Evangélikus Őrálló, 1909 (5. évfolyam)

1909-10-14 / 42. szám

1909. EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 363 jogos valami, akár jogtalan, az mellékes, a kérdés csak az, hogy a hazának mi válik előnyére. Ez az érzés mindent alárendel a nemzeti érdeknek és dicsőséggel övezi körül azt, aki akár az erkölcsiség rovására is szolgálja hazáját. A vallásos érzés ellenben az üdvö­zítő személyében testesül meg, ki szenved és meghal az emberiségért, hogy azt bűneitől megváltsa. Az em­beriség fejlődésében, haladásában mindegyik érzésnek meg van a maga szerepe. Kifejti, hogy a két érzés közül az első kétség­kívül erősebb, mert közelebb fekvő. A másik csak később és lassan ébred fel az ember szivében és csak magasabb lelki műveltség mellett jut áldásos hatásá­nak tudatára. A Gyámintézet ennek a szeretetnek ün­nepe és a szeretet áldását megvilágítani ünnepi be­szédének egyik legfőbb feladata. Megkapó színekkel festi az élet boldogulásának nagy titkát: Soha nem mondani le a jobbra való törekvésről, és sohasem keveselni azt, a mit elértünk. Bemutatja azt az embert, aki csak a maga érdekével törődik s akinek nincs mi­ből merítenie uj bátorságot a csüggedésben a küzde­lemre és megható képekkel illustrálja, hogy boldogi­tőbb adni, mint elfogadni. Az örömök, melyeket má­soknak szereztünk, adják meg saját örömeinknek igazi fénylő keretét. Nincs — úgymond — az az uzsora kamat, mely vetekedhetne ama fillérek áldásával, me­lyeket a mások vigasztalására és felscgitésére fordí­tunk. Ezután vonatkozásba hozza az elnök a gyám­intézeti munkálkodást sz ev. egyházzal. Hazánk ve­zető oszíálya a közel múltban is még a középbirto­kos volt. Ezt az osztályt egyenesen megtizedelték. Nálunk magyar középbiríokosok helyét nem mindig a magyar kisbirtokosok foglalják el, ami nagy veszedelme nemcsak a hazának, hanem az ev. egyháznak és a Gyámintézetnek is. Megemlékezik a nőegyletekről, mint a gyámintézeti munkálkodás leghathatósabb művelőiről. Buzdítván a tagokat a szeretet nemes munkájára a gyűlés megnyitja. Gyurdtz Ferencz püspök indítványára úgy a meg­nyitó mint a szószéki beszédet mind a három hazai nyel­ven kinyomatják és az egyházak közt szétosztják. Gyurátz F. egyh. elnök jelentése következett ezután. Körvonalaz­ván a gyámintézet nemes hivatását előadja, hogy a négy egyházkerület gyámintézeti célra összesen 48840 kor.-t és 43 fillért gyűjtött, valamivel többet mint a mult évben. Az egyházkerületi »Árvaház alapok« mindenütt gyarapodnak, legtöbb gyűlt össze e célra a dunántuli egyházkerületben, ahol már több mint 7000 kor, van együtt. Láng Lajos 1200 koronás alapítványát ismét 200 koronával, dr. Kéler Zoltán pedig 1000 koronás alapítványát 412 koronával gyarapította. Véssey Sándor dunántuli egyházkerületi felügyelő beiktatása alkalmából ÍOCOO koronát adott át Gyurátz F. püspöknek gyámintézeti célokra, melyből 2000 K. a dunántuli kerület árvaházi alapjához csatoltatott, 1000 korona pedig a most alakuló s templomot épitő Szekszárd egyházának adatott. Ihász Lajos volt kerületi felügyelő özvegye 1000 korona alapítványt tett a Gyámintézeti Lap fen­tartására. Jelenti továbbá a püspök, hogy a Gusztáv Adolf egylettől az elmúlt évben közvetve és közvetlenül gyülekezeteink közel 40200 korona segélyben része­sültek. Rámutat arra, hogy ezen