Evangélikus Őrálló, 1909 (5. évfolyam)

1909-11-25 / 48. szám

EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 417 1909. egyházunkban folytonos és meg nem szakit haló. Igen, mi még emlékezünk a küzdő bajnokokra. Mi még tudjuk, hogy ezek sorában ott voltak szegény lelkészeink is, akik többre becsüllék egyházuk önkormányzatát, a számukra netán kinálkozo anyagi előnyöknél. Nem lett volna teljes a kép, ha ezt az utóbbi mozzanatot külön is ki nem emelte volna. Hiszen — sajnos — minden időben akadnak olyanok, akik hajlandók inkább az anyagi előnyök felé nyúlni s vannak, akik nem bíznak abban, hogy a hatalom felett mindenkor uralkodik és győz az erkölcsi erő. Megnyitja a gyűlést azzal az óhajtással, hogy a gyűlés minden tagját a régi protestáns öntudat és érzés hassa át. A köztetszéssel fogadott tartalmas elnöki megnyitót Dr. Baltik püspök elnök indítványára jegyzőkönyvbe foglalták. Majd a hitelesítő-bizottság kiküldése után Dr. Zsigmondy Jenő főjegyző olvasta fel az egyetemes felügyelőnek jelentését, az évközben előfordult fontosabb eseményekről, intézkedésekről. Ez a jelentés képezte a későbbi tárgyalások alapját s volt befolyással azoknak a múlt évi jegyzőkönyv pontjai szerint megállapított sorrendjére. A mintegy 22 pontból álló jelentés hű tükrét képezi az egyetemes felügyelő búzgó tevékenységének s azért azt elismerés kapcsán vették tudomásúl. Alig, hogy e ponttal végeztek, már megint a terem ügye kísértett. Barcza Géza a helyiséget teljesen alkalmatlannak találja a tanácskozásra, javasolja, hogy a Deáktérre menjünk vissza. Hevessy B. csat- ' lakozik e kérelemhez annál is inkább, mert az új helyiség az egészségre is határozottan ártalmas. — Sziehlo K. az okot abban látja, hogy a kerületek igen sok tanácskozási jöggal felruházott tagot küldenek ki. így a bányakerület maga 41-et küldött. (Nagy zaj, eláll! kiáltások). Äz építkezési bizottság erre nem számított. (Elég hibásan tette. Szerk.) Gyurátz F. püspök a protestáns tanácskozások nyilvánossági jellege s az egyháztagok joga hevében tiltakozik a Sztehlo felfogása ellen. Különben maga sem találja megfelelőnek a helyiséget. (Éljenzés, taps.) — Szentiványi R. szerint mennél többen jönnek egyetemes gyűléseinkre, annál jobb. Ajánlja, hogy a deáktéri testvéregyházak szíves beleegyezésével holnap ismét a Deáktéren tartassák a gyűlés. Dr. Zsigmondy J. a tesivéregyházak nevében továbbra is szives készséggel ajánlja fel a termet. Dr. Prónay D. kimondja, ' hogy holnaptól kezdve az egyetemes gyűlési tanácskozások ismét a Deáktéren tartatnak, de a bizottsági ülések továbbra is a Szentkirályi-utcai épületben. — Ezzel aztán végkép letárgyaltatott a Szentkirályi-utcai szerencsétlenül megépített terem ügye, amely bántó hatásával ott kisértett az egész első napi tanácskozáson. Azntán sorra vették az egyetemes felügyelő jelentését. Győry István felolvasta dr. Zsilinszky Mihály egyházkerületi felügyelőnek a genfi útjáról szóló nagy érdeklődéssel végig hallgatott jelentését, melyet a jegyzőkönyvben is kinyomatni határozott a közgyűlés s elismerését fejezte ki Zsilinszkynek. Báró Prónay Dezső elnök ezután meleg szavakkal üdvözölte Véssey Sándort, a dunántúli egyházkerület uj felügyelőjét. Rz uj felügyelőt igen élénk ovációban részesítették. R tárgyalás további folyamán a gyűlés újonnan választotta a protestáns közös bizottságnak evangelikus részről való tagjait, még pedig olyképpen, hogy az eddigi tagok mellé az elhunyt Ihász Lajos helyébe Véssey Sándor egyházkerületi felügyelőt választotta. Ezenkívül