Evangélikus Őrálló, 1907 (3. évfolyam)

1907-11-14 / 46. szám

454 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ lí 07 ságokat, melyekre csak újabb és újabb elnyomás követkazett, de orvoslás soha. Mily megiázó a vadosfai eset is, pedig ez csak egy a tengernyi sokból! Valóban */. isteni gondviselésnek tulajdoníthatjuk, hogy a protestantizmust ilyen erőszakos, titkos és alattomos eljá­rással nem tudták teljesen kiirtani. Ép oly alapos a következő fejezet, melyben a szerző éles megfigyelő tehetségével beletekint az egyházi életbe és ami a fő: mindenkor igazságos, mert megrója a megrovandókat is. „Az iskola és irodalom" címen végtelen érdekes művelődés­történelmi tanulmányt nyújt. Látjuk, hogy milyen mostoha viszo­nyokkal kellett iskoláinknak me?kűzdenie és hogy mily lelkes ta­nárai lehettek, akik a nehézségek dacára nemes idealismussal^ fel­fegyverkezve megóvták az iskola szellemi nívóját a sűlyedéstol. Ily iskolákra, ily tanárokia volt szükség, hogy az elnyomás fegyverei róluk visszapattanjanak. Bél Mátyás. Maróthi, Szilágyi elsőrangú paedagógusainkhoz tartoznak. Bélnél talán célszerű lett voli a azt a kapcsolatot feltüntetni, amelyben ő Francke rendszerével állott. Hang­súlyozandó lenne a földrajztanítás, melyet ő épen a hallei rend­szer »évén a történelemmel kíván szorosan összecsatolni, hiszen hires főműve is ezt az irányt képviseli tudományunkban. Ennek az iránynak híve Bohus György is, Bél Mátyás barátja és a késmárki liceti i' jeles rektora, könyvtárának megalapítója, valamint több be­cses munkának a szerzője, ki azonban tudós szerzőnk figyelmet egészen elkerülte. A XVIII sz. vallásos irodalmának gyönyörű jellemzése is emeli a mű értékét. Erezzük a szerző lelkesedését, mely több rész­letnél, mint pld. Petróczy Kata Szidónia méltatásánál egészen ma­gával ragadja az olva.-ót. Nagyon sikerülten ismerteti a protestánsok kedvezőbb hely­zetét II. József és II. Lipót alatt. Ez is hű kortörténelem eszmei csoportosításban, folyékony, művészies, amellett tőzsgyökeres és za­matos magyarsággal megírva. Ez a rész megérdemelné, hogy szak­avatott fordítás révén a külföld is megismerkedjék vele A mű utolsó része az erdélyi egyháztörténelem buzgó kuta­tójának Polcoly Józsefnek munkája és magában foglalja a XIX sz. beli protestantizmus történelmét világos és kedvesen folyó előadás­b n. I. Ferencznek jellemét, aki sohasem gyakorolta a legszebb királyi jogot, t.. i. a kegyelmezés jogát, nem domborítja ugyan ki kellően a szerző, de annál élénkebben szól a prot. egyház válsá­gos küzdelmeiről a reformtörekvések, majd meg az abszulut uralom alatt. Meghatóan rajzolja az egyházak belső viszályait, élénken és nagy ré zletességgel tárgyal;» a pátens keletkezését és sorsát, végre a vallásegyenló'ség kimondását Kitér befejezésképen az egyházpo­litikai küzdelmekre is ós az egyház új irányaira. Sajnáljuk azon­ban, hogy a kegyuraságból származó jogtalanságokra, továbbá az iskolák életére ós a prot. irodalom tüzetesebb méltatására nem tért ki, mint tette ezt a két előbbi szerzőtárs. A tanítóképzők fejlődé­sét sem érintette és így nem hangsúlyozta kellőképen Wimmer A. föérdemét sem, ki az első magyar prot. tanítóképző intézet szerve­zője és megalkotója volt Felsőlövó'n. Wimmernek a paedagógus lelkipásztor — és politikusnak részletesebb ismertetést kellett volna szentelnie, mert hisz ő szoros összeköttetésben állott Kossuth Lajos­sal, Angliából fegyvereket is hozatott imádságos könyvek és biblia jelzése alatt ós szereplése megérdemelné, hogy legalább arcképét megtaláljuk a kötetben. Az illusztrációkkal különben sem lehetünk megelégedve; több másodrendű kép bízvást el is maradhatott volna (mint pld. az iglói templom is, amelynek sem történelmi, sem művészeti jelentő­sége nincs), ellenben sajnosan nélkülözünk sok fontos és szükséges képmást, mint pld az eperjesi templomét, amely mind tiszta ba­rokk stilus?, mind renaissance ajtókerete, de elsősorban is Brocky­féle oltérképe miatt legnevezetesebb prot. emlékeink sorába tarto­zik. (B rocky oltárképét Díváid K. műtörténészünk 80000 K-ra be­csüli, leírását lásd Művészet 1903. évf.