Evangélikus Őrálló, 1907 (3. évfolyam)

1907-11-07 / 45. szám

I. ev. Nyíregyháza, 1907. november 7. 45. szám. EYAMELIKI] f r EGYHÁZI ES TARSADALMI HETILAP. Megjelenik hetenként egy íven; a Hivatalos Közlemények, mint az Ev. Őrálló mellék­lete, minden hónapban. Kéziratokat, előfizetési díjakat, hirdetések szövegét és díját a szerkesztő-kiadó cimére kell küldeni. FELELŐS SZERKESZTŐ-KIADÓ: GEDULY HENRIK evang. lelkész, NYÍREGYHÁZA. A lap ára egész évre 10 kor., félévre 5 kor. negyedévre 2.50 kor. Egyes szám ára 40 fillér. A Hivatalos Közleményeket az anyaegyházak és felsőbbrendű iskolák ingyen kapják. Hirdetés ára oldalanként 32 kor. TARTALOM- JEGYZÉK : Vezércikk. Honossági, illetőségi kérdés. E. 1. — Egyetemes nyugdíjintézet. Az egyetemes nyug­díjintézet újjászervezéséhez. Horváth [László. — Tárca. Egy egyház háromszáz éves fennállásának törté­nete. (Folyt.) — Belélet. — Irodalom. — Pályázatok. — Hirdetés. Honossági, illetőségi kérdés. Ha valakinek nem volt vagy nincs ügyes­bajos dolga és akar magának, ha csak passzió­ból is, ilyet szerezni, úgy vesse csak fel maga előtt azt a kérdést, hogy milyen honos vagy hova való illetőségű és a fenálló magyar törvény szerint oly bábeli zűrzavarba kerül, hogy egy­általában lemond arról, hogy e kérdésről tiszta, világos és határozott képpel bírjon. Végre is, ha rincs közvetlenebb oka arra, mely őt e kérdés tisztázására és megoldására kényszerítené, bele nyugszik abban az általános tudatban: itt e föl­dön élek s majdan meghalok, tehát magyaror­szági honos s X községben születtem, ott lakom és meghalni fogc 1:, tehát X községi illetőségű vagyok, Ámde állítsa az embert az élet mindennapi szüksége oly kényszerült helyzetbe, melyet min­den halandó életében legalább egyszer alig ke­rülhet ki. hogy e kérdést: mily honos vagy hova való illetőségű, okvetlen tisztáznia és ren­deznie kell, úgy a fenálló ^ .gyár törvény sze­rint oly útvesztő labyrinthusba kerül, hogy káp­talan fejű legyen, aki abból kivezesse s ha szerencsésen kivezette, elégületlenségét sőt bosz­szúságát is ki ne fejezze a felett, hogy a leg­egyszerűbb s legtermészetesebb dolgot is a tör­vényhozókfiskális furfangja a közönséges halandók zaklatására, mennyire összebogozza, elhomályo­sítja és zavarossá teszi. Mert hiszen igaz, hogy minden modern cultur-állam fel adata, sőt köte­lessége, hogy polgárainak összes jogviszonyait megállapítsa, de viszont az is igaz, hogy e jog­viszonyok megállapításának tisztának, világosnak, határozottnak s legalább is könnyen kezelhető­nek s minden polgár által érthetőnek kell lennie. Már pedig közismert tapasztalati lény, hogy ha­zánk köztörvényei e tekintetben a leggyengébbek, innét a sok hivatott és hivatatlan prókátor, a jogászi elemnek túltermékeltsége, a tömérdek sok per, hosszadalmas közigazgatási eljárások, mit a bonyolult, sokszor egymásnak ellentmondó törvények és rendeletek idéznek elő. Hogy mily bonyolult, nehézkes és hossza­dalmas a jelenlegi törvény alapján a honossági illetőleg az illetőségi kérdés megállapítása, annak illusztrálásául álljon itt a következő három eset. Egy szolgai állású hívem 35 év óta lakik köz­ségünkben, több gyermeke van, mint szolga adót nem fizet. Egyik fia itteni Jpánnyal házas­ságra lépni szándékozik. Kiveszi születési bizo­nyítványát, melyben benne van, hogy atyja ga­líciai származású; megy az anyakönyvvezetőhöz s mert az atyja galíciai származású, a fia is kül­földi honos, más elbírálás alá tartozik: ki ismeri a házassági törvényt, tudja, mily akadályok merülnek fel ez esetben. Azt mondja erre a dolgot könnyen vevő, fiskális módra gondolkozó ember: semmi nehézség; kérje az atyja vagy esetleg a fia is a községbe való felvételét, felve­szik s rendbe lesz a dolog. Igen ám, de vala­mely községbe való felvételt meg kell előzni az előbbi iletőségből való elbocsátásnak. Tessék már most ez esetben a 35 év óta itt lakó, itt szüle­tett gyermekeinek elbocsátását kérni Galíciából s meglátja, megtudja, hogy mi az, mennyi bosszú­ságba, mennyi utánjárásba s mennyi költségbe kerül az! Egy 22 éves cselédleány házasságot akar kötni egy itteni legénnyel. A leány törvénytelen, anyja X megyebeli, Y községben 20 évvel ezelőtt halt meg, a leány is ott született. Miután a leány csak 22 éves, szülői, illetőleg gyámi bele­egyezés kell a házasságkötéshez. Fordulunk e célból azon községhez, hol a leány született s hol az anya meghalt, nevezzen ki gyámot a leány részére. Hja, de az anya csak ott szolgált, mikor a leánya született, ő maga más megye községében született. Fordúljunk oda, de 50 év-

Next

/
Oldalképek
Tartalom