Evangélikus Őrálló, 1909 (5. évfolyam)
1909-01-14 / 3. szám
24 EVANGELIKUS ORÁLLO 1%9 Rákóczg Gy. kelt a protestántismus védelmére, ugy szintén Thököly Imre, sőt a róm. katholikus vallású II. Rákóczy F. is. I. Lipót király kormánya is e czél felé törekedett, élén Kolonics érsekkel, ki azzal dicsekedett, hogy 200,000 lelket szerzett a menyországnak, habár nem apostoli térítési módon, hanem erőszakkal s vagy halált vagy a katholikus vallást kellett a hatalmába esett a katholikusnak választani. Igy ment ez ezután is tovább III. Károly és Mária Terézia alatt, sőt még a mult század első felében is meg volt ez a szándék a kormánynál. Ezt bizonyítja a puchóvölgyi erdőbe menekült évangelikus gyermekekre rendezett vadászat. De kiirtásunk oly mesterséges módon még nem volt tervbe véve soha, mint ma. Lassan, titokban, barátságos álarczczal halad a fekete sereg s a hova csak teheti, mindenfelé tolja előőrseit a községi éjjeli őrtől fel, községi elöljárót, szolgabírót, főispánt, megyei bizottsági tagot, ha csak teheti a néppárt pápista vallásut igyekszik megválasztani, igy megy az fel a miniszterig. Tudja Pál, mit kaszál. A mikor aztán elég erősek lesznek, akkor azt fogják mondani: „Itt mi vagyunk az urak", s meg lesz a Regnum Marianum, amelyben csak pápistának lesz helye, hivatala, a tételes torz vallásuakkal ki, ide számítják ők pedig mindazokat, akik nem pápisták. Igy van ez tervbevéve. Csak tessék jól megfigyelni, ínég a gazdasági vagy más egyesületek eddigi protestáns elnökei, vezetői is okkal móddal félretolatnak és pápista vallásuakkal cseréltetnek fel s mégis azt mondják, hogy mi vagyunk a békebontók ! A Judások igy csürik-csavarják az igazságot. Ebben a szerencsétlen tusában az a veszedelmes, hogy ezen kritikus helyzetét egyházunknak sokan még ma sem akarják felismerni s hozzá véve saját embereink is ellenünk támadnak és táborunkban Ephialtesek vannak, kiket egyházunk kegye nevelt és felemelt, azok most ápolójuk ellen hütlenül szónokolnak, szükkeblüen a magok javát gondozzák, mint Doleschall, Ballagi. Ehhez járul még azon könnyelműség, hogy mi magunk egyházunk romlását, főkép hitelveink gyengítésével előmozdítjuk. — Mulasztásunk nagy, mikor és miként fogjuk azt helyre hozni, nem kis feladat. Központi vezetésünk, honnan rendszeres irányításnak, elkerülhetlen tervszerű védelemnek kellene jönnie, nincs. Az erők összpontosítására s azok együttes működésére hasztalan törekedtek elődeink is s fájdalom, egyházunk nagy kárára, bizony ma is dissolutae scopae vagyunk. A központi vezetőség ellenzői jöjjenek elő s adjanak tanácsot, mi itt a teennő ? Bezzeg máskép van rendezve ellenségünk ! Ez phalanxot képezve közeledik felénk. Napi lapok közül egy sem készíti a közszellemet javuukra, sőt itt-ott előjövő védelmünket is letiporják ; az erős hitet, melylyel őseink megvédték egyházunkat, most némelyek szkepticísmussal gyengítik. Ezek mellett könnyen beteljesedik, mit ellentáborunk egyik | vezére mondott: „Nem tudom, hogy fogja magát a protestantizmus rendezetlen állapotában fentartani ?" Ott vannak lelkes vezérek, lelkes sereg. Hol vannak a mi világi vezéreink? Hárommal több a protestáns országosképviselők száma, mint a néppárté és ezek mégis többet vittek ki, mint a mieink. — A néppártot ellensúlyozni kell, mely cselekvésünket még a kormány is szívesen venné. Az erők együttes működése a győzelem biztosítása. Azért vegyük ezeket fontolóra, hangoztassuk a: Memento-t, nehogy egykor j majd kénytelenek legyünk kiáltani: „Salve