-ban). De történelmi neveze­tességgel is bír az eperjesi templom, mert hisz gróf Thököly Imre és Kossuth Lajos is oda jártak imádkozni. Nem láttuk az eperjesi kollégium képét sem s azt a teret sem, hol Karaffa elitéltjeit kivé­gezték^ pedig az eperjesi kollégium múltjáról a munka is megemlé­kezik és eltekintve attól, hogy gróf Thököly Imre, Kossuth Lajos, Greguss Ágost voltak a tanítványai, önképzőkörének munkásai Sá­rosy, l Jetőfi és Tompa, figyelembe veendő, hogy a kollégium újabb renoválása és felépítése előtt a felsőmagyarországi lengyel renaiss­ance stilus egyik leginpozánsabb épülete volt. Hiába kerestük a késmárki és soproni egyházi edényeket (1. Iparművészet 1906. évt.), melyek műtörténelmi szempontból jóval nevezetesebbek a könyv­ben feltalálható kassaiaknál Kimaradtak a lőcsei és eperjesi egy­ház gyönyörű asztalterítői, amelyek pedi? a párisi világkiállításon is teltűnest keltettek. Az erdélyi műemlékek közt csak a brssói templomot látjuk és nélkülözzük az első szervezett felsőlövői tanító­kepzóintézetnek a képét is. Az új k adásnál természetesen felveendő mar Thököly Imre sarkofágja is. Végül talán célszerű voln; uek a szerzője. Összegezve az eddig mondottakat, kijelenthetjük, hogy egy. háztörténelmünk egy becses, sok tekintetben korszakalkotó munká val gazdagodott és mi csak hálásak lehetünk a derék szerkesztőnek és érdemes munkatársainak ezen igazán élvezetes műért, amely méltó arra, hogy minden magyar prot. családnak necsak könyvtá­rában foglaljon helyet, hanem mindennapi olvasmánya, vallásos buz­góiágának élesztője, hitének támasza legyen. Dr, Bruckner Győző. PALYAZATOK. A budapesti ág. hitv. ev. egyházmegyében szer­vezett kispest-erzsébetfalvi missiói lelkészi .állásra — Kispest szókhellyel — pályázatot hirdetünk. Javadalom: 1. Három szobás lakás. 2. A kis­pesti gyülekezettől 800 korona, az erzsébetlalvitól 400 korona. Ez utóbbi összeg előreláthatólag rövid időn belül emeltetni fog. 8. Egyházkerületi segély ez időszerint 500 korona. 4. Stóla kb. 300 korona. A két község állami elemi népiskoláiban a hitoktatói dijazás a folyó iskolai évben fog megoldatni. Istentiszteleti nyelv magyar. Az állás 1908. január 1-én foglalandó el. Pályázók kérvényeiket alulírott espereshez (VI. FeLsőerdösor 5. sz.) 1907. november 28-áig küldjék be. Budapest, 1907. október 28-án. Kaczián János, esperes. 3-2 Fabiny Gyula, egyházmegyei felügyelő Felhívás. A nyíregyházi ág. h. ev. egyház egyelőre ideig­lenesen, de az 1908-ik évtől kezdve minden valószínű­ség szerint véglegesen is szervezni fogja a második segédlelkészi állást. Felhívja tehát mindazokat, akik ez állásra pályázni óhajtanak, hogy okmányaikat alúl­írott igazgató lelkészhez e hó 25-ikóig küldjék be, mert az állás december hó 1-ón elfoglalandó. A tót nyelv ismerete is nólkülüzhetetlen kellók ós okmá­nyilag igazolandó. Javadalom havi 166 kor. ós lakás. Nyíregyházán, 1907. november 14-ón. Geduly Henrik, ezidőszerinti igazgató-lelkész. ?olna feltüntetni, hogy ki melyik rész­ORGONAGYÁR villamos gépekkel berendezve. RIEGER 0TT0 cs. és kir. udv. szállítók, a Szent-Sír lovagja és a Ferenc József-r. tulajdonosa Legolcsóbb árban ée kedvező fizetési feltótelék mellett kiváló tiszta légnyo­más, csőrendszer szerint (pneumatikai) tartós és nemeshangú orgonákat szállít. ^ Mindennemű orgonajavltásokat és orgonahangolásokat a legmérsékeltebb árban ób lelkiismeretes pontossággal teljesiti és jókarbantartftst mérsékelt árban elvállal. jTervezetek és rajzok A párisi és bécsi! 1 30 évi fennállása vüáukiállitáson st. óta 980 űj orgo­helyről kittintetve.[ | nákat szállított. Bérmentve díjtalanul J Nyomatott Nyiregyházán Piringer J. utóda (Borbély Béla) könyvnyomdájában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom