Evangélikus Őrálló, 1909 (5. évfolyam)

1909-05-06 / 19. szám

1!)():» EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 163 van szükség. Ez együttvéve 508800 K, amihez jönnek | még a kezelési költségek. Az ál'amsegély felosztásánál ez a mathematikai mérleg volt az irányadó. Rz egyetemes közgyűlés ugyanis az 1907. évi október ho 2Ó—26 napján tartott gyűlés jegyzökönyvének 25-ik pontja alatt kimondotta, hogy az államsegély megosztása feletti határozathozatalt függőben tartja addig, mig a nyugdíjintézet dolgait nem rendezi, kimondván azt is, hogy az államsegélyből első sorban a nyugdíjintézet részére szükséges összeg lesz kielégí- J tendő s a maradvány Vo-ed része lesz fordítandó az j egyházi adóterhek csökkentésére, 2/o-ed része pedig a közigazgatási költségekre. Ä mathematikai mérlegben várható kiadásokként j feltüntetett összegek fedezése céljából volt tehát szük- ! ség arra, hogy az államsegélynek egészen harmad- | része a nyugdíjintézet részére rendeltetett az 1908. j évi egyetemes közgyűlés jegyzőkönyvének 46. pontja alatt meghozott határozattal. i Hogy a valósághan, a gyakorlatban tényleg 1 olyan nagy mérvű kiadások várnak-e a nyugdíjinté- j zetre, mint aminőt a biztosítási technikai alapon készült mathematikai mérlag eredményez, ennek megitélhetése végett ismernünk kell a nyugdijintézeti tagok statisztikáját. A nyugdíjintézet újjászervezésére vonatkozó javaslat keretében közzétett adatok tanúságaként a ngugdijintézetnek van 689 lelkész, 11 püspöki alkalmazott és segédlelkész, 15 hitoktató, 13 kántor és 15 theoligai akadémiai tanár tagja. R lelkészségek közül az adatok összegyűjtése- j kor nem volt betöltve 26. R szolgáló lelkészek közül j öt évnél kevesebb szolgálati ideje volt 69-nek, 5—9 évi szolgálata 71-nek, 10—14 évi 68-nak, 15—19 évi évi 78-nak, 20—24 évi 90-nek, 25—29 évi 61-nek, 30—54 évi 62-nek, 35—39 évi 69-nek, 40—44 évi 46-nak, 45—49 évi 33-nak, 50-54 évi 11-nek, 55-60 évi 3-nak, 60 éven felüli 2-nek. Nyugdijigénynyel még nem birt tehát 69 lelkész, valamint a 25 üres lelkészség. Ellenben teljes 40 évi szolgálat utáni teljes nyugdíjigénye volt 95 nek, vagyis az összes lelkészek 147o-ának. R nyugdíjba beszámíthatónak bejelentett javadalmazások megoszlása a következő : R legkisebb, vagyis 2400 koronás mjugdijra igényt tartó lelkészek száma 465, 2400—3000 korona közt 93, 3001—3600 korona közt 54, 3601-4200 korona közt 23, 4201-4800 ko- j rona közt 17. R szabályrendelet szerinti maximális | nyugdíjigényen, vagyis 4800 koronán felüli javadalma j volt mindössze 37-nek. Ezek közül 4801—5400 közt j 20-nak, 5401- 6000 közt 6-nak, 6001—6600 közt 5-nek, ! ezenfelül egynek-egynek 74C0, 7600, 8000, 8040, 8930, | és 11200. A püspöki alkalmazottak és segédlelkészek közül 5 évnél kevesebb szolgálati éve volt l-nek, 5-9 év között 3-nak 10-14 között 2-nek, 15—19 között 2-nek, : ezeken kívül egynek 25 és kettőnek 32 évi szolgálata ! volt. A javadalmazások 1000, 1200, 2200, 2400, 3000 ! és 3600 korona között váltakoztak. A kántorok közül 5—9 szolgálati évvel bírtak hatan. Egynek-egynek 10 évi, 20 évi, 22 évi, 31 évi, j 32 évi, 33 évi és 36 évi szolgálata volt. javadalmazásuk 830 és 3170 korona közt váltakozott. A theologiai tanárok közül egy állás üresedésben volt, egynek 5, egynek 9, egynek 11, egynek 12, egynek 15, egynek 