Evangélikus Őrálló, 1908 (4. évfolyam)

1908-07-02 / 27. szám

1908 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ tí236 in Berlin" cím alatt. Hogy lépése a többségben levő rationalis theologusok között forrongást idézett elő, érthető. De az uralkodó erélyesen vetett végett a bizony jogtalan támadásoknak. ,,A világon a leggonoszabb dolog valamennyi gonoszság között az önkény. Äz önkényben nyilvánul az egoismus, amely mindent jobban tudni és megtenni akar . . . Amíg belátó férfiak változtatnak valamin — ám legyen, — legalább értelme van a dolognak, de ha minden tudatlan pap mosdatlan eszméit a piacra dobja, formában is változtatni akar azon, amit a halhatatlan férfiak Luther és Melanchthon alkottak és rendeltek, micsoda fejlődik és válhatik e dologból ? Hogyan ? Nincs-e már többé ius canonicum, ius litnrgicum, nincs-e tQbbé birtokomban a ius circa és in sacra ? Ezt a durvaságot nem lehet, nem szabad és nem fogom tovább nyugodtan nézni !'" A porosz agenda alapjában ragaszkodik a Lutheri istentiszteleti rendhez s a fő istentiszteletnek benne a következő lefolyása van : a) A gyülekezet éneke, b) Im Namen des Vaters (lásd: mise. 1). c) Unsere Haifa sei im Namen des Herrn (Mise. 1. adiutorium). d) Sünden bekenntnisz (Mise 2. Confiteor), e) Ein Spruch mit Gnadenverkündigung Mise. 2. absolutio), f) Chorus

; Ehre sei dem Vater etc | (Mise. 4. kis gloria), g) Chorus

: Kyrie eleison (Alise j 5). h) Lelkész: Ehre sei Gott in der Höhe (Mise. 6. | nagy glória), i) Salutatio, és collecta (Mise : 7). j k) Epistola (8). a Hallelujah-val (4). 1) Evangelium és : Gelobet sist du o Christus (10) m) Credo 11, n) j Praefatio, Hosianna és Benediktus (18). o) Általános ; templomi ima p) Mi atyánk, q) Ároni áldás, r) Záró ének. Az egyházi beszéd vagy a Credo, vagy a Mi atyánk után következik. Ez istentiszteleti rend, melyet 1894-ben 23 kiváló theologiai szaktudós revideált s itt-ott az evang. egyház liturgikai alapelveinek megfelelőleg röviditett s módosított, kiinduló pontjává lett egy nagyszabású liturgikai mozgalomnak, mely azt eredményezte, hogy egyházi tartományok ugy, mint a városok a régi ala- i pokon újból szervezték megtépett istentiszteleti rend- i jeiket. Korántsem egységes alakban, de egységes ala- ; pon, t. i. a történelmi mult szilárd alapján; egyrészt a j történelmi fejlődés, másrészt a ker. szabadság és a i felebaráti szeretet (a hivek lelki üdve) nagy elveink | szemmeltartásával. Ma Németország minden evang. j egyházi tartományának részleteiben eltérő az ágen- ! dája, de valamennyinek magja a Luther-féle : „Deutsche j Messe" s a hivatalos agendák igen helyesen hangsú- j lyozzák a helyi szokásokhoz való ragaszkodást is, különösen a külső s liturgíkailag nem lényeges dolgokban. Egyike a legalaposabb munkáknak a szász agenda, mely hazai egyházunk sok németnyelvű gyülekezeteiben is használatos s mely a következő istentiszteleti rendet állapítja meg: 1. Bevezető ének. (A szentlélek adományáért való könyörgés.) 2. Intonatio responsoriummal (introitus). 3. Kyrie. 4. Gloria. 5. Salutatio. (Az Úr legyen ti veletek.) 6. Collecta (gyűjtő imádság.) 7. Epistola. 8. Credo. Ali hiszünk mind egy Istenben. (A gyülekezet éneke.) 9. Evangelium. 10. Fő ének. 11. Egyházi beszéd. 12. Ált gyónás az absolutióval. 13. Ált. templomi ima. 14. Hirdetések, fohászok, hálaadások. 15. Mi atyánk. 16. Egy ének vers. 17. Úrvacsorája. 18. Áldás. 19. Záró ének. Mayer Pál. (Folyt, köv.) B E L É L E T. Ä veszprémi evangelikus egyházmegye közgyűlése junius hó 23. 24-én folyt le, Veszprémben. Reggel 8 órakor gyámintézeti istentisztelet volt az evang. templomban, amelyen Szalay László imádkozott. Az istentisztelet után megkezdődött a közgyűlés. Az elnöki széket Hofbauer Pál esperes és Bélák István felügyelő foglalják el. A gyűlést Bélák István nyitja meg hatalmas beszéddel. Megnyitójában — melyet legközelebb teljes szövegében közlünk találó színekkel festi hazánk egyházi és társadalmi közállapotait. Különösen hű képét nyújtotta a klerikálizmus romboló tevékenységének, amely kiütni igyekszik a szívekből a szeretetet, az igazságot és szabadságot. A beszéd nagy és mély hatást ért el. A közgyűlés határozata folytán teljes szövegében a jegyzőkönyvbe kerül. Napirend előtt Balogh István egyházmegyei aljegyző üdvözli Bélák Lajos egyhm. főjegyzőt, pápai főszolgabírót közszolgálatának 25 éves jubileuma alkalmával. Az egyházmegye lelkes ovációkban részesítette Bélák Lajost. Hofbauer Pál esperes terjeszti elő évi esperesi jelentését. Az egyházmegye ennek kapcsán örömmel értesül arról, hogy közállapotaink a tanügy terén rendben vannak, örömmel vette az egyházmegye ama hirt, hogy Dabrony, Pápa, Külsővath, Suur, Fehércsurgó, Pusztamiske iskolát tanítólakot, illetve uj templomo tépít. A gyámintézet elnöksége leköszönvén, megválasztaítak: Nagy Kálmán és dr. Lányi Sándor elnöknek, Horváth Sándor pénztárnoknak. Iskola vizsgálóknak megválasztattak: Rácz K., Szente J. Horváth Dezső jelenti, hogy a gyámintézet Pusztamiskének 89'64 K segélyt szavazót; meg. Mohácsi Lajos terjeszti elő az egyházmegyei papi konferencia megállapodásait. Ennek kapcsán a gyűlés kimondja, hogy a maga részéről ragaszkodik a 2400 korona minimális nyugdíjhoz, de elfogadja, hogy akinek ennél magasabb fizetése van, annál a nyugdíj is emelkedjék. A gyülekezetek azonban ne terheltessenek meg jobban. Kívánja az egyházmegye, hogy a szabályzat oly értelemben rnódosittassék, hogy azon lelkészek, akik önhibájukon kivül kerülnek olyan helyzetbe, hogy reájuk nézve a gyülekezetben való megmaradás és tovább működés erkölcsi lehetetlenség, fizetésük arányában nyerendő nyugdíjjal szin'én nyugdíjba mehessenek. Aki 24 éves kora előtt lett tagja az egyet, nyugdíjintézetnek, annak befizetése adassék vissza, vagy számítsák be a 24 éven alóli éveket is a nyugdíjba. Szalay László javaslata kapcsán kimondja a gyűlés, hogy a gyülekezetek körében igen szükségesnek tartja a belmissziói munkásságot, de egyletet, paragrafust nem kíván. Szükségesnek látja azonban, hogy