Evangélikus Őrálló, 1907 (3. évfolyam)

1907-11-21 / 47. szám

III. év. Nyíregyháza, 1907. november 21. 47. szám. EVANGELIKUS EGYHÁZI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik hetenként egy íven; a Hivatalos Közlemények, mint az Ev. Őrálló melléklete, minden hónapban. Kéziratokat, előfizetési díjakat, hirdetések szövegét és díját a szerkesztő-kiadó cimére kell küldeni. FELELŐS SZERKESZTŐ-KIADÓ: GEDULY HENRIK evang. lelkész, NYÍREGYHÁZA. A lap ára egész évre 10 kor , félévre 5 kor. negyedévre 2.50 kor. Egyes szám ára 40 fillér. k A Hivatalos Közleményeket az anyaegyházak és felsőbbrendű iskolák ingyen kapják. Hirdetés ára oldalanként 32 kor. TARTALOM-JEGYZÉK : Vezércikk. Egy felirat. (•G. H.) — Kéretlen vélemény. Ihász László. (Folyt, köv.) — Tárca. A szociálizmus jelentkezése egyes korszakokban, egyes népeknél. A keresztyén vallás viszonya a szocialisniushoz. (Folyt, köv.) — Belélet. — Pályázat, — Hirdetések. Egy felírat. Tudvalevő dolog, hogy a legközelebb lezajlott egyetemes közgyűlés a kormányhoz és az országgyűléshez felírat küldését határozta el az 1907. évi XXVII t.-c. 35-ik szakaszának és az egyházi autonomiát szükség nélkül megszorító szakaszainak módosítása iránt és hogy e felírat elkészítésével az elnökség vezetése alatt Sztehlo Kornél előadóból és a jegyzői karból álló szövegező bizottság' bízatott m.acr Azon helyzetben vagyunk, hogy a bizottságnak ez elkészített munkálatát egész terjedelmében közzéadhatjuk. Nagy örömünkre szolgál, hogy e munkálatról, — annak figyelmes áttanulmányozása után — jó lélekkel állíthatjuk, hogy az az egyetemes gyűlésen elhangzott módosító javaslatokat a legszerencsésebb alakban s úgy váltja valóra, hogy amellett megmarad jogaink önérzetes és az egyetemes egyház méltóságához illő ünnepélyes hangú tolmácsáúl. Maga a felírat egész terjedelmében ekként hangzik: Mólyen tisztelt képviselőház! Közel hatvan esztendeje annak, hugy a magyar törvényhozás a bevett vallások közötti egyenlőség ós viszonosság nagy elvét kimondotta ós elrendelte, hogy egyházi és iskolai szükségleteink állami eszközökből fedeztessenek. Ez a nagy elv nem mannaként hullott alá az égből: századok elnyomott ós újra feléledt viharjainak, de különösen a múlt század első felében a magyar nemzet legjobbjai által vívott küzdelemnek gyümölcse volt az. A magyar nemzet szabadsága és a vallásszabadság két összetartozó fogalom. Együtt küzdött ez a két eszme, együtt vérzett ós együtt bukott. Az idegen uralom, amely a vallásszabadságot eltiporta, ezzel együtt eltiporta a magyar nemzetet is, és a magyar nemzet legjobb fiai, tekintet nélkül vallásukra, a vallásszabadság védelmét is zászlójukra írták. A vallásszabadság, amely az egyenlőséget ós viszonosságot magába foglalja, megkívánja azt, hogy az állam a felekezeteket egyenlő elbánásban részesítse. A vallásszabadság egyszersmind a vallási béke. Ez csak ott lehetséges, ahol a törvény mindenkivel egyenlően bánik és ahol a törvényt kezelő hatóságok mindenkinek egyenlő mértékkel mérnek. A törvényhozás 1791. óta a vallás dolgában mindig szabadelvű volt. Ami csak a vallásügyöt érdeklő törvény hozatott egészen a legújabb időkig, az mind az 1848. óvi XX. törvénycikkben kifejezett egyenlőségi elv fejlesztésére törekedett. Még a reversalisokat törvényesítő 1894. óvi 32. törvénycikk is, amely a mult század derekán uralkodott felfogással ellentótben liberálisnak ismerte el a szülők szabad elhatározását a gyermekek vallását illetőleg, ós amely reánk protestánsokra nézve kétségtelenül hátrányos, alapelvében nem sértette meg a 48-iki törvényt, mert az egyenlőség ós viszonosság alapján állott. Az 1907. óvi törvényhozás tért el először attól az iránytól, amelynek alapjai az 1848-ik óvi XX. törvénycikkben letéve vannak, ós amelyet eddig a magyar törvényhozás állandóan követett. Az 1907. óvi 27. törvénycikk 35. §-a törte meg ezt az irányt ós a visszafejlődés útját egyengeti a magyar törvénytárban. Csak jelentéktelen dolognak látszik, hogy a magyar törvényhozás, midőn a nem állami tanítók segélyezését szabályozza, más mórtékkel mér a hitfelekőzeti iskoláknál működő szerzetesrendi tanítóknak és tanítónőknek, mint a világi tanítóknak. Jelentéktelen dolognak látszik, hogy mig a törvény a világi tanítók alkalmazását — ha az állam a fizetés kiegészítéshez 200 koronát meghaladó segéllyel hozzájárul — a miniszter jóváhagyásától teszi függővé, a szerzetes ós apáca kinevezése soha sem függ miniszteri jóváhagyástól. Jelentéktelen dolognak látszik, hogy