Evangélikus Őrálló, 1907 (3. évfolyam)

1907-09-19 / 38. szám

'335 EV

rANGELIKUS ŐKÁLLÓ 1907 szolgáltatása egy folyamatban követi a nyilvános istentiszteletet, ott a gyónást megnyitó bűnbánó ének elmaradhat, a gyónást berekesztő hálaima ós az Űr vacsorájának kiszolgáltatását megelőző bevezető ima pedig egybe olvad. 34. Mennyiben módosúl a vasárnapi istentisztelet Adventben, böjtben, viszonyítva a közönséges vasárnapi ós a nagy ünnepi istentisztelethez, arra nem kívánnék kiterjeszkedni. Valamint arra sem, milyen szinü díszítését az oltárnak szentesítette a hagyomány az egyházi óv különböző szakaiban. Az egyik tekintetben egy részletesen kidolgozandó ágenda fogná megadni a kellő útmutatást. Az oltári felszerelést ós díszítést pedig csak felemlítem, mint amelyre a lelkész figyelme szintén kiterjedjen. 35. A veszprémi javaslat szóba hozza a „passzió" vagy Krisztus szenvedése történetének felolvasását, melynek egyes szakaszai után a gyülekezet énekel egy-egy a felololvasottakkal vonatkozásban álló énekverset. Virágvasárnap ós nagypéntek délutánját jelöli cmeg a javaslat, mint erre legalkalmasabb időt. Felsőlövőn a passziót a jelzett napokon a délelőtti istentisztelet keretében olvassuk fel, ezzel pótolva az oltári liturgiát. Sokkal mélyebbre ható az ily felolvasás, semhogy oly gyülekezetben, melyhez több és távolabbesö filiák tartoznak, a főistentiszteletből kivonni lehetne, amiáltal a filiabeliekre nézve lehetetlenné tétetnék az azokban való részvétel. A hol ellenben egy anyagyülekezet csak magában áll, vagy csak egy-két közellevő filia tartozik hozzája, ott a délutáni felolvasást is helyénvalónak tartom. 36. A vasárnapi ós ünnepnapi délutáni, valamint hétköznapi istentiszteletekre nézve alig tüntetnek fel a beérkezett jelentések lényeges eltéréseket egymástól. A gyülekezet éneke után a lelkész a szószéken bevezető vótum után szentírási szakaszt olvas, azt magyarázza, alkalmazza ; közimával, Miatyánkkal ós az apostoli áldással (»Az Istennek békessége . . sat.) ^esetleg az Aroni áldással berekeszti az istentiszteletet, mire a gyülekezet a kijelölt ének utolsó versét énekli. Hétköznap reggel a votum után ós a szentírási szakasz felolvasása előtt rendesen helye van a Luther kis kátójéhoz csatolt reggeli imának. 37. A szent keresztségre nézve figyelemmel kell lennünk arra, hogy szükség esetében azt bármely konfirmált tagja egyházunknak, sőt esetleg r. kath. bába is végezheti. Lényeges csak annyi, hogy a keresztelő a gyermeket háromszor vízzel leönti, e szavakat mondván: „N., keresztellek az Atyának, a Fiúnak és a Szentlélek egy igaz Istennek nevében ! Ámen." Ha a keresztelő előzetesen votumot mond ós a jelenlevőkkel a Miatyánkot imádkozza ; ha utólag ezt mondja ^kózrátótel mellett): „Az Úr Jézus Krisztus őrizze meg a te lelkedet az örök életre!" — az mind jó; de ha mindezek el is maradnak, az a keresztelés értékéből, teljességéből nem von le semmit. 38. Rendes körülmények közt a gyermeket keresztelósre a templomba hozzák. A keresztelósi funkció itt 3 részre oszlik. A bevezető részben a lelkész votum után az Isten igéjére alapított (rövid) beszédet mondhat. Lényegesebb azonban itt az utalás a Krisztus rendelésére (Máté 28., 19.), a Krisztus Ígéretére (Márk 16., 16.) és a kisdedek keresztelósónek indokolása (Máik 10., 14. 15^. Ezek után következik a kisded felajánlása Istennek ós a mi Meg/áltónknak rövid imában. 