Evangélikus Őrálló, 1909 (5. évfolyam)

1909-04-29 / 18. szám

1-155 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 1909 A nagy tetszéssel és lelkes éljenzéssel fogadott megnyitó után egymásután emelkedtek fel helyeikről Dr. Dobrovits Mátyás, Pirchala Imre és Sinka Sándor, akik tartalmas beszédekben üdvözölték küldőik nevében az egyesületet. A szives üdvözlő szavak meleg fogadtatásra találtak. Az elnök köszönő szavai után következtek az előadások. Az elsőben Hirschmann Nándor pozsonyi líceumi igazgató, «A család közreműködése a nevelés munkájában» címmel jellemző vonásokkal ismertette a gyermekek különböző és legtöbbnyire minden vezetés nélkül való fejlődését az iskolába kerülés előtt. Azután főleg a középiskolai tanulónak és családjának az iskolához való viszonyával foglalkozott. Megjegyezte, hogy egyes családokban túlságosan sokat követelnek a gyermektől, másutt meg nagy az elnézés. A család érdeke, hogy kikérje a tanárok tárgyilagos véleményét. De vegyék ezt a véleményt a szülök komolyan, mert nem ritkaság, hogy otthon leszólják a tanárokat és iskolát s ezzel megingatják a gyermekben a tekintély iránt való tiszteletet. Arról is megemlékezik, hogy a szülőknek sokszor nehéz anyagi viszonyokkal kell küzdeniök és ez a küzdelem elvonja figyelmüket a gyermekneveléstől. A család helyzetének javítása ezért fontos pedagógiai kérdés is. A második felolvasó Hetvényi Lajos soproni líceumi vallástanár, »A valláserkölcsi nevelés előbbrevítelének kérdéseiről» értekezett. Abból indult ki, hogy ma ellentétes irányú világnézetek küzdenek egymással s nem helyes az a felfogás, hogy az ifjúságot el kell zárni a külső, eleven, fejlődő világtól ; arra kell törekednünk, hogy az ifjúban ellenálló jellemet neveljünk, kiemeli ebben a vallás jelentőségét. De csak olyan vallástanítás való az iskolába, mely nem hirdet felekezeti gyűlölséget. Szól még az ifjúsági vallásos egyesüetek létesítéséről is. A harmadik felolvasó Brand Vilma, a modori polgári leányiskola igazgatója. «Egy uj angol-némat iskolatípus — internátus — körében szerzett tapasztalatok» cimmel ismertette a növendéked életét egy svájci internátusban, ahol nemcsak a szabadban mozognak, sportolnak, hanem különböző ipart is űznek. A fiu- és leányinternátusok növendékei többször találkoznak, közös kirándulásokat és szinielőadásokat rendeznek. Sok kedves vonással ismerteti az ott tapasztalt viszonyokat a felolvasó, kinek az elnök mondott munkájáért köszönetet. Végül Hamvas József, pozsonyi líceumi tanár olvasott föl «Az ifjúsági lapokról.» Megemlékezett a magyar ifjúsági lapok történetéről és kiemelte, hogy amíg felekezeti jelleggel nem bíró nagyobb ifjúsági lapok voltak, a protestáns tanárvilág nem gondolt külön lap kiadására. Amióta azonban ezek a lapok megszűntek és felekezeties ifjúsági folyóiratok keletkeztek, aktuálissá lett ez a kérdés. Ismerteti egy ifjúsági lap költségvetési tervezetét és ilyen lap szellemi berendezését. Ebben első követelése, hogy e megindítandó lap az evangéliumi szellemnek álljon szolgálatában; a felekezetieskedéstől azonban távol álljon. A felolvasásoknak állandóan nagy hallgatóságuk volt, ami az előadók érdemének tudható be. Az elnök valóban a hallgatóság véleményét tolmácsolta, amidőn az előadóknak köszönetet mondott értékes közreműködésükért. Ezután hivatalos ügyek következtek. Gömöry