17, egynek 18, egynek 21, kettőnek 23, egynek 25, egynek 29, egynek 31 és egynek 44 évi szolgálata volt. Javadalmazásuk 2'400 és 4000 korona között váltakozott. Özvegy volt 100, félárva 66, szülőtlen árva 11. Ezeken kivül volt még 17 nyugdíjas. Ezeknek az adatoknak ismerete után számítás tárgyává tehetjük, hogy a nyugdíjintézetre minő kiadások várhatnak a nyugdijak, özvegyi ellátások és árvaneveltetési dijak cimén. Az ilyen számitások, bármilyen alapon történjenek is, természetesen csak hozzávetőlegesek. — Épen azért helyesebb a kiadásokat mindig lehető bő határok között előirányozni. 1. Szülőtlen árva volt 11. Vegyünk számításba átlag 25-öt. Ezeknek neveltetési dija a szabályrendelet 31-ik §-a szerint egyenként 300 korona, összesen tehát 7500 korona. 2. Félárva volt 66. Vegyünk számításba átlag 75-öt. Ezeknek neveltetési dija a szabályrendelet 31-ik §-a szerint egyenként 200 korona Összesen tehát 15000 korona. 3. özvegy volt 100. Vegyünk számításba ezek közül 60-at 1200, 20-at 1400 és 20-at 1600 koronával. Az özvegyi ellátások összege 132000 korona. Ezen a három cimen felmerülő kiadás tehát együttvéve kerek összegben 15o000 koronát tesz ki. Illetve tenne ki, a) ha az árvák és özvegyek a számítási alapul vett átlagot mindig és folytonosan elérnék és b) ha a szabályrendelet 31 -ik, illetve 25-ik §-ában biztosított összegű neveltetési és ellátási járulékok ökel már most, a nyugdíj-szabályrendelet életbelépésétől kezdve megilletnék. Ámde az átmeneti időre, vagyis az 59-ik §. szerint átmeneti díjazásként egyelőre emud jclen'ékeanen kevesebb kiadás hárul a nyugdíjintézetre. Nagy átlagban csak a fele. Mert az özvegyi ellátást a nyugdijszabályrendelet életbeléptekor már élvező özvegyek csak 600, a neveltetési dijat élvező félárvák csak 100-, szülőtlen árvák csak 160 koronát kapnak a számításba vett összegek helyett. Kezdetben tehát nem 155000, hanem 70000 kor. is kevesebb kiadása van és lesz a nyugdíjintézetnek ezeken a címeken. Ez az első évi tényleges kiadás csak évek, sőt csak évtizedek során emelkedik. A szerint, amint a nyugdijszabályrendelet életben léte alatt válnak özvegyekké, illetve árvákká az ellátási, illetve neveltetési járulékokra jogosultak. Ebből egyszersmind az is önként következik, hogy addig az ideig, amig az átmeneti kisebb dijakat élvezők h2lyére a teljes járulékokat élvezők kerülnek, a különben is bőkeretekben előirányzott kiadásokból megtakarított részek a tölceliez csatolodvdn azt és ezzel együtt annak évi jövedelmét fogják évről-évre tekintélyes összeggel gyarapítani. — A mi a nyugdíjintézet jövő fejlődésének és megerősödésének önmagában véve is hatalmas tényezője és biztositéka. A nyugdíjintézetre váró kisebb kiadásokra, úgymint a betegápolási és temetési járulékokra, valamint a i ezelési költségekre ha 20.000 koronát veszünk számításba, szintén elég bő keretek között maradunk. Az általános halálozási statisztikai adatok szerint a nyugdijintézeti tagoknak átlag 2 ü/«-a hal meg évenként. Ami tehát 15 halálesetet jelentene az egyetemes nyugdíjintézet tagjainál. Ámbár az eddigi tapasztalati adatok az évi halálozási arányszámot csak 1'5'

»-ban tüntetik fel. De ha még évenként 20 halálesetet veszünk is számításba, ez összesen 12000 kiadást jelent a szabályrendelet 33. és 34-ik §§-ai alapján járó beteg-