Evangélikus Őrálló, 1907 (3. évfolyam)
1907-11-07 / 45. szám
I. ev. Nyíregyháza, 1907. november 7. 45. szám. EYAMELIKI] f r EGYHÁZI ES TARSADALMI HETILAP. Megjelenik hetenként egy íven; a Hivatalos Közlemények, mint az Ev. Őrálló melléklete, minden hónapban. Kéziratokat, előfizetési díjakat, hirdetések szövegét és díját a szerkesztő-kiadó cimére kell küldeni. FELELŐS SZERKESZTŐ-KIADÓ: GEDULY HENRIK evang. lelkész, NYÍREGYHÁZA. A lap ára egész évre 10 kor., félévre 5 kor. negyedévre 2.50 kor. Egyes szám ára 40 fillér. A Hivatalos Közleményeket az anyaegyházak és felsőbbrendű iskolák ingyen kapják. Hirdetés ára oldalanként 32 kor. TARTALOM- JEGYZÉK : Vezércikk. Honossági, illetőségi kérdés. E. 1. — Egyetemes nyugdíjintézet. Az egyetemes nyugdíjintézet újjászervezéséhez. Horváth [László. — Tárca. Egy egyház háromszáz éves fennállásának története. (Folyt.) — Belélet. — Irodalom. — Pályázatok. — Hirdetés. Honossági, illetőségi kérdés. Ha valakinek nem volt vagy nincs ügyesbajos dolga és akar magának, ha csak passzióból is, ilyet szerezni, úgy vesse csak fel maga előtt azt a kérdést, hogy milyen honos vagy hova való illetőségű és a fenálló magyar törvény szerint oly bábeli zűrzavarba kerül, hogy egyáltalában lemond arról, hogy e kérdésről tiszta, világos és határozott képpel bírjon. Végre is, ha rincs közvetlenebb oka arra, mely őt e kérdés tisztázására és megoldására kényszerítené, bele nyugszik abban az általános tudatban: itt e földön élek s majdan meghalok, tehát magyarországi honos s X községben születtem, ott lakom és meghalni fogc 1:, tehát X községi illetőségű vagyok, Ámde állítsa az embert az élet mindennapi szüksége oly kényszerült helyzetbe, melyet minden halandó életében legalább egyszer alig kerülhet ki. hogy e kérdést: mily honos vagy hova való illetőségű, okvetlen tisztáznia és rendeznie kell, úgy a fenálló ^ .gyár törvény szerint oly útvesztő labyrinthusba kerül, hogy káptalan fejű legyen, aki abból kivezesse s ha szerencsésen kivezette, elégületlenségét sőt boszszúságát is ki ne fejezze a felett, hogy a legegyszerűbb s legtermészetesebb dolgot is a törvényhozókfiskális furfangja a közönséges halandók zaklatására, mennyire összebogozza, elhomályosítja és zavarossá teszi. Mert hiszen igaz, hogy minden modern cultur-állam fel adata, sőt kötelessége, hogy polgárainak összes jogviszonyait megállapítsa, de viszont az is igaz, hogy e jogviszonyok megállapításának tisztának, világosnak, határozottnak s legalább is könnyen kezelhetőnek s minden polgár által érthetőnek kell lennie. Már pedig közismert tapasztalati lény, hogy hazánk köztörvényei e tekintetben a leggyengébbek, innét a sok hivatott és hivatatlan prókátor, a jogászi elemnek túltermékeltsége, a tömérdek sok per, hosszadalmas közigazgatási eljárások, mit a bonyolult, sokszor egymásnak ellentmondó törvények és rendeletek idéznek elő. Hogy mily bonyolult, nehézkes és hosszadalmas a jelenlegi törvény alapján a honossági illetőleg az illetőségi kérdés megállapítása, annak illusztrálásául álljon itt a következő három eset. Egy szolgai állású hívem 35 év óta lakik községünkben, több gyermeke van, mint szolga adót nem fizet. Egyik fia itteni Jpánnyal házasságra lépni szándékozik. Kiveszi születési bizonyítványát, melyben benne van, hogy atyja galíciai származású; megy az anyakönyvvezetőhöz s mert az atyja galíciai származású, a fia is külföldi honos, más elbírálás alá tartozik: ki ismeri a házassági törvényt, tudja, mily akadályok merülnek fel ez esetben. Azt mondja erre a dolgot könnyen vevő, fiskális módra gondolkozó ember: semmi nehézség; kérje az atyja vagy esetleg a fia is a községbe való felvételét, felveszik s rendbe lesz a dolog. Igen ám, de valamely községbe való felvételt meg kell előzni az előbbi iletőségből való elbocsátásnak. Tessék már most ez esetben a 35 év óta itt lakó, itt született gyermekeinek elbocsátását kérni Galíciából s meglátja, megtudja, hogy mi az, mennyi bosszúságba, mennyi utánjárásba s mennyi költségbe kerül az! Egy 22 éves cselédleány házasságot akar kötni egy itteni legénnyel. A leány törvénytelen, anyja X megyebeli, Y községben 20 évvel ezelőtt halt meg, a leány is ott született. Miután a leány csak 22 éves, szülői, illetőleg gyámi beleegyezés kell a házasságkötéshez. Fordulunk e célból azon községhez, hol a leány született s hol az anya meghalt, nevezzen ki gyámot a leány részére. Hja, de az anya csak ott szolgált, mikor a leánya született, ő maga más megye községében született. Fordúljunk oda, de 50 év-