett egy interpellátiól s ezzel összefüggőleg véle­ményt kér a konferentiától, hogy mi az eljárás azon esetben, ami vele történt. Az eset ez : egy szomszéd lelkésztárs hívei azon kéréssel fordultak hozzá (t. í. Fuchshoz) hogy gyóntatna meg egy halálos beteget, kitől illetékes lelkésze — adóssági ügyek miatt —

Next

/
Oldalképek
Tartalom