Evangélikus Őrálló, 1909 (5. évfolyam)

1909-10-14 / 42. szám

362 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 1909. absolutikus tendenciákat szolgálni? Megfontolták-e, hogy a magyar hazafiság minden tisztességes evangelikus honpolgár által követelt oltalmazásának sokkal egyenesebb, nemesebb és tisztább útjai vannak, mint a szabályrendelet bizonytalan meghatározásai által tért nyitni az evangeliumellenes absolutismusnak? Megfontolták-e, hogy ahol indokolás kötelessége nélkül ily életbevágó jogokat játszanak át az elnökség vagy a bizottság kezére, ott meghonosítják azt a — csupán a tyrannizmus, az absolutismus jog — rendszerében akceptálható jogállapotot, hogy adnak fontos jogokat — kötelességek nélkül? És ha majd sorba lázongani fognak a jogaiktól megfosztott gyülekezetek és ha majd a katholikus népszövetség korszakában, a baptismus és nazarenismus szektacsináló törekvései között és a felekezetnélküliség csábitó jogállapota mellett százával fognak jelentkezni a kitérők és az erőszak alkalmazása miatt még nagyobb hullámokat fog verni, még gyűlöletesebb lánggal fog égni a nemzetiségi küzdelem: elvállalják-e az urak az Isten és ember előtti felelősséget e szabályrendeletért? . . . Mi rettegve gondolunk a következményekre, mert előttünk állanak a példák, 3—5 s ki tudja hány évig lelkész nélkül maradó gyülekezetek, züllött állapotok, hódító ellenfelek, pusztuló protestantismus! Ne mondja senki, hogy ott a praecedens, a tiszai egyházkerület szabályrendelete. Annak idején mi ez ellen is, ennek mai formája ellen is harcoltunk. S általában kicsinyesnek, betegesnek találjuk azt a felfogást, amely ugyan zsinati törvényen alapszik, de alapuljon bármin, helyes nem volt soha, — hogy t. i. minden kerület más-más szabályrendeletet alkot a lelkészválasztásra nézve, holott a gyülekezeti jog, tehát az anyagi feltétel — és a lelkészjelöltektől kivánt qualifikatio, tehát az alaki feltétel egységesen van megállapítva az egész magyarhoni egyházra nézve. Legyen egységes lelkészválasztási szabályrendeletünk, de ennek legfőbb szabványaihoz ne a politikai háttér, hanem az egyház jól fölfogott érdeke adja meg az alapot. Mi tiltakozunk a bányai egyházkerület tervezett lelkészválasztási szabályrendelete ellen és bizunk az egyetemes közgyűlésnek — amelynek küszöbön álló megtartása előtt több fontos kérdésben kívánunk véleményt nyilvánítani — a bölcseségében, hogy azt jóváhagyásával ellátni nem fogja, — annál is inkább, mert nekünk legalább nincsen tudomásunk róla, hogy amikor a gyülekezetek ősi jogát korlátozó e szabályrendeletet megalkotni kívánták, — előbb sorra megszavaztatták volna a gyülekezeteket. Rz E. E. E. gyámintézet és Luther Társaság ünnepélyei. (Folytatás és vége.) (Luther ünnepély) A Luther-Társasági közgyűlés végeztével a társaság a tanácskozás színhelyével, a vármegyeházzal szemben fekvő kassai dómba vonult át, ahol Kovács Sándor theol. akad. tanár a Luther Társaság nevében poétikus szép beszéd kíséretében koszorúzta meg a bujdosó nagy fejedelem síremlékét Este fél 7 órakor kezdődött a Luther ünnepély az evang. templomban. Nem is annyira Luther ünnepély, mint inkább egy tág keretben mozgó felolvasó estély volt az. A közének után Möhr Béla kassai lelkész imádkozott az oltárnál. Majd Bancsó Antal soproni theol. akad. igazgató tartott magas színvonalú előadást »A munka jelentősége a sociálís mozgalomban» cím alatt. Kifejtette, hogy a munkának a sociális mozgalomban kiegyenlítő, nivelláló ereje van s egyedüli eszköz, mely az emberek között az egyenlőséget létre hozhatja. — Ismertette a munkás proletár osztály keletkezésének történetét, a tőkés osztály keletkezésének történetét, a tőkés osztály (kartell trust) önzését és a munkás osztály önérzetének és öntudatának kifejlődését. Kikelt a magyarországi socialista agitátorok ellen, a kiknek harcmodora nem egyeztethető össze a munkáért, a munka becsületéért való küzdelem méltó harcmodorával. A harc csak maga a mun^a és annak helyes szervezése lehet. De a munka alatt nem szabad kizárólagosan a kézierő munkáját érteni (sociálisták) de a szellemi munkát is. Majd Raab Károly főesperes dunáninneni és Lőw Fülöp dunántuli gyámintézeti elnökök adtak elő kerületeikből mozzanatokat. Dr. Nagy Olivér kassai jogakadémiai tanár „Az 1848. XX. t: c. végrehajtásának jogi és erkölcsi következményei» c. alatt tartott felolvasást. II. nap. Gyámintézeti közgyűlés. A közgyűlés ünnepi istentisztelettel kezdődött, amelyen Paulik János nyíregyházi lelkész imádkozott s mondta az ünnepi beszédet, mely nagy hatással volt a templomot teljesen és valláskülönbség nélkül megtöltő diszes közönségre. Az istentisztelet után kezdetét vette a közgyűlés. Dr. Láng Lajos v. b. t. t. világi elnök üdvözölvén a gyámintázet tagjait és az egybesereglett vendégeket, felolvassa megnyitó beszédét. Két hatalmas érzés vezeti — úgymond — az embert minden cselekedetében: az önzés és a szeretet. Az elsőnek legfőbb kifejezése a nemzeti nagyságért való lelkesedés, a másiké a felolvadás az emberiség egyetemes céljaiban a humanizmus, a vallás. Az elsőt legkíméletlenebbül az az angol mondásban kifejezett gondolat határozza meg, hogy akár