Evangélikus Őrálló, 1909 (5. évfolyam)

1909-02-04 / 6. szám

1909 EVANGELIKUS OKÁLLÓ 49 Luther-Társaság. Majba Vilmos úr, a Luther-Társaság titkárja, az Evang. Őrálló múlt számában fenti czimmel nyilt levelet intézett a Alissiói Lapok Nagytiszt. Szerkesztőjéhez. Ebben a levélben többek között azt írja a titkár úr, hogy »a múlt évi jelentés késedelmes expediálása az én mulasztásom,« továbbá, hogy „a mint tudomásomra jutott a lassú expedítió, rögtön jelentést tett a kis bizottságnak, amely utasítást is adott nekem, hogy a tag-illetményt haladéktalanúl expediáljam". Ha ez a vád csak engem érintene, nyugodtan napirendre térnék fölötte, de mivel a titkár úr levelének idézett része abban a formában könnyen félreértésre adhatna okot, és discreditálhatná a könyvkereskedést, a társaság érdekében kötelességemnek tartom az expeditióra vonatkozó értesítést a következő adatokkal kiegészíteni. Ä múlt évi tagságiilleímények legutolsó részletét szeptember 24-én kaptam meg a nyomdából, tehát olyan időben, mikor a könyvkereskedésnek velem együtt három tagból álló kis személyzete, kora reggeltől késő estig el volt foglalva az iskolai könyvek szállításával. Bármenyire óhajtottam volna is a tagsági illetmények szállítását nyomban foganatosítani, nem tehettem, mert összesen majdnem háromezer csomag összeállításáról és csomagoltatásáról volt szó (az alapító- és rendes tagok ugyanis egyenként 2—2 csomagot kaptak, tehát mintegy 2200 csomagot, az örökös, a fiókegyleti rendes, és pártoló tagok pedig együtt mintegy 780 csomagot), tehát olyan mennyiségről, ame'ynek elintézése 8—10 napi szakadatlan munkát igényel. Rzi hiszem, helyesen cselekedtem, midőn elsősorban az elég szép számmal érkező iskolai könyv megrendeléseket intéztem el, míg a t. tagok kielégítésére naponként csak annyi időt fordítottunk, amennyi nagy nehezen épen rendelkezésünkre maradt. Igy október 6-án már olyan tömeget adhattunk a postára, hogy aznap pénztár-könyvünk tanúsága szerint 200 koronánál többet fizettünk ki portóra. Ez így ment tovább és október végén, vagy november elején annyira elkészültünk az expeditióval, hogy már csak 25—30 olyan tag maradt hátra, kik évközben eiköltözködtek, új tartózkodási helyük pedig még nem volt .kipuhatolható. Erről a titkár úr által említett bizottsági ülésen jelentést is tettem. Ez a száraz tényállás. Budapest, 1909. február 2. Tisztelettel Peirik Géza. BELELET. Ä vallásegyenlőségi szövetség választmánya múlt héten tartotta meg Zsilinszky Mihály és Äntal Gábor ref. püspök elnöklete alatt ülését Budapesten. R választmány sajnálattal vette tudomásul azon jelentést, hogy a szövetség alapszabályai eddig nem csak hogy megerősítést nem nyertek, hanem a közoktatásügyi minister, akihez a belügyiminiszter véleményadás végett átküldötte azokat, leküldte a ref. egyház conventi elnökségéhez és az evang. egyetemes gyűlés elnökségéhez hozzászólás czéljából. Valóban megdöbbentő ez a clerikális mesterkedés, a mely csak arra való, hogy az időt elpocsékolják s az alapszabályok megerősítésére minél később kerüljön a sor. — Vájjon mit szólhat hozzájuk azon egyházak elnöksége, amely egyházak kerületi és esperességi közgyűlései már eleve kimondották egy ilyen szövetség szükségességét s az ahhoz való csatlakozásukat s mit szólhat hozzá az az elnökség, amelynek — ha — sajnos — nem is mind tagjai, de püspökei, kerületi felügyelői vezéremberei ezen szövetségnek. — Valóban ritka klerikális rosszakaratú rövidlátás. Ä választmány ennek daczára gróf Tisza István javaslatára kimondotta, hogy ezen mesterkedés nem fogja továbbra megakadályozni a szövetség actioját, hanem kibocsátja nemcsak a taggyüjtő íveket, hanem a fiókok szervezésére való felhívást is. R szövetség heti lapjára vonatkozólag jelentés tétetett, hogy egy debreczeni nyomdász ajánlkozott arra, hogy a szövetség heti lapját a saját risikójára kiadja, ha 12—15 ezer előfizetőre számíthat, de ha már 4000 előfizető lesz, akkor is már megindítja. Erre vonatkozólag elhatároztatott, hogy a prot. egyházak összes lelkészei felkéretnek az előfizetők gyűjtésére s azután az előfizetők számától függ a további intézkedés. — Egy két filléres politikai napi lapról is hallottunk jelentést. Ugyanis már a múlt ülésen egy szűkebb bizottság lett kiküldve ezen kérdés tanúlmányozására, ezen bízottság most sajnálattal jelenti, hogy ilyen két filléres napi lap kiadására senki nem vállalkozik, mert az nem fizeti ki magát bármennyi előfizetővel is, amint nem fizeti ki magát egyik létező sem, a katholikus lap is nagy subventióval tudja magát csak fenntartani, amelyet az ő gazdag egyháza és püspökei adnak. — Eszme merült fel azután, hogy nem lehetne-e egy már elterjedt ily 2 filléres napi lapot ügyünknek megnyerni s hozzá egy munkatársat adni, azt támogatni, terjeszteni s ha kell, esetleg áldozni is reá, amely a vallásegyenlőség ügyét Magyarországon a sajtó útján védelmezné s megerősítené. Ily irányban való puhatolózások meg fognak indulni. Ä taggyüjtés országszerte szépen folyik, de legszebben s leghathatósabban a Dunántúli megyékben. Mi, kik e szövetség zászlóbontói voltnnk, most is a legmelegebben ajánljuk olvasóinknak szíves és lelkes támogatásába. — Munkálkodjunk, a míg nappal vagyon, szervezkedjünk, mert ime csupán szervezkedésünktől is már fél az ellenfél.