Evangélikus Őrálló, 1908 (4. évfolyam)

1908-10-08 / 41. szám

190* EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 359 büszkeséggel jelenthetjük, hogy másfélévi szives küzdelmünk, a jódarabig csak önmagunk által képviselt eszme eiőhaladásának történetében a szeptember 30-ika a legfényesebb elégtételt szolgáltatja nekünk is ama felette örvendetes tényben, hogy e szövetség mindjárt megalakulása perczében legalább 4000 tagot számlált. Äz ekként megalakult szövetség alapszabályainak tárgyalására került ekkor a sor. Jelntősebb felszólalás csak egy hangzott el, a György Endréé, a ki a szövetség czímében az »evang» helyett a »vallásegyenlőségi« kifejezést ajánlotta. Antal Gábor felszólalása után a közgyűlés tekintettel arra, hogy a 2-ik §-ban igaz igen helyesen körvonalozott célok szempotjából azért, mert az eredeti czim nem fedi azokat, a kik az evangelikus egyházak körén kivül állva, velünk mégis egy munkára egyesülnek, — elfogadta a javasolt módosítást — szerintünk is igen helyesen azért, mert habár az alapszabályokban kitűzött czélok, elérésére másként, mint az evangélium szellemében, sikeresen fáradni nem lehet, de egyházpolitikai jellegű szövetség élére mégsem való az „evangélium" szent és érinthetlen neve. Majd Geduly Henrik, Bódiss Ferencz, Kiss József, Dr. Kovács Ernő volt képv., Kovács József, s mások felszólalása után néhány §. módosításával véglegesen megállapíttattak az alapszabályok s elhatároztatott azoknak megerősítés czéljából a minisztériumhoz való felterjesztése. Következett a tisztikar megalakítása. Ideiglenesen a következőkép szervezték a tisztikart: Elnök; Gróf Dégenfeld József. Alelnökök; Antal Gábor és Zsilinszky Mihály. Főtitkár: Dr. Balthazár Dezső. Ügyvezető titkár: Hamar István. Jegyzők: Nagy Károly és Geduly Henrik. Pénztáros: Szabó József. Ellenőrök: Mikolik K. és Szőts Farkas. Igazgató választmány: Baksay Sándor, Gyurátz Ferencz, Erőss Lajos, Scholcz Gusztáv püspökök, gróf Tisza István, br. Bánffy Dezső, Dóczy Imre, Simon Károly, Józan Miklós, Ferenczy József, dr. Tüdős István, Kiss József pápai esperes, dr. Szigethy Lajos, Koczián János, Szontágh Andor, dr. Meskó László, dr. Láng Lajos, Kenessy Béla, Laszkáry Gyula, br. Rádvánszky Antal. 10 tag helye a belépni remélt más felekezetüekre való tekintettel egyelőre betöltetlen. Az alakítás körüli fáradalmakért a közgyűlés elnökének, az elnök pedig az összes felkaroló prot. egyházi sajtónak köszönetet mondva, lelkes buzdító szavakkal berekesztette az alakuló közgyűlést. — Nekünk pedig végetlen jólesett az a szinte ováczió számba menő sok lelkes üdvözlés, a melyben lapunknak, mint olyannaft volt része, a mely azok eddigi sikeréből magának az oroszlán részt veheti ki. Az elfogadott alapszabályok legfontosabb szakaszaiból közöljük a következőket: Az Országos Vallásegyenlőségi Szövetség alapszabályai. I. A szövetség czime és székhelye, czélja és munkaköre. 1. §. A szövetség cime : Országos vallásegyenlőségi szövetség. Székhelye: Budapest. 2. §. Az országos magyar vallásegyenlőségi szövetség czélja: öntudatra ébreszteni s a társadalmi munka terén egyesíteni édes magyar hazánkban mindazon egyének és testületek munka erejét, akik felekezeti külömbség nélkül felvilágosodás terjesztése, a nemzet és a nép anyagi, szellemi és erkölcsi jólétének emelése, a józan vallásosság ápolása érdekében, az országos törvényekben kimondott és biztosított teljes lelkiismereti szabadság és a vallásfelekezetek közötti tökéletes jogegyenlőség és viszonosság magasztos elvei alapján s azok megvalósítása végett, hasonló azonos gondolkodású honfitársaik kai közremunkálni hajlandók. 3. §. Ezen czélok elérésére a szövetség Budapesten állandó központot szervez, melynek feladata leend a szövetség munkájának irányítása és vezetése, egyszersmind ugy a fővárosban, mint a vidéken, mindenütt, ahol annak társadalmi és személyi feltételei megvannak, helyi fiók szövetségeket állit fel, amelyek a rendelkezésükre álló anyagi és szellemi eszközök felhasználásával igyekeznek a szövetség czélját, előadások és felolvasások tartása, társas összejövetelek rendezése, a tagok önképzése, fontosabb egyházi és társadalmi kérdések megbeszélése, emberbaráti intézetek létesítése, a hasonló szellemi és erkölcsi irányzatot szolgáló sajtó és társadalmi törekvések anyagi és szellemi támogatása által előmozdítani. II. A szövetség tagjai. 4. §. A szövetség tagja lehet felekezeti, társadalmi osztálykülömbség nélkül minden nagykorú magyar állampolgár, vagy polgárnő, aki az általános felvilágosodás, a nemzeti szabadelvű haladás, a lelkiismeretszabadság és a felekezetek közötti teljes jogegyenlőség ügyét szolgálni és előmozdítani kívánja. Továbbá tagja lehet a szövetségnek minden olyan testület, amelyik a szövetség czéljainak egyikét vagy másikát, részben vagy egészben, kisebb vagy nagyobb körben szolgálja. A szövetség tagjai: vagy örökös tagok, vagy testületi tagok, vagy rendes tagok. örökös tag az, aki az egyesület központi pénztárába egyszer s mindenkorra legalább 50 korona tagsági díjat befizet. Testületi tag minden olyan egyesület, amelyik a szövetségbe legalább 3 évre 10 korona évi tagsági dij fizetéskötelezettséggel belép. A testületi tagok az általuk kitűzött feladat jelentőségéhez és fontosságához képest önállóságuk megtartásával, mint szakosztályok illeszkedhetnek be a szövetség szervezetébe. Rendes tag az, aki magát 1 korona évi tagsági dij fizetésére legalább 3 évre kötelezi. Az örökös tagoknak a szövetség központi választmányánál a tagsági dij beküldésével kell jelentkezni, ahol felvételükről részükre örökös tagsági oklevél állíttatik ki. A rendes tagok ha a központban jelentkeztek és vétettek fel, tagsági dijaikat ott, ha valamelyik fiók-szövetségnél jelentkeztek és vétettek fel, tagsági dijaikat ezeknél tartoznak fizetni. A testületi tagok és a rendes tagok a központban, vagy a helyi fiók-szövetségek elnökségénél jelentkeznek, illetőleg az azok által kibocsátott taggyüjtő iveken neveiket aláírják és a helyi választmány által tagoknak felvétetnek.