Evangélikus Őrálló, 1908 (4. évfolyam)
1908-06-11 / 24. szám
212 EVANGELIKUS OKALLO 1908 relmével is elutasítva lett; de van tudomásom egy olyan népiskolánkról is, amely nem kérte az államosítást és a miniszter mégis felhatalmazta az illető tanfanfelügyelőt ezen nemcsak megfelelő, de virágzó — még pedig államsegély nélkül virágzó — népiskolánk államosíttatása tárgyában tárgyalni. Ez ejt gondolkodóba. Ahol szükség van és kérik, nem államosítanak; ahol szükség nincs és nem is kérik, forszírozzák az államosítást. Protestáns egyházunknak egyedüli erőssége a örvény és ennek bármilyen tetszetős jelszavak hangotztatásával és államsegély mellett történő gyengítése veszedelmet jelent egyházunkra mindaddig, mig az 1848. évi XX. t.-c. végrehajtva nincs. Ezen veszedelem csak úgy lenne paralizalható, ha mint elv, az állami kötelező ingyenes népoktatás statuáltatnék. Akkor az 1848. évi XX. t.-c végrehajtásáig legalább egyenlők lennének a felekezetek a népoktatás ügyében ; e nélkül nem lehetünk egyenlők és — tartok tőle — behajózunk a Regnum Marianunba. Mig e soraim közölhetők lesznek, talán megszavazva vannak a javaslatok ; de ez ne tartson vissza, hanem ébredjünk már és — cselekedjünk ! Szepesszombat, 1908. junius 4-én. Dr. Lersch Kornél, esp. felügyelő. Mi cz ?! Meddig tűrjük ezt ? ! Előadom a következő esetet, úgy a hogy megtörtént s amint közvetlenül tudomásomra jutott. A f. évi junius hó 3-án két tanúval megjelent nálam Esztel József segédkörjegyző (szülei: Esztel József földbirtokos ev. vallású és Bloksai Emma r. kath. vallású szülők fia, született 1874. aug. hó 18-án Mezőkászonyban, kereszteltetett a kölesei evang. egyházban) hogy mint egyházamnak tagja, azon célból jelent meg a két tanúval, hogy egyházunkból való kitérését vegyem tudomásul. Kérdem mi oka van erre ? Nyíltan és határozottan kijetentette, hogy nem a vallási meggyőződés viszi erre, hanem a kényszer, a kenyér érdek, mert máskülönben állási nem kap. Előbb Lupiczkén segédjegyzősködött, hol a jegyző meghalván, csak azért nem lehetett ott jegyző, mert evang. vallású s most egy más községbe pályázik, ahol csak oly feltétel mellett választják meg, ha róm. kath. vallású lesz. Intettem, figyelmeztettem, e lépésének súlyos következményeire, kapacitáltam, gondolja meg, hogy Abauj vármegyének jó nagy része protestáns, ezidőszerínt maga a főispán, alispán protestáns vallású; mindhiába uram, — mondá ő — ma az a helyzet és korszellem, ha róm. katholikussá nem leszek, álláshoz, kenyérhez jutni nem tu- | dok. Todom, hogy vallási meggyőződésem ellen cse- j lekszek, de másként nem tehetek. — íme ilyenek a j mai állapotok, holott a magyar törvényben benne van ' a lelkiismereti szabadság és az, hogy közhivatali állásnál senki vallási meggyőződése és hitfelekezeti hovatartozása nem lehet mérvadó. Homola István. EGYETEMES NYUGDÍJINTÉZET. A pozsonyvidéki lelkészi értekezlet, melyen a pozsonyvárosi, a pozsonymegyei és a mosonmegyeí esperességek lelkészei szép számosan és a theol. akadémia tanárai közül részt vettek, az egyet, nyugdíjintézet ügyében 1908. évi május 20-án Pozsonyban a theol. akad. tanácstermében ülésezett, mely alkalommal Hollernug Károly elnök az ülést megnyitva jelzi, hogy annak egyetlen tárgya az egyet, nyugdíjintézet alapszabályainak revízióját célzó „Gyürky"-féle javaslatnak a megvitatása. A tárgyhoz felszólal első sorban Tresztyenszky Ferenc pozsonyvárosi főesperes s ismerteti azon egyetlen helyes alapot, melyen az egyet, nyugdíjintézetnek fel kell épülnei; ez az alap a „Charitas", mert az egyet, nyugdíjintézet nem részvénytársaság és nem pénzintézet, mely a hozzájárúlás arányában biztosítja a járadékot, hanem az egyenlők számára egyházi és állami segélyezéssel létesített oly intézmény, melyből valamennyinek egyenlő és egyforma nyugdíj szolgáltatandó ki. Többek ismertető és tájékoztató hozzászólása után az értekezlet eyyhangulag a következőkben állapodik meg, illetve kimondja, hogy : 1. Az egyet, nyugdíjintézetet charitatio intézetnek taríja ; ennélfogva: 2. Kizárólag óz átalány rendszer mellett foglal állást a fizetési rendszert, mint amely a charitassal ellenkezik, elveti; az átalány összeg pedig egyformán 2400 kor. évi nyugdíjban állapítandó meg, úgy hogy a nyugdíjalap erősödésével ezen átalány, de mindenki számára egyformán emelhető legyen. Más módozatot követni ez egyet, gyűlésnek is, miután a lelkészeket nem fizeti és fizetés egyáltalán még rendezve nincs sem joga sem kötelessége. 3. Az egyházi alsóbb fokozatokon fentartott nyugdíjintézetekre az egyet gyűlés egyáltalán be nem folyhat. 4. Az egyet, nyugdíjintézeti bizottság készülő javaslatai tárgyalás végett lebocsájtandók első sorban az érdekelt lelkészekhez; ugyanis az értekezlet óvást emel minden meglepetés ellen és határozottan kifejezi ezt az óhajtását, hogy a nyugdíjintézet ügyében a lelkészek többségeinek véleménye a legfelsőbb fokon is érvényesüljön. A készülő javaslatok tanúlmányozás, illetve referálás végett kiadatnak Schleiffer Károly tagtársnak ki itt munkálatát egy Hollerung Károly, Schönviszner Kálmán, Ebner Gusztáv, Wenk Károly tagokból álló bizottság elé terjeszti, mely bizottság határozatait egy e célra egy behívandó lelkiértekezletnek végleges állásfoglalás céljából bemutatja. 6. Végre, hogy különösen az egyet, nyugijintézeti szabályrendelet revízióját illetőleg az érdekelt lelkészek kívánsága érvényesüljön, kívánatos a lelkészek szervezkedése és céltudatos eljárása az egyházi alkotmány összes fokozatain. Schönviszner Kálmán, értekezleti jegyző. T Ä R C Ä. Rz evangelikus istentisztelet. (A liturgia egységesítése kérdéséhez.) 2. §. Luther és a Formula Missac. (Rz első közleményt 1. a 21-ik számban.) A „Formula missae" a következőleg állapítja meg az istentisztelet rendjét: A mise bevezetése (1—3) elmarad, mert ez az áldozár privát áhítatához tartozik. Megmarad: a) Az introitus, de megjegyzi, hogy egyes szt.írási mondatok helyett az egész zsoltárok énekeltetnének. b) A Kyrie eleison.