Evangélikus Őrálló, 1907 (3. évfolyam)

1907-11-14 / 46. szám

19vx7 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 408 gyermekkel áldja meg . . . Aztán gondoljunk vissza önmagunk meggondolatlan gyermek éveinkre. Nem találunk ott emlékeink között sehol semmi kivetni valót? pedig ma az erkölcs hirdetői vagyunk. Monicának fia is volt könyelmü ifjú, belőle még is szent Ágoston lett utóbb. Ilát a tékozló fiú példázata mit tanít ? Töröljék e pontot, mert ez szívtelen. E pont kivételével látszik a külün nyugdíjintézet szabályrendeletén, s az ahoz fűzött indokoláson is, hogy ez az egész intézmény tervezete erőltetett; mert Nagytiszteletü Ügyvivő Úr kényszer helyzetben volt a theol. tanárok igényeit mindenáron kielégíteni, 9 hogy ezt tehesse, kénytelen volt számításon kívül hagyni a lelkészi kar érzékenységét és számításba csak azt venni fel, mi a tanárok előnyére lesz. Felesleges fáradtság ós gond. Én azt hiszem: a tanárokra nézve nincs abban degradatió, ha a lelkészekkel egy nyugdíj-intézetbe foglaltatnak össze, csak fizetésüknek ós így igényeiknek megfelelő nyugdíjt kapjanak; a lelkészek sem irigykednek azon. h anyugdíj-intózeti társaik az övékénél nagyobb nyugdíjt kapnak, csak legyen meg arra azoknak a jogalap. S e jogalap a nagyobb befizetési kötelezettség. És azt gondolom: az egész külön nyugdíjintózeti tervezetet pótolni lehet az anyaintózet szabályrendeletéhez csatolt ilyforma két §-ssal: 1 §. A magyarhoni ág. hitv. evang. egyház körébe tartozó minden lelkész, theol. tanár, püspöki irodavezető, katecheta, kántor (ós a többi) amennyiben saját fenntartó testületük által legalább is oly nagyságú nyugdíjjal el nem láttatnak, mekkorát az országos egyházi nyugdíj intézet a maga tagjainak biztosít, kötelesek az országos egyházi nyugdíj intézetbe tagokul belépni. 2. §. Az országos nyugdíj-intézetnek minden tagja jogosult az egyszeres nyugdíj és ellátási illetmények helyett magának ós övéinek kétszeres (sőt háromszoros) nyugdíjat ós illetményt biztosítani a kétszeres (vagy háromszoros) befizetési kötelezettségek terhei alatt. A többszörös befizetési kötelezettségnek elvállalásai azonban az állást fenntartó testületek részéről, sohasem ideiglenesen valamely személy javára, hanem mindig magára az állásra \ onatkozhatnak. (Folyt, köv) TÁRCA. ^gy egyház háromszáz éves fennállásának története. (Folytatás és vége.) III. Károly ós Mária Terézia alatt bekövetkezett a tervszerű elnyomatás korszaka. A pozsonyi evang. azonban nem tántorodtak meg. Az egyház belső erkölcsi erejét az mutatja teginkább, hogy úgy német, mint tót templomát fel tudta építeni 1776, illetve 1777-ben, oly időben amidőn még fennállott a Szolepcsényi, Kollonich, Barkóczy rendszer. Ez időben azonban volt már elég oka a magyarországi evangélikusoknak, hogy reménységgel rezzenek a jövőbe. A reménység 1791-ben vált vaóra, amidőn II. Lipót az evangélikusok vallásszabadságát alkotmányos úton biztosította. A teljes vallásbeli egyenlőséget azonban — legalább elvben — csak az 1848. óvi XX. t. c. mondotta ki. A pozsonyi egyház a kedvezőnek mondható körülmények között csakhamar fejlődésnek, erősödésnek indúlt, amidőn bekövetkezett az 1848. esztendő a maga dicsőséges ós tragikus eseményeivel. Pozsonyban is megtette hazafias kötelességét az ev. egyház : a lie. tanítványai fegyvert fogtak, a hívek is, mint nemzetőrök fáradoztak a nemzeti ügy diadalán, mely azonban ez úttal végleges nem lehetett! Lelkésze, a lánglelkü Rázga Pál vértanú halált szenvedett. A katasztrófa után bekövetkezett az elnyomatás, amely azonban nem tudta megakadályozni a vallásos élet folyását. Az ősök áldozatkészsége, hítbuzgósága ós egyházépítő munkája diadalt aratott. A pozsonyi ev. egyház ma hazánk egyik legnagyobb, leggazdagabb egyháza. Van kót temploma, több elemi iskolája, egy hatalmas főgymnásiuma: a modern követelményeknek minden tekintetben megfelelő internátussal, árvaháza, kórháza, diakonissza intézete, sőt a theol. akadémiát is édes gyermekének tekinti. Az egyház hajójának vezetése a legjobb kezekben van letéve. Egy Trsztyenszky Ferencz, egy dr. Dobrovits Mátyás, egy Sziklai Ottó, mind olyan egyének, akikre az evang. egyház mindenkor büszkeséggel emlékezhet ! Legyen áldásos működésük, hogy a sokat szenvedett egyház hajóját bölcsesógükkel a szeretet és békesóg csendes hullámain kormányozhassák továbbra is ! Az egyház történetével tulajdonkóp a két kötetből álló műnek első része foglalkozik; mig a második rész az egyház intézményeinek ós volt lelkészeinek van szentelve. Az első rész a pozsonyi líceum egyik tudós tanárának Sehrödl Józsefnek avatott tollából került ki. Maga a munka ékesen dicséri a szerzőt. A legnagyobb szorgalommal járt utána az egykorú forrásoknak s a mint a munka mutatja, nem mindennapi történeti érzékkel és protestáns lélekkel dolgozta azokat fel. Mint curiosumot érdekesnek tartom megemlíteni, hogy jellegzetes magyarsága miatt a „Der Alte Glaube" c. németországi protestáns folyóirat támadásban is részesítette a mnnka derék szerzőjót (sovinismussal vádolván), amely körülmény azonban előttünk csak emeli annak becsét! A munkában megtalálhatja az olvasó nemcsak a pozsonyi ev. egyház s ezzel kapcsolatban a magyarországi reformatió történetének nagy részét, hanem adatokat talál benne Pozsony I város kultúr történetéhez is, úgy hogy a mű e tekintetben elsőrendő forrás munka, amennyiben a nehezen hozzáférhető eredeti okmányok és egyéb történeti emlékek feldolgozásának alapján készült. Nyelvezete könnyea érthető, szabatos, úgy hogy tudományos színezete mellett a laikus közönség is élvezettel olvashatja. Nógrádi. SZEMLE. — „Megnehezült az idők járása felettünk!" íme, a br. Bánffy Dezső öt óv előtti vészkiáltása meg. ismétlődött a múlt héten tartott erdélyi ref. egyházkerületi közgyűlésen. A klerikalismus terjeszkedése^ a politikai érdekharcokba mind befolyásosabb ós befolyásosabb tényezőkónt való bevonúlása, sőt — mint az 1907-ik évi XXVII. t.-c. példája mutatja, magában a törvényhozásban elért sikerei aggasztják a nemes