Evangélikus Őrálló, 1910 (6. évfolyam)

1910-01-13 / 3. szám

VI. év. Nyíregyháza, 1910. január 13. 3. szám. EYAMEIIKUS ŐRÁLLÓ EGYHÁZI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik hetenkint egy íven. Kéziratokat, előfizetési dijakat, hirdetések szövegét és diját a szerkesztő-kiadó címére kell küldeni. FELELŐS SZERKESZTŐ-KIADÓ: GEDÜLY HENRIK evang. lelkész. NYÍREGYHÁZA. Ä lap ára: Egész évre 12 K Félévre 6 K Negyedévre 3 K Egyes szám ára 40 fillér. * Hirdetés ára oldalanként 40 korona. TART ALOM-JEGYZEK : Vezércikk : Prohászka karácsonyi vezércikke. Dr. Szlávik Mátyás. — Szabadsajtó és a Protestantismus. Zsilinszky Mihály. — Egy tanárvizsgálati szakdolgozat kritikájának cáfolatára. Szepesi. — XIII Törvényeikk a lelkészjövedelem kiegészítéséről szóló 1898. é. XIV. t.-cz. módosításáról. (Bf) — Tárcza. Különös áttérési esetek. (W. Ej — Külföld. — Belélet — Pályázatok. — Hirdetések. Prohászka karácsonyi vezércikke. Ä klerikálizmus renaissance korát éli Magyarországon. Ännak kétségtelenül egyik legnevezetesebb, legmegnyerőbb, és legtudósabb képviselője és igen ügyes tollú irója Prohászka Ottokár, a székesfehérvári püspök. Egyéniségének mozgékonyságát látjuk a társas közösségi életben, a sociális kérdések terén való forgolódásában és az irodalomban egyaránt. Valamikor, még 1887-ben velünk is foglalkozott esztergomi theol. tanár korában az általa szerkesztett »Magyar Sión" hasábjain. Ott hadakozott ő ellenünk Fischer Colbrie, Csernoch, Walther, Dudek és Székely társaságában. Ez a férfiú a minap az „Egyházi Közlöny • hasábjain vezércikket irt „Karácsonyi élet" cim alatt. Ebben a többi között — mint maga mondja — bizonyos »fölényes függetlenséggel« azt irja: »Ä bethlehemi barlang hirdeti az életnek azt az elevenségét, amelylyel az egyház formákat teremt magának, azokat változtatja, fejleszti és megint leveti, kifejti azokban erőit, de sohasem nő velük össze úgy, hogy élete beléjük szoruljon, s maguk a formák váljanak a szellem tömiöcévé s szabad mozgásának békóivá. Úgy érezzük, hogy nem vagyunk leszögezve, nem vagyunk lekötve; nem szorúltunk bele középkori városokba, tehát középkori intézményekbe sem; fejlődésünket nem korlátozzák castrumok falai s bástyái; szabad a tér, nyilt az út mindenfelé; minden kornak való az evangélium s az egyház, azért intézményeiben is minden korhoz tud alkalmazkodni, eleget tud tenni a fejlődő élet változó igényeinek." Hát ezek a gondolatok a tridenti és vatikáni egyház jelen állapotával, névszerint dogmáival épúgy, mint institutióival szöges ellentétben állanak. Még a pápa által elitélt modernismusnál is túlmenve valódi protestáns felfogással azt hirdeti, hogy az evangélium. minden kortól, tehát a középkortól is független s az egyház nem szorulhat bele középkori városokba (Róma), tehát középkori intézményekbe (Hierarchia) sem. Csakugyan „szenzátiós" gondolatok egy római kath. püspök tollából!« De hát mit mondanak majd hozzájuk Rómában, a hol mindannak az eltenkezojét hirdetik ?! Äz egyháznak ezt az uj „alakítási és alkalmazkodási képességét« a tudós püspök a legkényesebb térre, a theológia terére is átviszi eképen: A theologia nem válhatik grammofonná, mely megőrzi számunkra a régi nagy emberek s szentek szavait s mely nemcsak gondolataikat, hanem akcentusukat is, nemcsak a gondolat tartalmát, hanem a felfogás színezetét is hiven visszaadja s lelkünkbe lopja bele. Ä theologia nem merülhet meg ugy, hogy ne érvényesüljön benne a föltalálás, az invenczió, s ugyancsak a kritika szabadsága; nem szoritkozhatik arra, hogy régi szavakkal ismételgesse a folyton élő, tehát folyton uj, természetfölötti igazságot, s tankönyveket, summákat, enchiridionokat állítson a kinyilatkoztatás forrásainak s azok tartalmának közvetlen s folytonos megmunkálása s tanulmányozása helyébe. «De hát hogyan tudja összeegyeztetni Prohászka a theologiában „a kritika szabadságát" a középkori Äquinoi Tamás tantekintélyével s «az értelem és a lejkiösmeret feláldozását» igénylő tridenti és vatikáni dogmák malmával!? Próbálja csak ..alkalmazni a bibliai s a történeti kritika' módszerét a római egyházra s annak tanrendszerére s akkor nem tudom,