János titkár bemutatta évi jelentését az egyesület működéséről. A tagok száma jelentékenyen ' szaporodott; jóformán minden evangelikus tanár tagja az egyesületnek. Ez év még mindig a szervezkedéssel telt el. Október hó 7-én megalakult a választmány, ugyanekkor a főiskolai és középiskolai szakosztály. A főiskolai szakosztály elnöke dr. Masznyik Endre, a középiskolai szakosztály elnöke Fischer Miklós lett. Mindkét szakosztály gazdag munkaprogrammot dolgozott ki. E munkaprogrammot megküldték a tagoknak s az egy intézetben működő tagok ezt megbeszélték s a munkaprogram-pontokra vonatkozó véleményüket az elnökséggel közölték, a mely aztán előadókról gondoskodott. Ily előkészítés után gyűltek egybe a mai közgyűlés idején a szakosztályok is. Az egyetemes egyházi közgyűlés már e szakosztályokhoz utalta a vallástanitási tervhez készült Utasításokat bírálat végett. Az egyesület memorandumot intézett a vallás és közoktatásügyi miniszterhez a jogakadémiai és középiskolai tanárok fizetésrendezése ügyében. Az egyesület buzgó elnöke személyesen interveniált a miniszternél az állami középiskolai tanári állások betöltésére vonatkozó pályázat formájának megváltoztatása végett. Szóval az egyesület mindenre kiterjedő, valóban sokoldalú munkát végzett. A mult esztendő tanulságai az egyesület létjogosultsága mellett bizonyítanak. Ezután a számvizsgáló bizottság tette meg jelentését. Az egyesület kevés jövedelmi forrással rendelkezik. Üdvös volna, ha az egyházkerületek, fentartó hatóságok méltányolván az egyesület nagy missióját, belépnének az alapító tagok sorába. Intelligens elemekből álló egyesületünk megfelelő anyagi eszközökkel nagy szolgálatokat tehetne evangelikus tanügyünknek s ezzel egyházunkak. Dr. Szigethy Lajos pénztárosnak a közgyűlés a felmentvényt megadta s buzgó fáradozásáért köszönetet mondott. Sorra kerültek ezután a szakosztályi ügyek. A szakosztályok javaslatait a közgyűlés magáévá tette. Leffler Sámuel, a nyíregyházi egyház másodfelügyelője szép beszédben hívta meg az egyesületet a jövő évre Nyíregyházára. A közgyűlés a meghívást örömmel és köszönettel elfogadta. Ezután az elnök meleg szavakban mondott köszönetet mindazoknak, akik a közgyűlés sikerét közreműködésükkel előmozdították. De különösen melegséggel emlékezett meg a pozsonyi egyházról, annak nagyérdemű felügyelőjéről és Hirschmann Nándorról, a rendező bizottság alelnökéről. E két lelkes férfiúnak valóban lekötelezettje a tanár egyesület; fáradoj zásaiknak, páratlan figyelmességüknek köszönhető, hogy a pozsonyi szép napok felejthetetlenek maradnak a résztvevőkre. Pröhle Károly lelkész és Hirschman Nándor tet! széssel kisért beszédben tolmácsolták a pozsonyi egyház örömét afelett, hogy az egyesület Pozsouyban tartotta közgyűlését. Végül Gyalog István bonyhádi igazgató szívből jövő szép szavakban tolmácsolta az egyesület köszönetét az elnök előtt, aki valóban önzetlenül, lelkesen fáradozik az egyesület felvirágzása érdekében, s akinek elsősorban köszönhető a közgyűlés szép lefolyása. Ezzel a közgyűlés az elnök lelkes éltetésével véget ért. A közgyűlés berekesztése után fényes bankett volt a Magyar király szálló nagytermében, ahol jó sokáig együtt maradt emelkedett hangulatban a víg társaság. Kirándulás. A közgyűlés tagjainak nagy része másnap átrándult egy pár napra Bécsbe. Nem egy professor — fel-