Evangélikus Őrálló, 1908 (4. évfolyam)

1908-07-02 / 27. szám

If 08 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 234 _ lépés a 40 évi hivataloskodás után vagy a 70-ik be- I töltött életévvel vegye kezdetét. Äz özvegyek ellátási | díja 1400 kor; az övegységtől számítva, félárvák 200 kor., teljesen árvák 400 kor. segélyben részesüljenek. Az eddigi kegydijasok a rendes 2400 kor. nyugdíj élvezetébe lépnek. Rz évi járulékok ne emeltessenek, azok befizetése a 40-ik szolg. évvel szüntettessék meg. R diakonissa-ügyet s egy diakonissa állomás- I nak az esp. területén leendő felállítását az esp. köz­gyűlés melegen üdvözli s a terv keresztülvitelére az anyagi forrásokat keresni fogja. A zsinattartásra s az esetleg megtartandó zsinaton hozandó törvények revi­siójára nézve a közgyűlés elfogadta az alsó nógrádi papi értekezlet azon álláspontját: hogy a zsinattartást a közel jövőben nem tartja sem sürgősnek, sem szük­ségesnek, ha azonban mégis összehívatnék a zsinat, úgy annak első rangú teendőivé tétetnék a zsinati törvények oly módosítása, melyben a paritás elve az egyházszei vezet minden fokozatán érvényesüljön. Ne­vezetesen : az egyet, felügyelő hatásköre ruháztassék át az egyet, egyházi elnökségre, melynek világi tagja volna az egyet, felügyelő, egyházi tagja pedig a 4 püspök közül az összes egyházak szavazatával meg­választott egyetemes püspök. Kiss István esp. jegyző nagy alapossággal, történeti visszatekintéssel tárgyalta e kérdést s a közgyűlés határozottá is emelte. A lelkészi fizetés minimuma 2400 koronában, s ötször 5 évenként 200 koronával emelkedő korpót­lékban állapítandó meg. Az egyházi bíróság az első fokon is létesítendő. A jövő zsinat hasson oda, hogy az állam a büntetésül kirótt pénzbírság behajtásától se vonja meg közreműködését. Az „orsz. protestáns" ; vagy jobban mondva „evan­géliumi szövetség" eszméjét, mint belmissiói tevékeny­séget az aggressivítás és a felekezeti korlátok kizárá­sával az esp. közgyűlés melegen üdvözli. A tanügyi jelentéssel kapcsolatban, melyből a közgyűlés túdomást szerzett arról, hogy az esp. terü­letén a tanítás úgy a magyar nyelvben, mint a többi tárgyakban magas fokon áll, a közgyűlés tiltakozott a kir. tanfelügyelőnek autonómiánkat sértő azon eljárásai ellen, melyeket főképen az iskolalátogatások alkalmá­val és a tanítók kényszernyugdijazásánál tanúsított. Ezen visszaélésnek sanálására az egyházkerülethez felterjesztést intéz. A segédlelkészekről szóló szabályrendelet módo­sításával kapcsolatban az esperesség sürgeti a lelkész választási szabályrendelet revisíöját is. A közgyűlésnek kiemelkedő pontja volt azon in­dítvány, a melyet dr. Sztranyavszky [Sándor felügyelő a közgyűlés végén emelkedett hangon adott elő, a mely így hangzik: Mélyen tisztelt Egyházmegyei közgyűlés ! „Felszólalásom alapja egy támadás, mely elle­nünk protestánsok ellen, édes magyar hazánk szente­sitett törvényei ellen és az erkölcs ellen irányúi. E támadás ellen védekezünk, ezt elhárítanunk három­szoros kötelességünk is. E támadás a legújabban meg­jelent, vegyes házasságok felett ítélkező pápai brévé­ben foglaltatik. E támadás felett egy megbotránkozást kifejező mosolylyal napi rendre térni nem lehet, nem szabad, mert olyan helyről