Evangélikus Őrálló, 1909 (5. évfolyam)

1909-04-15 / 16. szám

1-140 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 1909 Vőlegény Menyasszony összesen 1905-ben 735 568 1303 1906-ban 784 607 1391 1907-ben 959 . 696 1655 A megegyezések közül kötött: Vőlegény Menyasszony összesen 1905-ben. Ev. részre 214 189 403 » Más részre 521 379 900 1906-ban. Ev. részre 244 205 449 » Más részre 540 402 942 1907-ben. Ev. részre 315 229 544 » Más részre 644 467 1111 Ezekből az adatokból egyfelől az az érdekes adat derül ki, hogy evangelikus házasulóknak más vallásuakkal kötött házassága folyton szaporodik, másfelől az a szomorú adat, hogy szaporodik a vallásunk érdekei ellenére létrejött megegyezések száma és így veszteségünk is. » Hogy a veszteség növekedése állandó, az még világosabban kiderül azokból az adatokból, amiket a statisztika mint az egyes felekezetek évenkénti tényleges veszteségeit, illetve nyereségeit tünteti fel. Tudni kell, hogy ilyen tényleges veszteségnek vagy nyereségnek a statisztika csak azokat az eseteket veszi, amelyek valamely felekezet kárára vagy javára előállanak az összes megegyezések egybevetése után szemben azzal, ha megegyezések egyáltalán nem történtek volna, avagy ha egyenlő számban^ történtek volna. Ez adja magyarázatát anuak, hogy az alábbi egyes adatokban törtszámok is fordulnak elő. Amiből viszont következik, hogy az egyházunk érdekei ellenére létrejött megegyezések épen kétannyival több esetben történtek az illető években, mint amennyi a nyereségveszteség kimutatásban feltüntetve van azokon felül, amelyek az egyházunk javára történt megegyezéseket egalizálják. Nyereségei csak a római és a görög katholikus egyházak tüntetnek fel. És pedig: a róm kath. a g. kath. 1901-ben 553-5 16-0 1902-ben 591-5 6'5 1903-ban 5725 15-0 1904-ben 678-5 23-0 1905-ben 633-0 7"5 1906-ban 607-0 23-0 1907-ben 7235 490 Ellenben a többi felekezetnél valamennyinél veszteség mutatkozik végső eredmény gyanánt. a ref. ai ev. a g. keleti 1901-ben 2435 179"0 105-5 1902-ben 242-5 2160 990 1903-ban 2360 2045 105-0 1904-ben 278-0 240-5 127-0 1905-ben 214-5 2555 117-0 1906-ban 203-0 246-0 107-5 1907-ben 2490 283-5 176-5 Ebből a nyereség-veszteség kimutatásból szemmel látható, hogy a nyereség a római katholikusok javára folytonos és emelkedő. Viszont folytonos és megdöbbentően emelkedő a veszteség épen nálunk evangélikusoknál. Pedig tudnunk kell azt is, hogy Magyarország lakosságából az 1900-iki népszámláláskor (kerek öszszegekben) róm. kath. volt 8.136,000 = (487 %); gör. kath. 1.830,000 = (109 %,); ref. 2.409,000 = (14 4 7o); ág. hitv. ev. 1.250,000 = (75 %>); g. keleti 2.187,000 = (13'1 %). És ime a mi veszteségünk, akik pedig 1900-ban is a legkevesebben voltunk a felsorolt felekezetek között, sőt felényien sem, mint református testvéreink és alig felényien, mint a görög keletiek, mégis a legnagyobb. Nemcsak, de sőt a mi veszteségünk nő évről-évre meglepő arányokban. Ezt mutatja a statisztika megdöbbentően rideg és mégis olyan beszédes számadataival. B. T Ä R C Ä. Néhány szó a berlini missióról. Közli : Famler. Az „Evangelikus Őrálló" 11-ik számának „Külföld" c. rovatában röviden megemlékeztek egy közelmúltban elhúnyt hires, nyugalmazott udvari lelkészről, Stöcker Adolfról. Kár lenne ama nagy tettekről, melyek e kiválóan képzett ember nevéhez és ténykedéséhez fűződnek, lapjainkban is meg nem emlékezni, Miután Stöcker 1890-ben udvari lelkészi állásáról leköszönt, lelkészi működését teljesen a nép lelkének kiképzésére forditotta. Jelszava volt : Bármily szükséges és fontos a szellem felvilágosítása és a lelkiismeret felébresztése, ez még magában véve nem elég : a nép lelkére kell hatni, mert e nélkül tovább alszik a lelkiismeret, és a szellem sötétben marad. És Stöckerben megvolt a tehetség ehhez. Működését nagy siker koronázta. Az érdekelt egyházi körök, a belső missió barátai, az egyetemi ifjúság, sőt a szélesebb néprétegek is, melyekkel conservativ és antisemita agitáció révén közelebbi érintkezésbe jött, erősen lelkesedtek socialis reformeszméiért. Hatalmas szervezeteket létesített, így : a „Német egyetemi ifjak egyesületei", az „Evang. sociál congressus", az „Evang. muukás egyesületek", „A keresztény socialista párt" stb. mind az ő működése gyümölcsei. De legnagyobb műve, mely a többit mind túlszárnyalja és hathatós emléket biztosit részére örökre: a berlini városi missió létesítése. Engedje meg a tisztelt olvasó, hogy a következőkben a missióról saját tapasztalataimat közöljem. „Ha Berlinbe érkezik, feltétlenül a városi missió valamely szállodájába száljon — esetleg a zsandártéribe: mint idegen a legjobb ellátásban részesül ott." Ezt a jó tanácsot adta nékem egy beszédes öreg úr, ki a Lipcséből Berlinbe menő vonat egyik szakaszában velem szembeu ült. — Késő éjszaka volt, midőn Berlin e melegen ajánlott hospiciumába érkeztem. A pincér egy tiszta és csinosan bútorozott szobát nyitott, hol az ágy melletti éjjeli szekrényen levő biblia ötlött elsősorban szemembe. Jobban körülnézve a szobában a falon' egy felhívást pillantottam meg a következő felírással: „A t. utazóközönséget felkérjük, hogy a szállodaszemélyzetnek ne adjon borravalót". Alig végeztem el esti imámat, az út fáradalmaitól leragadt szemem, elaludtam. Soká és jól aludtam! Hirtelen egy gyönyörű szép ének hangjai költöttek fel álmomból. Eleinte .azt hittem, hogy álmodom, de midőn szemeimet kinyitva láttam, hogy