Evangélikus Őrálló, 1908 (4. évfolyam)

1908-06-11 / 24. szám

IV. év. Nyíregyháza, 1908. junius 11. 24. szám. // EYAMELIKUS ORALLO EGYHÁZI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik hetenkint egy íven. Kéziratokat, előfizetési dijakat, hirdetések szövegét és diját a szerkesztő-kiadó címére kell küldeni. FELELŐS SZERKESZTŐ-KIADÓ: GEDULY HENRIK evang. lelkész, NYÍREGYHÁZA. A lap ára: Egész évre 12 K Félévre 6 K Negyedévre ..... 3 K Egyes szám ára 40 fillér. • Hirdetés ára oldalanként 40 korona. • TARTALOM- JEGYZÉK : Oraz. prot. szövetség. Adalékok a szövetkezés szükségéhez. 1 Sérelmes pályázatok. Dr. Hazslinszky Rezső. 2. Ébredjünk. Dr. Lersch Kornél. 3. Mi ez ? ! Meddig tűrjük ezt ? ! Homola István. — Egyetemes nyugdíjintézet. Schönviszner Kálmán. — Tárca. Az evangelikus isten-tisztelet. (Folytatás.) Mayer Pál. — Belélet. — Nekrológ. Weber Samu. f Sz. L — Pályázatok. — Hirdetések. ORSZÁGOS PROT. SZÖVETSÉG. Ädalekok a szövetkezés szükségéhez. Vettük és minden változás nélkül adjuk a következő három felszólalást, mint minden szónál hangosabban kiáltó ténybeli megokolását annak, mennyire szükséges a hazai protestantizmusnak szövetkeznie saját megtámadott legbelsőbb érdekeiért nem a sérelmi politika postai munkájával (esperesség—kerület—egyetem—minisztérium és vissza), de nép szövetségében, a tömeghatásban rejlő erő kifejtésével síkra szállania. A felszólalások következőkép hangzanak: 1. Sérelmes pályázatok. A Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítőjének 1908. május 31-iki számában 55708/908. sz. a. a vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter 24 (huszonnégy) állami tanári tanszékre pályázatot hirdet, avval a hozzátétellel: „Pályázhatnak az illető szakból képesített és állami, vagy kir. kath. középiskolánál már szolgálatban levő középiskolai rendes tanárok." Ez az én magyar nyelvi érzékem szerint azt jelenti, hogy a pályázatból ki vannak zárva az ág. hitv. evang. és ev. reform, hitfelekezetek által fentartott iskolák tanárai. De még ha úgy is vesszük, hogy az idézetben található „és" nem jelez junktimot az illető szakból képesített és az állami vagy kir. kath. középiskolai r. tanárok között, még akkor is sok a felpanaszolni való. Hisz emlékezhetünk arra a felháborodásra, amidőn a statisztika kimutatta, hogy az elmúlt esztendőben csupán két protestáns embert nevezett ki a miniszter az államhoz. Nos hát ezen az „illető" szakból képesített, de még állami vagy kir. kath. középiskolánál szolgálatban nem volt tanárokból, ha protestánsok, aligha kerül egy is állami középiskolai kathedrára. A sérelmet különben az Orsz. Prot .Tanáregyesület jnnius 10-én Eperjesen tartandó közgyűlése elé visszük és annak idején orvoslását az egyetemnél is fogjuk szorgalmazni. Rozsnyó, 1908. junius 3. Dr. Hazslinszky Rezső, ev. főgimn. tanár. 2. Ébredjünk! A napi lapokban olvastam, hogy a vallás és közoktatásügy miniszter úr a népiskolai oktatás ingyenességéről és a gazdasági ismétlő iskolákról szóló két törvényjavaslatot ä képviselőházban junius 1-én beterjesztette ; ezéket a bizottságok már is tárgyalják, vagy tárgyaltákí;jéS,|hogy a képviselőház ezeket valószínűleg már ^;p£wkösd útáni héten tárgyalni fogja. Úgy látszií/ sietős a dolog. Azonban engemet épen ezen sietség gondolkodóba ejt, miért szükséges az iskola fenntartók meghallgatása nélkül — sine me de me — határozni és bennünket újra tények elé állítani. Itt is kisért egy 35. paragrafus ? Én is készséggel elismerem a népoktatás ingyenessé tételének szükségéi. — Csak a módot, a formát nem helyeselhetem, amelyben a javaslat ezt teszi. Ha dacára az 1868. évi népoktatási törvényeinknek, még most is lenne vagy 645000 olyan tanköteles gyermek, ki népiskolai oktatásban nem részesülne, ez nem a törvénynek a hibája, hanem a 40 év óta volt immel-ámmal foganatosított végrehajtásé. És ha most a miniszter az eddigi mulasztást jóvá tenni akarja, lehetett volna ezt az 1868. évi népiskolai törvény intensivebb végrehajtásával tenni és nézetem szerint nem forgott fenn szükség arra, hogy az iskolafentartóknak jogkörét sine me de me újból szűkítse. Igaz, hogy ezen jogkör szűkítésének nyomában mézes madzagnak az államsegély jár. De jó Istenem! hogy mennyit lendít ezen államsegély az egyszerre esedékessé lett iskola átalakítások és újra építések rengeteg költségeivel szemben, csak az tudja, akinek alkalma van falusi iskolák állapotáról, falusi egyházközségek vagyoni viszonyairól tudomást szerezni és tudhatják — gondolom a szatmári okos reform, intéző körök — akik iskoláikat sorsjátékkal felépíteni kénytelenek. A pénzkérdés még a kisebb baj. A tulajdonképeni és bennünket szomorító baj az, hogy a miniszter az 1848. évi XX. t.-cikk biztosította jogainknak továbbra is rendezetlen hagyásával és annak megkel ülésével egyenként gyengíti védőbástyáinkat, csonkítja törvény-biztosítottá jogainkat! Ha a miniszternek anynyire szívén van a népoktatás felekezetiségének fenntartása és perhoreskálja annak államosítását, miként gyengíti a felekezeteket?! Van tudomásom olyan népiskoláról, mely kerületi jóváhagyással már két év előtt kérte az államosítást és ezen államosítási ügy azóta nem csak hever az egyik, vagy a másik fórumnál, hanem ezen iskola az 1907. évi XXVII. t.-c. alapján államsegély iránti ké-