Evangélikus Őrálló, 1908 (4. évfolyam)
1908-10-08 / 41. szám
19 0* EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 364 III. A szövetség szervezete. 5. §. Rz országos vallásegyenlőségi szövetség alapszervét a helyi fiók-szövetségek képezik. Helyi fiók-szövetség alakulhat Magyarország mindazon községeiben, ahol a szövetségbe való belépésre legalább 20 rendes tag jelentkezik. A helyi fiók-szövetség önkormányzati szervezettel bir. Maga választja meg elnökét, alelnökét, jegyzőjét, pénztárnokát és a szükségszerinti számban igazgató-választmányi tagjait. A fiók-szövetségek az országos evangéliumi szövetség . . . . i fiók-szövetsége czim alatt szervezkednek. Nagyobb helyeken több fiók-szövetség is szervezhető a társadalmi munka hatályosabbá tétele, vagy a tagok helyi igényeinek megfelelőbb kielégítése végett, amikor a czimben a helyi megkülönböztetés czéljára, a helyi elnevezésen kívül, más alkalmas jelzők is veendők fel; például . . . . i felsővárosi vagy gyárvárosi, utczai fiók-szövetség. A fiók-szövetség munkarendjét a szövetség központi választmányától nyert utasítás figyelembe vételével maga állapítja meg, de legalább október hótól április hóig minden hónapban tartozik akár maga, akár más rokonczélu egyesülettel szövetkezve, a műveltség terjesztésére, az izlés nemesítésére, az erkölcsiség előmozdítására, a napirenden lévő egyházi és társadalmi kérdések, felmerült bajok, küszöbön álló társadalmi teendők felvilágosítására szolgáló, vagy nemesen szórakoztató olyan összejövetelt tartani, amelynek az összes tagok, azok családtagjai, esetleg azok meghívott vendégei is részt vehetnek. A fiók-szövetségek összes bevételeik felét saját szükségleteik, vagy az általuk létesített közművelődési intézetek czéljaira felhasználhatják, másik felét pedig félévenként utólag az országos szövetség központi pénztárához beszolgáltatják.A fiók-egyesületeknél, az esetleg alkalmazandó szolga teendői kivételével, minden más állással összekötött teendő ellátása tiszteletbeli és ingyenes. 6. §. Az országos vallásegyenlőségi szövetség központi szervei: az országos szövetségi elnökség, az országos szövetségi tisztviselők, a szövetségi igazgató választmány és az országos magyar vallásegyenlőségi szövetség közgyűlése. 7. §. Az országos vallásegyenlőségi szövetség közgyűlése három évről három évre, szavazással, 1 elnököt, 4 alelnököt, 30 igazgatósági tagot, egy főtitkárt, egy ügyvezető titkárt, két jegyzőt, egy pénztárnokot, két ellenőrt, két ügyészt választ. A tisztviselők állása általános szavazattöbbséggel tiszteletbeli és ingyenes, az ügyvezető titkár és pénztárnok kivételével, akik közül az első a szövetség vagyoni erejéhez képest az igazgatóság által megállapítandó évi fizetésben, az utóbbi méltányos tiszteletdíjban részesül, stb. 17. §. A szövetség közgyűlése évenként egyszer, rendszerint Budapesten tartatik. A közgyűlésnek szavazattal bíró tagjai: a szövetség tisztviselői, az igazgató választmány tagjai, a fiók szövetségek elnökei, és a szövetség összes örökös és rendes tagjai. A közgyűlést az elnökség hivja össze az igazgató tanács által meghatározott határidőben és az igazgató választmány által megállapított tárgysorozattal. A közgyűlésen csak azon indítványok, javaslatok tárgyalhatók, amelyek oda az igazgatótanács utján> annak véleményével terjesztettek be. A közgyűlés hatáskörébe tartoznak: A) Az igazgató választmány évi jelentésének tárgyalása és azokra való határozat hozatal. B) Az igazgató választmány vagy elnök utján előterjesztett önálló indítványok, javaslatok tárgyalása. C) A szövetség évi költségvetésének és zárszámadásának tárgyalása. D) A tisztviselők és igazgatóválasztmányi tagok választása. 18. §. A közgyűlés alkalmával mindenkor ünnepélyes nagy gyűlés is tartatik, amelyen a szövetség czéljának megfelelőleg nyilvános előadások és felolvasások tartatnak, a szövetség által czélul kitűzött eszmék terjesztése és népszerűsítése végett, stb. T Ä R C Ä. Gondolatok. — Perczelné könyvéből. — Felolvasások és közlemények a modern vallásbölcsészet és sociologia terén. Irta : Perczelné Kozma Flóra. Budapest. (»Pátria« irodalmi vállalat és nyomdai részvény-társaság.) A jobb igazságra törekvő protestáns szellem, mely az erkölcsi szellemi szabadság jegyében indult világtörténeti útjára, a minden emberbaráti, belmiszionáló törekvés szülte rokonérzés s az eltérő felekezeti forma, igazságban is a lényegigazság összekapcsoló ereje megmagyarázza, hogy evangelikus lap hasábjain ismertetjük unitárius szerző művét. De tesszük ezt azért is, mert e műnek vezérgondolatai az egyetemes socialis munkásságra ösztönző felhívásai, utmutatásai, de meg tudományos vallásbölcsészeti jellege nem felekezeti, hanem egyetemes emberi érdeket szolgálnak. S ha mi melegen szólunk róla, tesszük ezt a tudományos látkör iránti tiszteletből s a társadalom tudományi gondolatoknak, eszméknek minden helyes socialis érzékű lélekben meglévő rokonságából s a köteles propagálás s felsegélés czéljából. A kiváló unitárius Írónőnek vallásbölcsészeti és sociologiai felolvasásait, cikkeit időrend s némileg tartalmi rokonság szerint csoportosítva foglalja magában e 372 8° oldalra terjedő kötet. Erős unitárius önérzettel és szabadelvüséggel tárgyalja az unítarizmus társadalomirányító jelentőségét, szerepét, viszonyát és hivatását. Mély vallásbölcsészeti gondolatok, a szellemi szabadság iránti izzó lelkesedés, az unitárizmus vezéreszméinek a tételes vallások tantartalmával való szabatos szembeállítása, a polémiában nyugodt öntudat, az apologiában erős önérzet s a sociologia terén széles látókör és helyes belmiszionáló érzék jellemzik e müvet, tiszta tükre az egy mély hivő kedélynek, egy a krisztusi, általános emberszeretettől áthatott léleknek, kinek gondolatai e szeretetben hevülnek át s női lélek lehel reájuk finom szépérzékre valló csint, plastikus szépséget. Szó van e műben a modern eszmék térfoglalásáról a hitélet terén, a protestáns unitárius szellem