az uj megállapodás szerint öt póttagot is küldött ki Osztroluczky Géza, Barcza Géza, dr. Kéler Zoltán, Radvánszky Antal és Münnich Kálmán személyében. Dr. Zsigmondy Jenő protestáns közös bizottsági ügyekben tett előterjesztéseket. Korbély Géza tavaly megválasztott egyetemes jegyző letevén hivatali esküjét, az egyetemes állandó bizottságok megválasztása következett kevés személyi változással. Rz egyetemes gyűlés feliratot intézett a vallás és közoktatásügyi miniszterhez a népiskolai törvény sérelmes 35. §-nak megváltoztatása ügyében, azonban a miniszter még nem intézkedett a sérelem megszüntetése iránt. — Nagyobb vitát idézett elő az, hogy a belügyminiszter és a főrendiház elnöke immár egy éve nem intézkedett az Ihász Lajos kerületi felögyelo halálával megüresedett főrendiházi tagsági hely betöltése iránt. R tárgyhoz többen szóltak hozzá. Dr. Zsilinszky Mihály — úgymond — nem azért szól, mert az ő személyéről van szó, de ezt a halogatást sérelmesnek tartja. A főrendi hely az egyháznak törvényes jogán alapul s így annak betöltését nem kérni, hanem a törvényre hivatkozva követelni kell. Báró Prónay Dezső elnök sérelmet lát annyiban, hogy a törvényt nem tartják be s így a törvény végrehajtását kérni kell. Rz eljárás alaki része az elnökségre bízandó, amely mindenesetre tudni fogja teendőjét. R maga részéről kijelenti, hogy Ihász Lajos halálának az illetékes helyen való bejelentésevei és az uj főrend behívása szükségének jelzésével feladatának eleget tett s ezt a jegyzőkönyben külön is feltüntetni I javasolja, amit a gyűlés tudomásul is vett s elhatározta, hogy a főrendi behívás eddigi halogatásában törvényes jogainak sérelmét látja s a főrendiház újjászervezésére vonatkozó törvényre való hivatkozással a belügyminiszter sürgős intézkedését kéri. A selmeczbányai tanár, Osztroluczky Gyula sérelmes nyugdíjazása ügyében Szentiványi A. és Gyurátz F. elnöklete alatt ad hoc bizottság választatott. — A közös-bizottság részéről a miniszterrel leendő tárgyalásra kijelölt tagok névsorát az egyet, gyűlés tudomásúl vette A tiszai egyházkerület felterjesztése az államsegélynek 1904-ik évi memorandumban kontemplált összegig való felemelése tárgyában áttétetett a közös prot. bizottsághoz. (Csak az a kívánatos, hogy ott aztán ne tágítsanak ettől az igazán szerény minimumtól.) — Az 1907. évi XXVII. t.-c. 35-ik §-ának módosítása iránt beadott kérvény érdemleges elintézésében nem részesült. — A jogügyi bizottság javasolja, hogy közgyűlés kivánja a minisztériumtól módosító törvényjavaslat készítését. — A hrussai plébános azon ténykedésében, hogy 2 evang. gyermeket a lelkész megkérdezése nélkül temetett le, a miniszter ránk nézve sérelmet nem látván, Jánossy L. felszólálása után az 1895. évi egyet- jkv. 65-ik pontjában foglalt utasítás 18-ik §-ának módosításával egyetemes gyűlésünk felhatalmazta az evang. lelkészeket hasonló eljárásra. A lajtaújfalusi állami iskolában — hol eddig az evang. tanerők alkalmazását a kormány következetesen mellőzte — most újból üresedés lévén, a közgyűlés feliratot intéz evang. tanerő kinevezése végett., A brezovai ismeretes (a lelkész számára történt gyűjtést közigazgatási úton kihágásnak minősítő) sérelmes intézkedés ellen, annak sürgős helyrehozása végett felír a közgyűlés a belügyminiszterhez. A nagylibercsei egyháztagok népes küldöttségben személyesen hozták fel kérelmüket a papválasztás ügyében. (Az egyszerű parasztruhába öltözött egyháztagoknak megjelenése a közgyűlési teremben élénk feltűnést keltett.) Ez és Dr. Baltazár i