Evangélikus Őrálló, 1908 (4. évfolyam)
1908-03-26 / 13. szám
112 EVANGELIK US ORÁLLO 19M Lám K. E. úr, ilyenek az ön argumentumai, észrevételei. Mondhatom igen kapóra jött velük. Alkalmat adott nekem arra, hogy így újabb tünetekre mutathattam rá, a melyek már régóta ott lappanganak a mi közegyházunkban — mint fekély a testen — állandó lázt, izgalmat, visszatetszést, fájdalmat okozva a mi szegény lutheránus egyházunk sorsán aggódó egyháztagokban. Bizony ezekre is — műtőkés való és nem szépség tapasz. A kiben egyszer oly homályos az ő lutheri egyházával szemben fennálló erkölcsi kötelességének érzete, hogy egyháza ellen tud cselekedni s ennek érdekeit oly könnyen rendeli alá más, mellékes tekinteteknek és a ki családját ís csak ilyen formán neveli — no hát az húzza meg magát és ne akarjon vezér, egyházkerületi funkczionárius lenni! Mohácsy Lajos. Rz „utasítás" a nem állami elemi népiskolákról. (Folytatás.) A magyar nyelv jogának biztosításában nagyobb lépést tesz előbbre az utasítás ezen negyedik fejezete (40. §. második bekezd.) a törvény alapján, mint a harmadik fejezet. A harmadik fejezet ugyanis — mint fentebb láttuk — csak az államsegélyes, nem magyar tannyelvű iskolákra nézve rendeli el, hogy azokban bizonyos tantárgyak magyar nyelven tanítandók kizárólag a miniszter által engedélyezett tankönyvek, olvasó könyvek és tanítási segédeszközök és tanszerek használatával. Ezen negyedik fejezet valamennyi iskolára nézve, akár államsegélyesek legyenek akár nem, követeli az állam nyelvének oly mérvben való tanítását, hogy a 4-ik évfolyam végeztével a gyermek gondolatait magyarúl élő szóval és Írásban érthetően ki tudja fejezni, az 5. és 6. évfolyamban pedig a magyar nyelv tanításának oly mérvben kell történnie, hogy a | tanuló az ismétlő tanfolyamban, melynek tanítás nyelve csak magyar lehet, a tiszta magyar tannyelvű iskolázásban nehézség nélkül részesíthető legyen. Azon iskolákban, a melyekben egyszer az állam nyelve van egyedüli tannyelvül használatban, az állam nyelve többé a használatból ki nem vonható. Azon nem magyar tannyelvű iskolákban, melyekben oly gyermekek tanúinak, kiknek atyja vagy gyámja a magyar nyelven való oktatásukat kívánja, vagy ha nem magyar tannyelvű iskolában a magyar anyanyelvűek száma a húszat eléri vagy az összes beírt tanúlóknak 20%-át teszi, a miniszter elrendelheti, hogy számukra a magyarnyelv oktd. si nyelvül használtassék. Az iskolai nyomtatványok (fölvételi, előmeneteli, mulasztási naplók, értesitőkönyvek, bizonyítványok) rovatainak azonosoknak kell lenni a miniszter által megállapított rovatokkal. A rovatok magyar nyelven töltendők ki (Ut. 42. §.). Az iskolafenntartónak azonban jogában áll az értesítő könyveket és bizonyítványokat a magyar nyelv mellett hasábosan a megállapított tannyelven is kitölteni. Hadd szerezzenek maguknak tudomást gyermekeik haladásáról azok a szülők is, a kik eddig nem tudtak magyarul megtanulni. Elismeréssel, örömmel fogadom az Utasítás ezen szakaszait. (De sietek hozzátenni, nem fogadhatom megnyugvással az »Utasítás« függelékében foglalt rendelkezést arról, melyek a nemzeti ünnepek?) Az Utasítás az állam kétségtelen jogainak, érdekeinek biztosítására, amelyek azonban a honpolgároknak is kétségtelen jogai, megkívánja, hogy minden iskola e hazában a gondjaira bízott gyermekeket a magyar haza szeretetében fogja nevelni kifogástalan hazafias állampolgárokká. Eyyházunk alkotmánya (204. §.) ezt ekép fejezi ki: »az ágost. hitv. evang. egyház elemi népiskoláinak föladata, hogy az evangéliumi keresztyén vallás által áthatott nemzeti műveltségnek azon elemeit nyújtsák és megvessék azon alapjait, melyekre egyházunk minden hívének és hazánk minden fiának szüksége van." Kötelezi magát erre a tanító hivatalos esküje által, a mely az egyház által a tanítótól megkívánt hivatalos esküvel teljesen megegyezik, azzal a különbséggel mégis, hogy az egyház az eskü szövegébe még olyan pontokat is vett föl, melyek a hitfelekezeti tanítónak egyházi tisztviselői minőségéoől folynak. Csakugyan vétséget követ az a tanító az Egyházi alkotmány szempontjából is, a ki az esküt magtagadja. Csakugyan joga és kötelessége az egyházfenntartó hitfelekezetnek is, hogy az itt érintett nemzeti szempontok fölött saját hatáskörében is őrködjék. Hathatós eszköze a gyermekek hazafias nevelésének a népiskolában a tanítónak tanítási és nevelői munkássága. Elismerés a kormánynak, hogy ezen munkát megkönnyítendő az összes iskolákat nemcsak a magyar címerrel és zászlóval látja el, hanem magyar történetképekkel is ellátja és ezen képek megállapításánál az iskolafenntartó hatóságot meghallgatja. Hathatós eszközt képeznek a gyermekek hazafias nevélésében a népiskolában a nemzeti ünnepek is, ha azok a nemzet érzületében, szívében lelik gyökérszálaikat. A magyar nemzetnek a királyhoz való hűsége kétségbevonhatatlan jellemvonása. E hűség a király születésnapját nemzeti ünneppé avatja (Utasítás II. függeléke) Az 1848-ik évi törvények szentesítésének évfordúlója is emlékezetes nap, ha márczius 15-ének napja sugározza reá a maga fényét. Azért április 11-ik napja nem képes ellensúlyozni a fölbuzdúlást, mely évről-évre megújúl márczius 15-én. Április 11. hivatalos nemzeti ünnep; zászlók az állami középületeken, — ezután majd a nem állami népiskolák ormán is — munkaszünet az országos hivatalokban is, az állami, megyei és városi hivatalnokok misére járása a gyéren megtelt róm. kath. templomokba, — hirdeti csak, hogy április 11-én nemzeti ünnep van! A nemzet márczius 15-én ünnepel nem parancsszóra, nem utasításra, hanem szíve sugallatára. És — ez ís az idők jele, a nemzeti akarat megnyilatkozásának jele, — már megindúlt a mozgalom aboan az irányban, hogy márczius 15-ik napja hivatalosan is nemzeti ünneppé legyen. (Folyt, köv.) T Á R C Ä. Ének. Dallam : Jézus életemnek . .. Él Isten az égben! Légy jó reménységben Meggyötrött szivem! Bár zápor módjára Hall könyeid árja, Véd, áld Ő híven. Meglássad, könyhullásod Összeszedi tömlőjében — Él Isten az egben! Él Isten az Égben! Nem hágy semmiképen: Szeret, ha dorgál. Amitől én félek,