Evangélikus Őrálló, 1907 (3. évfolyam)

1907-11-14 / 46. szám

19vx7 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 409 báró protestáns érzületét és hazafias meggyőződését egyaránt. Az Apponyi által ezelőtt pár évvel hangoztatott „kurucz katholiczismusnak" egyre erősbödő aggreszivitásától és már az idei pécsi országos katholikus kongresszuson bemutatott gazdag munkaprogrammjától félti az 1848. XX. t.-c.-ben biztosított jogegyenlőséget ós viszonosságot. Az 1907-ik évi XXVII-ik t.c.-ben a vallási téren tradiczionális liberális magyar szellem visszafejlődésének szomorú jelenségét észleli. Az Úrnapi körmenetben való részvételét az országgyűlésnek pedig olybá tekinti, mint a mely ténye által a magy

rar törvényhozás, bár öntudatlanul, de megsértette negyedfélmillió magyar honpolgár vallási érzületét. Mindezen tényekkel szemben a védelmi harc eszközeiül a jogot ós igazságot, az ezeket biztosító országos törvényeket ós a történelmi alapon kifejlett autonomiát jelöli meg; de a legnagyobb mértékben fontosnak tartja az egyértelműséget és összetartást, és kárhoztatja a református papi kongresszusban mutatkozó .időszaki önkéntes vállalkozás rendjón összejött egyesülést." Mi a nemes báró, a kiváló protestáns főúr fejtegetéseit magunkóvá tesszük, csak azt szerettük volna látni, ha az egyértelmű, összetartó protestáns szellem kialakításának módjára is rámutatott volna. Mert a kesergós, a riadás nem elég. A rekrimináció, a kritika mind szép ós jó és szükséges dolgok is, — s igen helyes, ha azok koronként az elnöki tekintély súlyával is rendelkezve, nyilatkoznak meg — de legfőkópen tettekre van szükség. A tettek mezejére pedig az ügyek mai stádiumában csak as általunk ismételten is követelt országos protestáns, világiakból ós egyháziakból álló kongresszus szervezése által juthatunk el. — A többi mind csak meddő kísérletezés. B E L É L E T. „Válasz a jogi kérdésre" című cikkhez. Az „Evangélikus Őrálló" f. évi okt. 17-iki 42. számában a „Belelet" című rovatában egy cikk jelent meg, melyben dr. Fekete Endre esp.-i ügyész úr egy »kérdezőnek" felelt ilyen címmel: Válasz a »jogi kérdésre". Amennyiben az ügyész úr cikkét azzal zárja le: „vajha e kérdéshez a lelkész úrak közül mennél többen hozzá szólnának", ón, aki a szóban forgó választást igen jól ismerem, röviden bár, "de mégis hozzászólok. Nem azért teszem ezt, mintha az ö jogi fejtegetéseit talán nem helyeselném, hanem csupán azért, hogy az említett választásra vonatkozólag, amelyről öt a .kérdező úr" tévesen, nem ismerve talán az ügyet, vagy bizonyos tendenciával informálta, felvilágosítást adjak. A dolog a következőképen áll: A nevezett egyházban a választáson elnöklő föesperes a híványt nem íratta alá, mert az még nem volt kiállítva, de a választás után rendes közgyűlés keretén belül a hívekkel aláíratta s a megválasztott lelkésznek kézbesítette. Ez a valóság ! Nem áll tehát az, hogy a megválasztott lelkész híványát az egyházhívek aláírni megtagadták volna s a lelkész egy aláíratlan hiványt fogadott volna el. A hivány a rógi alapon az esp.-sóg által meg lett erősítve s így lett a közgyűlés elé terjesztve, amely elfogadta ós aláírta. Dr. Fekete Endre esp.-i ügyész úr azzal fejezi be: „Ezekben véltem megfelelni a felvetett jogi kérdésre, amelyben nézetem szerint profuturo az a tanúság rejlik, hogy a közgyűlés elnöksége vigyázzon, s hogy a lelkészek ne fogadjanak el soha más hiványt, csak amely már jogerős." Nem tudom elképzelni, hogy akadna lelkész, aki olyan hiványt fogadna el ós olyan hivány alapján foglalná el állását, amely nincs megerősítve, amely nem jogerős ? A „kérdező" úr nagyon naivnak gondolta azt a lelkészt, aki ilyen hivány alapján foglalta el állását. Hogy hogy tudja ő azt elképzelni s feltételezni egy lelkészről, hogy az egy megerősítetlen s aláíratlan hivány alapján foglalja el állását; fogalmam sincs?! Az illető lelkész a hívek által aláírt, közgyűlésből kelt s a főesperes által megerősített hiványt fogadott el; kérdéses téhát, honnét tudja meg a lelkész, akinek ilyen hivány lett kézbesítve, hogy a hivány nem jogerős?! Ennyit az igazság érdekében. Egy lelkész. Kinevezés. Dr. Zelenka Frigyes, a székesfehérvári gyülekezet gondnoka, Trencsénvármegye s. tanfelügyelőjévé neveztetett ki. Teilllom avatás. Baranyamegyóbnn, Csikostöttős anyaegyházközsóg egyik filiája: Tókes f. november hó 3-án avatta íel csinos kis templomát. A felavatást a püspök megbízása íolytán az illetékes főesperes Horváth Sándor Paksról, végezte, a gyülekezet lelkésze Wallandt Károly és segódlelkósze, valamint Wagner Ádám ráckozári ós Eősze Zsigmond nómedei-i lelkészek közreműködésével, A kis gyülekezet n gy elismerésre érdemes ritka áldozatkészsége miatt. Saját erejéből és áldozatkészségéből — anélkül, hogy bárhova fordúlt volna anyagi segítségért — emelt csak nem régen igen díszes iskolát ós tanítólakot ós most templomot. Adja Isten, hogy ez áldozatokat kísérje továbbra is mind fokozódottabb mértékben a hitbuzgóság ós nemes emberszeretet. Kitért ág. h. ev. tanítójelöltek. A legutóbbi időben kópezdóinkből oly sok tanítójelöltek kerülnek ki, hogy azok egy jó részét elhelyezni a legjobb akarattal sem tudjuk. Az ily tanítójelöltek aztán csak az állás nélküli proletárok számát szaporítják s veszélyessé kezdenek válni egyházunkra is. Pályáznak mindenfelé s ha állást nem kapnak, elkeserednek s ott kezdik megélhetésük módját, ahol lehet; sőt most már a más felekezetű lelkészek ajtain is kopogtatnak c

n pedig nem is eredmény nélkül. Így nemrégen Fidler Nándor tállyai tanítójelölt, ki a kópezdót Eperjesen jó sikerrel végezte el, nálunk állást nem kapva, reformátussá tért át, s most bánódi ref. tanító ! Szomolnoky Lajos szántói illetőségű tanítójelölt pedig, ki szinte Eperjesen végzett, most tért át refo -mátusnak ós Simán lett ref. tanító ! Nagyon szomo ú dolog lenne, ha ennek folytatása is következnék. Ekkor bizony nagy áldozattal fenntartott kópezdénk falára a mi kerületünk is felírhatná Vergilius ama jellegzetes szavait! „Sic vos non vobis ! . . . — s —ó. Próbaszónoklat. Az üresedósben lévő petöfalvai lelkészi áll tsra pályázók közül a gyülekezet Hildebrandt K resztóly eszéki ós Justh Géza szlatinai lelkészeket hív-a meg próbaszónoklatra.