Evangélikus Őrálló, 1908 (4. évfolyam)

1908-02-20 / 8. szám

IV. év. Nyíregyháza, 1908. február 20. 8. szám. // EYAMELKUS ORALLO EGYHÁZI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik hetenként egy íven. Kéziratokat, előfizetési díjakat, hirdetések szövegét és díját a szerkesztő-kiadó cimére kell küldeni. FELELŐS SZERKESZTŐ-KIADÓ: GE

DULY HENRIK evang. lelkész, NYÍREGYHÁZA. A lap ára egész évre 12 kor., félévre 6 kor. negyedévre 3 kor. Egyes szám ára 40 fillér. Hirdetés ára oldalanként 40 kor. TARTALOM-JEGYZÉK : Vezércikk. A mi horvátjaink. Morgenthaler Ferenc. — Az „utasítás

4 a nem állami elemi népiskolákról stb. Kund Sámuel. (Folyt, köv.) — Tárca. Egy áttérés története száz év előtt. Frenyú Lajos. (Vége.) — Belólet. — Nekrolog. — Irodalom. — Hirdetések. — A mi horvátjaink. — Két közlemény. — II. Eközben békés hangulat kezdett uralkodni a magyar egyházban s maga a bányakerület érdemes felügyelője meg tudta győzni a felizgatott kedélyeket a felől, hogy a horvát-szlavon egyházak eljárása, ha a magyar egyház álláspontjáról tekintve nem is egészen korrekt, mégis a körülményekből érthető s megbocsátható. Az ő ajánlatára elhatározta az egyetemes közgyűlés

; hogy a magyar ministerium utján megkeresi a horvát kormányt, hogy a horvát-szlavonországi protestánsok ügyét törvényileg rendezze, Ennek a határozatnak következménye az 1898. május 7-iki törvény. S ha már most a bányakerület vagy az egyetemes gyűlés hivatkozik a zsinati törvényekre, nem azért mert „hogy Ötelsége a koronás király a horvát-szlavon egyházakra is kiterjesztette a mi magyarországi zsinati törvényeinket" mint Mohácsy állítja; hanem azért hivatkozik az egyetemes gyűlés a zsinati törvényekre, mert az törvényes utón lett törvénnyé, s a magyar evang. egyház nem „üthet rést" a horvát autonómián, ha egy horvát-szlavonországi törvényre — a milyen a zsinati törvény 1898 óta — hivatkozik. Joga van erre hivatkoznia. A horvát-szlavonországi törvény s nem „a királyi intézkedés" adja meg hozzá a jogot. E nevezett törvény első pontja szerint a horvát-szlavonországi protestánsok „alkatrészét" képezik a szt. István korona országai egységes protestáns egyházainak, a második pont kimondja a synodusok által eddig alkotott, mint ezentúl alkotandó törvények Horvát-szlavon országokban való érvényét, de oda xeszi ama nevezetes záradékot „az egyik és másik esetben Horvát-szlavon országok gos törvények határain belül és különösen azon közjogi helyzetnek teljes figyelembe vétele mellett, amelyet ugyanezen országok szt István koronája országainak keretében elfoglalnak." Evvel biztosítva van az 1868-iki autonómia bizonyos tekintetben s avval, hogy úgy a bányakerület, mint az egyetemesw^ryház úgy bánik a horvátszlavon esperességg^íS mint a többivel, megsérti ezen törvényt. E törvény különleges helyzetet biztosít a horvát protestánsoknál i ízt. István korona országai protestáns egyházainaí/ egységén belül. Ezen különleges helyzetet el kellene ösmernie a magyar egyetemes egyháznak is s oda kellene hatni, hogy ezen külouös helyzet új törvényben szabályoztassék. Ezek után megfelelhetünk két kérdésre. Az egyik : Vájjon minden bán ily állást foglalt-e, mint Roits Milán bán-helyettes ? Felelet: „nem. — KhuenHédervárv a statusquó megsértésének tartotta volna az elszakadási törekvéseket." A másik kérdés : Vájjon milyen a protestánsok helyzete Horvát-szlavon országokban? A felelet: A horvát jpolitikai közegektől hathatós támogatásban részesülünk s vallásszabadságunk ha nincs is strikte kimondva, mégis az 1898. május 7-iki törvényből következik s ezen törvény anyagi segélyt is biztosít nekünk. Létünk így biztosítva van, de nem az 1868iki kiegyezés biztosítja, hanem az 1898. május 7-iki törvény, mely a magyar ev. egyházhoz csatol bennünket. Ez a törvény az alap, melyen nekünk haladnunk kell, hogy ha azt akarjuk, hogy az e^angeliurn minél nagyobb erővel terjedjen ezen országokban. De követeljük az anyaegyháztól azt is, hogy tétlenségével s jogos követeléseink elutasításával helyzetünket ne nehezítse. Hiszem, hogy a magyar egyetemes egyház is vallja azt, amit Mohácsy L. t. i.„afőaz, hogy a protestantizmus hódítson!" Ha pedig ezt vallja, úgy csak nem zárkózhatik el egy új törvénynek létesítése elől, mely a horvát-szlavon országok közjogi helyzetét figyelembe véve, szabályozná a horvát evangélikusoknak az egységes egyházhoz való viszonyát. Zsinattartás előtt állunk amúgy is, ideje-