Evangélikus Őrálló, 1908 (4. évfolyam)

1908-03-26 / 13. szám

113 EVANGELIKUS ORÁLLO 1008 Amit rossznak vélek, Az jómra szolgál. Bús éjjel ragyog s kél fel Ama Hajnalcsillag szépen — Él Isten az égben! Él Isten az égben! A Krisztus jött értem, A nagy Szenvedő. Nézd nemes pályáját, Véres keresztfáját, Nézd, mint szenved Ö! Tür, bízik, imádkozik: Mint Atyám akarja: Légyen! Él Isten az égben! Él Isten az égben! Kik alusznak mélyen A sír öliben, — Kiket ugy szerettem, Kiket eltemettem, Kikért fáj szivem: Fölkelve szebb reggelre, Visszaadja őket nékem, Aki él az égben. Él Isten az égben ! Hogy Hozzá megtértem, Fiává lettem. Áldom a Megváltót, Ki engem megáldott, S megmossa lelkem Szent vére hófehérre. Megnyugszom szent érdemében — Él Isten az égben! Élsz Atyám, nagy Isten ! Megállok e hitben Rendületlenül. Te vagy én kősziklám, Bár az ég esik rám, S a föld összedűl. Számlálva hajam szála, Van, ki áldjon megsegítsen: Élsz Atyám, nagy Isten! Sántha Károly Estéli ének — gyermek mellett. — Aludjál édes gyermekem, Ágyad készen vár melegen; Ott, ahol a csillag ragyog, Vigyáznak rád az angyalok. A kis Jézus, hogy született, Kemény jászolban lelt helyet, — Bölcsöd vetve szeretetből, Puha rózsalevelekből. Álmod nem bántja semmi sem, — 0 nem nyughatott csendesen; Te élsz gond nélkül vidoran, — Ot üldözték minduntalan. Oh védje Isten éltedet, Tartsa meg tisztán szívedet, Nevekedjél kedvességben. Mint a Jézus, bölcseségben. Nőjj, teljesedj kegyelemmel, Igaz istenfélelemmel; Légy szép árnyék-tartó fácska, Oh Ur-áldotta plántácska! Jézus, aki ölbe vette, Megáldotta, ugy szerette A gyermekeket: — szól hozzád: Gyermekeké a menyország. Az Úr Jézus legyen veled, Ö áldja meg életedet; Légy szívben tiszta, jó, szelíd, És járj szent példája szerint. Légy, mint Jézus, engedelmes, Isten, ember előtt kedves; Virág napnak tartja fejét: Napod Ö: tégy te is ekép! Időnk elsuhan sebesen, Te csak aludjál csendesen ! Minden elmúlik körülünk, S végső álomba merülünk. Aludjál, édes gyermekem, Az Isten tartson meg nekem! Gyarapodjál a jóságban, S üdvözülj a menyországban! Ruben és a Graduál 248. számú ének nyomán szabadon Sántlia Károly. B E L É L E T. Lelkésziktatás. Jakabfi György pilisi lelkészt f. hó 29-én iktatja be Szeberényi Lajos, pestmegyei főesperes. — Rz Úr áldása a pásztoron és gyülekezeten. Ä diakonissza ügy felkarolása. R reformatio hazájából körülbelől másfél évtizeddel ezelőtt magyar talajba átültetett diakonissza ügy eleddig úgyszólván csak egyesek hítbuzgóságának képezte tárgyát. Most Gyurátz Ferencz püspök, — hogy ezen áldásos, valóban közszükségletü egyházi ügy minél szélesebb körben ismeretessé legyen és érdeméhez méltó pártolásban részesüljön, szétküldte egyházkerületében a diakonissza intézményt és az ennek szolgálatában álló pozsonyi ev. diakonissza anyaházat ismertető «röpirat»-ot. Körlevelében, mellyel az esperesek, gyülekezetek, nőegyletek, gyámintézetek meleg érdeklődését, és a szives támogatást ez ügyre felhívja, ezeket a szép szavakat, színarany igazságoKat írja: «Ä diakonissza ügy fontosságát ma már minden ev. hívőnek be kell látnia. Rz az evangyeliomi szeretettől áthatott munkásság, amit a diakonisszák végeznek, mélyreható jelentőséggel bír egyházunk jövőjére nézve. R hol a gyülekezetek ily alázatosságot, odaadást, önmegtagadást, igaz vallásosságot, hűséget tanúsító diakonissza-állásokat szerveznek : ott nemcsak a szenvedők, betegek iránt tartozó nemes részvét nyer uj erőt, de legközelebb a női körökben éled a valódi, szívben gyökeredző buzgóság is és ennek áldó hatása mindig tovább terjed a családokra. Ä diakonissza-nevelő intézetnek felvirágozása nyomán reménylhetjük a hitközönynek, egyháziatlanságnak ismét mindjobban visszavonulását s a felebaráti szeretet munkaterén egyházunk versenyképességének új, erőteljes megnyilatkozását.« Vajha csak jó földbe is esnének ezen igaz igék, és teremnének gyümölcsöt is!