nagy adományban nemcsak a gazdagok, de a szegény munkások és munkáslányok fillérei is ott vannak. Németországban a gyámintézet áldásos szeretet munkája iránt nemcsak a palotákban, de a kunyhókban is meg van az érdek­lődés. Ez a külföldi intézmény annyit adott, mint a mennyit mi magunk tudtunk összeteremteni a s^bek orvoslására. Lehetetlen — úgymond — hogy meg ne nyilvánuljon a hála ezen intézet iránt, mert sohasem kérdi, mily nyelven beszél a folyamodó gyülekezet; német, tót, magyarnak egyaránt küld bőségesen, mert mindenütt csak a nyomort tekinti. Alegemliti, hogy az eddigi elnök, aki oly rokonszenvet mutatott magyar­honi evang. egyházaink iránt, ez évben megvált a Gusztáv A. egylettől. A távozó elnök dr. Prank Gusz­távot méltán kisérheti nyugalmába a magyarhoni E. E. E. gyámintézet őszinte tisztelete és hála érzete. Amidőn a közgyűlés a magyarhoni egyházak iránt tanúsított előzékenységeért hálás köszönetet mond, egyszersmind üdvözli utódját, dr. Härtung superinten­denst, az egylet volt jegyzőjét. Dr. Haubner Rezső 40,000 koronát hagyományo­zott az egyet, egyháznak, részint gyámintézeti célokra; nevezetesen a hagyomány évi kamataiból 200 kor. lesz beszolgáltatandó a Gusztáv Adolf egyletnek némi viszonzásul ama évi nagy segélyeknek, melylyel a magyarhoni ev. egyházakat támogatja, 800 kor. fog jutni évenként a kerületek közt felváltva azon egy­háznak, amelyben a legsürgősebb beavatkozás szüksé­ges az egyházi építkezéseknél. Jelenti továbbá, a püspök, hogy f dr. Vester La­jos alapítványáról a számadást, a vagyont kezelő lő­csei lelkész beadta. Minthogy ez évben is sokba ke­rült az épületek fenntartása,, felmerült ismét a kér­dés, nem volna-e jobb eladni az ingatlanokat, mert igy nagyon minimális a jövedelem. A gyámintézet közgyűlése elhatározta, hogy ez irányban ismét kére­lemmel járul az egyet, gyűlés elé. Örvendetes tudomására hozza az elnök közgyű­lésnek, hogy a nőegyletek szépen szaporodnak, ami az élő hitnek bizonysága. Óhajtandó volna azonban, hogy minden nagyobb gyülekezetben keletkezzenek illetve alakíttassanak meg a nő és ifjúsági egyletek s azok lépjenek összeköttetésbe az E. E. E. gyámtnté­zettel­A középiskolák tanárait, igazgatóit is arra kéri, hogy ott, ahol még nem alakultak meg az ifjúsági egyletek, alakítsák meg azokat. Az érdeklődés a gyámintézet iránt a gyüleke­zetekben évről-évre terjed, óhajtja, hogy a gyáminté­zet évi jelentésében függelékkép felsoroltassanak mindazon alapok, amelyek kamataiért az egyes gyü­lekezetek folyamodhatnak, annak jelzésével, hogy év­ről-évre mely alap kamatai jutnak az egyes kerületek egyházainak. Amidőn végül megemlékezik a püspök az év tolyamán elhunytakról, bejelenti, hogy + Breuer József ny. curiai biró 95,000 koronát hagyományozott a Gyámintézetnek, amely összegből 20,000 kor. már is befolyt, mig a 75.000 kor. kamatait haláláig a boldo­gult nagylelkű hagyományozónak volt gondviselője élvezi. A közgyűlés elhatározta, hogy a nagynevű hagyományozó emlékét megörökíti s felkérte dr. Kéler Zoltánt, hogy a jövő évben emlékbeszédet mondjon felette. Zelenka Pál püspök mondott ezután köszönetet Láng Lajos és Gyurátz Ferencz elnököknek, akik lelkesítő szavakkal, ügybuzgalommal igyekeznek a Gyámintézetnek híveket szerezni, és Véssey Sándor-

Next

/
Oldalképek
Tartalom