Evangélikus Őrálló, 1909 (5. évfolyam)

1909-01-14 / 3. szám

1909 EVANGELIKUS ORALLO 23 vérek közt kifejlett vitát személyi oldala szerint befejezettnek nyilvánítjuk. Természetesen, tárgyi tekintetben a felvetett kérdéshez való hozzászólásra szívesen nyitunk tért továbbra is. Szerk.) T Ä N Ü G Y. Ä népiskolák államosítása. Mily előnyöket ígér? Mily hátrányok várhatók utána egyházunkra ? Ä czimben foglalt kérdőpont egyike méltóságos Gyurátz Ferencz nagyérdemű püspökünk által az egyházmegyei lelkészi értekezletekhez leküldött püspöki kérdőpontoknak, a melyre való felelet gróf Apponyinak az ingyenes népoktatásról szóló törvényjavaslata folytán ugylátszik tárgytalanná válik, mindazáltal egyházmegyénk esperessének nagytiszteletü Varga Gyula urnák felhívására e kérdőpontra vonatkozólag teljes rövidséggel kifejezést adok nézeteimnek. I. A népiskolák államosításának főelőny^ül ígérkezett a nemzetiségek megmagyarosodása. A különféle nemzetiségek megmagyarosodására az államalkotó magyar nemzetnek amaz elv alapján: kié a nyelv, azé az ország s nyelvében él a nemzet, törekednie kell. Az ellenséges indulatu nemzetiségek beolvasztása által a nemzet emelheti erejét s biztosithatja az ezer éves Magyarország fennmaradását. Ugyan jogfosztásnak látszik valamely nemzetiségnek beolvasztás általi megszüntetése, de tekintve azt, hogy a haza minden előtt! a nyelvegységre való törekvés jogos feladata marad a magyar államnak! A népiskolák államosításából ígérkező előnyt látok ev. egyházunkra nézve a súlyos iskolai terhek aluli felszabadulása tekintetéből. Népiskolákra ev. egyházunk, tekintve tagjainak számát és vagyoni helyzetét : úgyszólván erején felül áldoz. A népiskolák államosítása esetén az állam egyházunkat az iskolai teher nagyrészétől megszabadítaná, a mint ezt az 1848 évi XX. t. cz. ís czélul tűzte ki. II. Mily hátrányok várhatók a népiskolák államosítása után egyházunkra ? A róm. kath. egyház ellenzi a népiskolák államosítását, a mi kitűnik Molnár apátnak az ingyenes népoktatás elleni állásfoglalásából is, bizonnyal azért, mert félti a népiskolákra való befolyását egyházhatalmi szempontból. A mi ev. egyházunknak is van e tekintetben félteni valója, a mennyiben a népiskolák államosítása esetén a tanítók felmentetvén a hitoktatás kötelezettsége alól: megszűnnék az ev. ifjúságnak általános ev. szellemű nevelése 1 A néptanító ugyanis nemcsak a vallás tanításánál, de egyéb tárgyak oktatásánál is építheti a növendék vallásos lelkületét. Megszűnvén e tekintetben kötelezettsége és hivatás érzete: nagy kérdés, ha lebeg-e többé előtte az egyházi érdek is: a prot. öntudat ápolása ? Ki ne tudná közülünk, mily fontos a néptanítónak egyházépitő munkája is : a hitélet fejlesztése és az egyházhoz való ragaszkodás megszilárdítása tekintetéből! Igaz ugyan, hogy a lelkészek kezükbe vennék a hitoktatást teljesen, de vájjon mily óriási teher háramlanék e tekintetben a sok filiából álló gyülekezet lelkészére.? Én a népiskolák államosítása által az evglmi szellemet látnám veszélyeztetve, melynek hü istápolói mellettünk lelkészek mellett az egyházias érzésű és gondolkozású buzgó tanítók. De még attól is félnék, hogy az egyháztagjaiban meghűlne az evglmi áldozatkészség ! A mi a mienk, azt szeretjük is, ezt bizonyítja szeretett egyházunk múltja : a mikor kiki készséggel áldozott egyházának iskoláiért, melyekben a jövő reménye, a jövendő egyház nevelkedik az ifjúságban ! Attól félnék a népiskolák államosítása esetén, hogy a hatalmas róm. kath. egyház ujolag csak á régi eszközökhez nyúlna a prot. egyház megsemmisítése végett s ez esetben munkája veszélyesebb lehetne egyházunkra mint a múltban, a mikor a hithüséget erősité a prot. iskolák evglmi szelleme. Ha a régi ellenségtől féltenünk nem kellene ev. ' egyházunkat: üdvözölnünk kellene állami szempontból a népiskolák államosítását hazánkban. Zalaegerszeg. Király Mátyás ev. lelkész. T Ä R C Ä. Gedeon. Nehéz gond felhője borult Izraelre, Szörnyen fegyverkezik Midian ellene. Gedeon védené harminckét ezerrel, Nem bízik hozzájok; kevés a kit kedvel. Sok embere hitvány, kényelmes, vagy gyáva, Haza küldi őket az Úrnak szavára. Kemény idők várnak a választott népre, El, ki halni nem kész, a világ üdvére ! Csak háromszáz marad, bú száll Gedeonra ; Kis csapatját hogyan bírja bizalomra ? Ne busulj Gedeon! Rá az Úr így kiált. Nálad az igazság, megvered Midiánt! B E L É L E T. Memento. Ámbár nem várva, noha a közérdek előmozdításánál, de bekellett ismernem e mondat igazságát: „hallgatni arany, beszélni ezüst"; mégis ennek daczára e soraimat közzétenni, mulhatlan szükségesnek tartom nemcsak, de azokat minden protestánsnak tudomására hozni szeretném. — Nem az én véleményemet adom itt, hanem a történelem lapjai ezt kiáltják felénk : „A múltnak eseményein okúljatok". Hatalmas Memento ez I Hazánkban a protestantizmus kiirtása többször volt már tervezve, de e terv oly mesterségesen még nem volt kieszelve soha, mint ma. Rudolf király államtanácsa (14 pap és magyar, 6 világi) 1604-ben kimondta a protestánsok megsemmisítését. Olyan hírek keringtek, hogy egyikmásik előkelő német tanácsos oda nyilatkozott, hogy valamennyi magyar van, mind kiirtjuk őket. (A. II. K. 241 1.) e terv kivitelét megakadályozta Bocskay. Ki nem ismeri II. Ferdinánd Lorettóban tett fogadalmát? Csak hogy ennek ismét Bethlen G. állt ellent. Ezután 1-