Evangélikus Őrálló, 1910 (6. évfolyam)
1910-04-28 / 18. szám
158 E V A NGELIKUS ŐRÁ LLÓ 1910. egyházra, templomra. S ha történnek is néhol-néha felbuzdulások, amelyek hatása alatt a jobb módúakat megszállja az adakozási kedv, a nép az egyházi adózásnál nem nagyon akarja, akinek több adatott, attól több kívántatik is, krisztusi elvet követni. S bizony akár hány helyen megtörténnék, hogy a jobb módúak, — akik a szegényebbekkel kevés kivétellel, egy azon kulcs szerint vannak egyházilug megadóztatva, — egyenesen megtagadnák az egyházi terhek viselését, ha azok viselése alól az egyháztagok egy része részben, vagy éppen egészen felmentetnék. S az, amitől szeretett egyházunk némi fellendülését várjuk, reméljük, a viszálykodásnak, gyűlölködésnek, anarchiának válnék forrásává. E veszedelmet szemelőtt tartva, az adóalapi segélyt az egyház segélyének kell tekinteni s leghelyesebben tenné az egyetemes közgyűlés, ha kimondaná, hogy az adóalapi segély első sorban a már idejét multa robot, a legtöbb helyen nem szívesen végzett munka megváltására fordittassék.*) Szlancsik Pál ev. lelkész. Visszaélések és jogtalanságok. ii. Utána néztünk a mult számunkban felhozott jogtalanságnak, mely miatt egyik hitrokonunk áruba bocsátotta birtokát, hogy törvénytelen adóztatások sarcolásaitól megszabaduljon és meneküljön innét egy jobb hazába. Szendre nevü barsmegyei községben már hat vagy hét év óta nagy felháborodás van amiatt, hogy a politikai község olyan tételeket vesz fel költségvetésébe, melyek a római kath. hitközség tartozásai lennének. Évek óta ott ragyognak a községi költségvetésben ezek a tételek: „római kath. plébános dija 14 korona 70 fillér" — „római kath. plébános tűzifája 192 korona", — „római kath. papi munkaváltság 320 korona", — római kath. iskolaépület fentartása néha 300., néha 600., kor., amint jön. Mindezen kizárólag kath. felekezeti célokat szolgáló összegek, valláskülömbség nélkül az összes lakosság által fizettetnek. És ha ez ellen valamely protestáns hitsorsosunk felszóllal, azt lehurrogják ; ha pedig jogérze*) Jegyzet. Lapunk jövő számában hozzuk egy e kérdésben teljesen illetékes adóalapi bizottsági tag fejtegetéseit — szerlcesztöbég. tére kivatkozva a fizetést megtagadja, akkor egyszerűen végrehajtást rendelnek el ellene! Ilyen esetek háboritották fel Zongor János hitrokonunkat annyira, hogy kész családi birtokától megválni és a hazából kivándorolni. El lehet képzelni, hogy az ilyen jogtalanság megszüntetése, ami közigazgatásunk lassúsága mellett, mennyi időbe és mennyi fáradságba kerül ! Mennyi jogos tiltakozást, mennyi hamis okoskodást, mennyi fellebbezést és eltérő döntéseket von maga után — egy-egy ilyen eset! Ännak leirása egész könyvet töltene be. Ä községi jegyző a tiltakozásokat és fellebbezéseket a szolgabíróhoz, ez az alispánhoz, az a belügyminiszterhez küldi. Ez meghallgatja kollegáját a vallás és közoktatásügyi minisztert, — az ismét a tanácsosát és püspökét, akinek eltérő nézetei között elvész — az igazság. Ä protestánsok hiába hivatkoznak a linci békekötésre, mely 600 forint büntetést szab arra, aki a protestánsokat arra kényszeríti, hogy a r. kath. pap részére adózzanak. Hiába hivatkoznak az 179o/i~évi 26-iki hasonló értelmű t. cikkre és az 1848. XX. t. cikkben foglalt jogegyenlőségi és viszonossági elvekre ... a szolgabíró, holmi haszontalan cánoni visititíókra való hivatkozásokkal végrehajtja még a stólákat is a nyomorult prot. hiveken ! Ä gazdag római egyház a XX. században is szabadon zsarolja a szegény protestáns hiveket! . . . mert saját főhatóságai nem birják megvédeni a törvénytelen zsarolástól ! Április járatás. Rz április járatás gyermekesdolog, a mely komoly gondolkozású férfiakhoz nem méltó. Annál feltűnőbb, és annál meglepőbb, ha komoly emberek, pláne papok foglalkoznak ezzel. Pedig ezt tették most némely papjaink egy jobb sorsra érdemes egyházunkkal. Bocsánatot kérek e lap t. olvasóitól, ha neveket nem említek, s csakis a száraz tényt adom elő magát, ezt ís csak azért teszem, hogy egy esetleges újabb lelkészválasztási szabályrendelet készítésénél gondoljanak a készítők az ily visszaélések megszüntetésére is. Ä tényállás rövid kivonatban a következő : Egy kellő intelligenciával biró, de kissé elhanyagolt városi egyházunkban nyugdíjazás folytán megüresedett a lelkészi állás, s az egyház adminisztrálásával mint szomszédos papot engem biztak meg. Ezt azonnal megírtam egyik kartársamnak, ki az előtt többször kifejezé amaz óhaját, hogy szeretne az általa jól ismert egyházba jutni, s megkérdezém, hogy most