jött, a mely helyről elhang­zott szavak, nem egy szűk körnek, de a művelt világ egy tekintélyes részének szólanak. Mi protestánsok úgy a múltban, mint a jelenben hirdetői és követői voltunk a vallási türelmességnek, a kölcsönös szeretetnek és egymás megértésének. De | ez nem azt jelenti, hogy akkor, a mikor megtámad­! nak, mikor támadást intéznek protestáns egyházunk, hazánk törvényei és az emberi tulajdonok egyik leg­szentebbike : az erkölcs ellen, hogy akkor ne vegyük kezünkbe a védelem fegyverét, hogy akkor ne emel­jük fel tiltakozó szavunkat. Különösen most van erre szükség, hogy készek legyünk a védelemre, most mi­• kor fájdalom, hogy igy van, de a tények napról-napra erről meggyőznek, hogy a mai kormány vallási politi­kája ellenünk protestánsok ellen irányúi. A nógrádi ág. hitv. ev. egyházmegyét múltja, számbeli ereje és tekintélye erre nemcsak feljogosítja, de kötelességévé is teszi, hogy a pápa által kibocsá­tott eme bulla ellen, melyben a vegyesházasságból született gyermekeket törvényteleneknek, a vegyes házasságot ágyasságnak mondja, — felemelje tiltakozó szavát és kifejezze megbotránkozását a felett, hogy a sötét középkorba illő, ilyen minden nemesebb em­beri érzést sértő kinyilatkoztatások, rendelkezések, a műveltség mai korában napvilágot láthatnak. Mélyen tisztelt Esperességi Közgyűlés ! Azt in­dítványozom, s indítványom elfogadását tisztelettel kérem : juttassa egyházmegyénk közgyűlése — a kerület utján — az egyházegyetemhez kérő szavát, hogy tegye meg a lépéseket, s tekintélyénél fogva has­son oda, kövessen el mindent, hogy az erre egye­dül illetékes helyről, vagyis a magyar kormány részéről ezen — mint mondám — nem csak elle­nünk protestánsok ellen Irányuló, de szeretett ha­zánk, koronás királyunk által szentesitett törvé­nyeit és a mot ált mélyen sértő pápai rendeletre, a méltó válasz megadassék. A közgyűlés ezen indítványt, melyből a megsér­tett magyar protestáns önérzet szól, egyhangú lelke­sedéssel magáévá tette. Az esperességi közgyűléssel kapcsolatosan az ülés első napjának délutánján megtartatott az esp. gyámint. istentisztelet offertoríummal egybekötve. A templomi szolgálatot Henriczy Béla poltárí lelkész vé­gezte, a ki Luk. 19, 1—8 alapján (Zakkens példája) egy igen nagyhatású beszédet mondott. «Váljunk ki a tömegből», hogy 1. az Urat meglássuk : 2. általa meg­szólittassunk, 3. az Úr hajlékunkba kövessen benünket. Az istentiszt, után tartott offertorium gyűjtésének ered­ménye 44 korona volt. A közgyűlés másodnapjának reggelén tartott esp. gyámint. közgyűlés 20 kor.-át az esperességi diakonissa alapra, 20 kor.-t a kerületben létesítendő árvaház-alapra, 50—50 kor. segélyt Tósár­nak, Felsőesztergálynak, Gergelyfalvának szavazott meg. A ker. gyámint. segélyre ajánltattak: Nógrád, Balassagyarmat, Kiskorna, Gergelyfalva. Az egyet, nagyszeretet adományra: Surányterény, a kisszeretet adományra: Budaszállás, a Leopoldíanumra : Balassa­gyarmat stb. ajánltattak. Az esp. gyámit. közgyűlés leadta szavazatát az újonnan választandó ker. gyámínt. elnökségre: és pedig egyházi részről Raab Károly főesperesre és világi részről Beniczky Árpád felügye­lőre szavazott. Az esp. közgyűlés megbízásából közli: Kardos Gyula.

Next

/
Oldalképek
Tartalom