Evangélikus Őrálló, 1908 (4. évfolyam)

1908-02-27 / 9. szám

IV. év. Nyíregyháza, 1908. február 27. 9. szám. // EYAIGELIKUS ORALLO EGYHÁZI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik hetenkint egy íven. Kéziratokat, előfizetési dijakat, hirdetések szövegét és diját a szerkesztő-kiadó címére kell küldeni. FELELŐS SZERKESZTŐ-KIHDÓ: GEDULY HENRIK evang. lelkész, NYÍREGYHÁZA. R lap ára: Egész évre 12 K Félévre 6 K Negyedévre 3 K Egyes szám ára 40 fillér. * Hirdetés ára oldalanként 40 korona. • TARTALOM- JEGYZEK : (Vezércikk.) Országos Prot. Szövetség. Äz én álláspontom. Geduly Henrik. — Rz »utasítás« a nem állami elemi népiskolákról stb. Kund Sámuel (Folyt, köv.) — Tárca. Ä lelkésznek az egyház betegeihez való viszonyáról. Krahulecz Aladár. — Lelkészi értekezlet. Tátraaljai. — Beleiét. — Irodalom. — Pályázat. — Hirdetések. — ORSZÄGOS PROT. SZÖVETSÉG. Rz én álláspontom. Mikor ez évi első számunkban az »Orsz. Prot. Szövetség« alapszabálytervezetét köztétettem, nem haboztam kijelenteni, hogy én a tervezett szövetséget az alapszabálytervezetben körvonalazott alapnál sokkal mélyebb, kiterjedtebb alapra óhajtom helyezni. Ezt a kijelentést jogosan tehettem meg,

w mivel, a ki figyelemmel kisérte az »Evang. Őrálló« múlt évi számaiban a szemlerovatot, tapasztalhatta, hogy én összes bajaink egyetlen igaz gyógyszerét a prot. elemek céltudatos társadalmi szervezkedésében látom. Ebben keresem gyógyszerét a századok óta méltatlanul szenvedett egyenlőtlenségnek, mellőzésnek, háttérbe szorításnak, mostoha elbánásnak; ebben találom meg a módját az egyház iránt általánosságban tapasztalható érdektelenség megszüntetésének; ebben vélem impozáns módon kifejezésre juttatni a hazai protestantizmus jogos szellemi és anyagi törekvéseit; ebben kivánok a hivatalos egyház mellett új tért megnyitni, új kereteket nyújtani a hivatalos egyház paragrafusokon nyargaló világába bele nem szorítható, de a protestáns szívek melyén mégis élő hitbeli és erkölcsi tartalomnak; ez által óhajtom biztosítani azt, a mi a jól szervezett életnek egyik legfőbb kelléke, de a minek hiánya a szervezetlen, oldódó kévéhez hasonló hazai protestantizmusban oly sok baj forrása — a helyes munkamegosztást; ez által akarok egyházi életünkbe egy oly új szervet beállítani, a melynek működését, a hazai szelleméletterén föltétlenül számbaveendő működését oly tényezőnek ismerje fel király, ország, kormány, más vallásfelekezetek, legfőkép pedig minden protestáns, a melynek a szavát meg kell hallani, amely , r jogos követelését teljesíteni kell, mert 4ak egész működése, egész élete nem a §§~üa útvesztőjében és nem a jegyzőkönyvek hasábjain tűnik el, de amely igazi élet, hus és vér, szíveket tettekre sarkalló lelkes valóság, tehát a hazai ősszé let egyik működő tényezője. E lap hasábjain közzétett fejtegetéseim minden más lapot megelőztek a protestantizmus országos szervezésének szükségét hangoztató felhívásaikkal. Épen azért érzek magamban jogot és kötelességet arra, hogy álláspontomat az Orsz. Prot, Szövetség tervezett alapszabályaival szemben kifejtsem. Nem az egyes szakaszokat birálom, de az egésznek alapjait és kereteit, — tehát elvi szempontból szólok hozzá. Teszem és tehetem ezt annál is inkább, mert a lapunkban eddig közölt fejtegetésekből mindenki láthatja, hogy az eszme megvalósítását még ma is a legfontosabb feladatnak tekintem. Nézetem szerint egyik alapvető tévedése a szabálytervezetnek az, hogy az eszme megvalósítását egy központi választmány és tisztikar létesítésétől teszi függővé. Mert hiszen a szabálytervezet egész lépcsőzetes, fokozatos egybeállítása a mellett bizonyít, hogy véli szervezendőnek a központi vezetést s csak azután az egyes szövetkezeti körökben, apróbb testületekben stb. magát a szövetség alapelvei szerint való életet. Hát engedjen meg nekem a tervezet készítője, én azt tanúltam a magyar protestáns egyház történetéből, hogy minden egészséges szellemi áramlat, minden sikeres törekvés alulról, a gyülekezetekből sarjadzott ki s aztán az élet ellenállhatatlan törvényszerűségénél fogva fejlesztette ki önmagából a felsőbb fokon való vezetés szerveit. Gondolom, az evolucionális philosophia léttörvény-rendszere is ezen az alapon nyugszik. De nemcsak a