39. Régi ágeudák nyomán ós a Krimmer ágen<lája szerint is a lelkész immár kérdezi a keresztszülőktől a gyermek nevét ós őt nevén szólítva mondja: »Fogadjad a szent kereszt jelvényét homlokodon (f) ós melleden (f), mint aki a Krisztusé vagy. Az Úr áldja meg kimeneteledet, bemeneteledet most és mindörökké! Ámen." —- Az utóbbi szavaknál a lelkész jobb kezét a gyermek fejére teszi. Következik a Miatyánk, a Hiszekegy, a keresztszülókhez intézendő kérdések, maga a keresztelés cselekvénye ós kózrátótel mellett a gyermeknek megáldása. 41. A keresztelóst követi hálaima ós az Ároni áldás. 42. A veszprémi egyházmegye javaslatában foglalt kérdésre, nem kellene-ó a keresztelósre használandó vizet az oltárra tenni ós használat előtt a szereztetósi igék elmondásávál megáldani, a leghatározottabban ,oem"-mel válaszolok. Sem a szentírásban, sem hitvallási iratainkban nem találtam eddig semmi igét vagy mondást, a mely ily kórdós felvetésére okot szolgáltatna. Egy oltári szentségünk van; ne akarjunk kettőt csinálni. Kis káténk is csak puszta, közönséges vízről tud („schlecht Wasser" — „simpliciter aqua"), nem pedig az oltáron megszentelt vízről. A hol ezt az épen nem evangyóliomszerü eljárást már gyakorlatba is vették, azon legyenek, hogy ezt a gyakorlatot mentől hamarább szüntessék be. A »szentelt vizet" bátran meghagyhatjuk a római egyháznak. 43. A konfirmációi szertartásra vonatkozólag helyesen jegyzi meg a veszprémiek javaslata, hogy itt „a helyi viszonyok parancsolnak". Óhajtásképpen a javaslat csak annyit említ, hogy a konfirmandusok vizsgálata, »a hol csak a viszonyok engedik", tartassók meg a konfirmációt megelőző vasárnap délutánján. Véleményem szerint a gyülekezetek terjedelme, a leánygvülekezetek távolsága az anyától, a konfirmandusok száma ós talán más körülmények is, míg egyik helyen megkövetelik a vizsgálatnak különválasztását a konfirmációtól, másik helyen a kettőnek egybevonását valóban parancsolni fogják. Maga a szertartás pedig, ahányat eddig láttam, annyiféle volt. Válogatunk az ágendákból, legjobb meggyőződésünk szerint pótoljuk azt, ami hiányosnak látszik, mindig figyelembe véve a helyi szokás által szentesített formákat. 44. Felsőlövőn a konfirmandusok a konfirmációt megelőző napon délután gyónásra jönnek a templomba. Úgy állítom fel őket, a mint a konfirmációnál állani fognak, hogy mindegyik másnapra már tudja a maga helyét. A gyónást úgy végzem, a mint a 26. pont alatt le van irva, csak azzal a külömbsóggel, hogy a bűnbocsánat kihirdetése utáni hálaimát még a Miatyánk ós az áldás követi. 45. A konfirmáció napján a máskor szokásos oltári liturgia elmarad. Beharangozáskor bevezetem a gyermekeket a templomba. A gyülekezet és a gyermekek váltakozva énekelnek néhány ez alkalomra való ónekverset. Amíg az éneklés tart, az oltár felé fordulva maradok. Azután az oltár elé kilépve ós annak zsámolyára letérdelve rövid imát mondok, mely alatt a konfirmandusok is, kiki a maga helyén, letérdelnek. Ismét az oltár elé fellépve, megtartom a konfirmációi beszédet. Ezt követi a konfirmandusok úgynevezett vizsgálata, melynek végezetéül elmondják hitvallásunk három ágazatát, egy-egy fiu ós leány valamennyiök nevében. Felhívásomra, hogy „Ha immár e hitvallástok alapján hűségi fogadalmat akartok tenni, legyen a ti kivánságtok szerint" ! a fiuk elseje az oltár elé lépve ós jobb kezét az elébe tartott bibliára téve, elmondja a fogadalmat. A konfirmandusok mind letér-