klerikalismus, morituri te salutant." B. Káplán hívás. Gyurátz Ferencz püspök a ker. kápláni állásra Pápára Ihász Mihály vadosfai s. lelkészt hívta meg. Egyházközségi évi közgyűlés. A rákoskeresztúri ág. hitv. evang. egyházközség folyó hó 6-án tartotta meg rendes évi számadó közgyűlését, a melyen Bulyovszky Aladár nyug. min. oszt. tanácsos, egyházi felügyelő is megjelent, még pedig azzal a komoly s az egyházat fájdalmasan érintő elhatározásával, hogy felügyelői tisztéről lemond. Az egyház hivek nevében: Szegedi Albert egyháztag és presbiter méltatta a felügyelő tevékenységét és érdemeit s kérte elhatározásának megváltoztatására s ennek sikertelensége után arra, hogy addig is, mig az egyháznak módjában lesz uj felügyelőt választani s azt tisztébe beiktatni: tartsa meg tisztét. A lelkész — megköszönvén a felügyelő eddigi szives támogatását — ugyancsak e kéréssel fordult a felügyelőhöz, a ki kijelenté, hogy a felügyelő választása iránt az egyházközség intézkedni szives legyen, de a mig ez megtörténik s mig székét utódjának át nem adhatja, az egyházat törvényes képviselet nélkül nem hagyja. — Évi jelentésében a lelkész beszámol minden nevezetesebb momentumról, kiemeli, hogy 114 születéssel szemben 72 haláleset volt a mult esztendőben, hogy a házasság kötések száma, mint mindenfelé, itt is kevesebb volt a multakhoz képest, mert csak 19 pár lett megesketve, a vegyes párok közül négy egyezett meg születendő gyermekeit illetőleg egyházunk javára, egy katholikus lelkész által esketett — hívőnk pedig egyházunk kárára adott reversalist. Az egyház hivek száma nem csak természetes szaporodás által, hanem letelepedés által is emelkedett. Az elfogadott számadások szerint 12700 kor. 63 fillért tettek ki a bevételek, 9382 kor, 44 fillért a jövedelmek (ezekből 8810 kor. 44 fii. az egyházi adóból), 11694 kor. 18 fillér volt a kiadás, ebből 9377 kor. 52 fillér a tényleges költség (a többi átfutó tétel). Az egyház összes vagyona : 139830 kor. 68 fillér. Ebből az uj templom alap: 49427 kor. 55 fillér, harang alap: 3079 kor. 79 fillér, orgona alap : 651 kor. 43 fillér, oltár alap : 88 kor. 51 fillér, temető keritési alap: 205 kor. 29 fillér, ösztöndij alapítványok összege: 16050 kor, 57 fillér. Pénztári maradvány 1006 kor. 45 fillér. Az egyház terhe, mely iskolák építéséből származik, még 12000 kor. (1908-ban törlesztett az egyház 1820 kor. 74 fill.) A jövő évi költségvetés megállapítása után kitűnt, hogy a rákoskeresztúri evangélikusoknak még mindig nagy terhet kell viselníök addig, a mig fenti adóságukat lassan le nem törlesztik, mert 9 kor. 20 fillérnyi páronkénti személyes járulékon kivül az állami adónak 40 százalékát kell reájuk ez évben is kivetni, a mit a hivek nehéz szivvel vettek tudomásul, azt I hivén, hogy a kulcs lejebb fog szállhatni, (az 1905-ben fizettek 90%-ot, 1906. 40"/„, 1907. 567„, 1908. 407,,-ot s mindig a magas személyes járulékot is). Bizony, bizony sok türelmet és nagy áldozat készséget kell még híveinknek tanusitaniok, ha iskoláikat fenntartani akarják, a mig ama bizonyos segély kiosztásra kerül. Mert hogy valószínűleg sokáig fog kerülni kiosztásra, mutatja az is, hogy —daczára hogy az 1908 évi közigazgatási költségek már azon bizonyos államsegélyből lettek fedezve, pl. Pest megyében, — de valószínűleg másutt is — még az 1908. évben is be követelték az egyházaktól az évi esperességi és kerületi illetékeket! Igy könnyitünk mi, gyors intézkedéssel a terhek alatt roskadozó egyházakon. — Megkötött ke-