Evangélikus Őrálló, 1907 (3. évfolyam)

1907-08-15 / 33. szám

ev. Nyíregyháza, 1907. augusztus 15. 33. szám. // EYAMELIKUS ORALLO EGYHÁZI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik hetenként egy íve ;n; a Hivatalos Közlemények, mint az Ev. Őrálló mellék lete, minden hónapban. Kéziratokat, előfizetési dijakat, hirdetések szövegét és diját a szerkesztő-kiadó cimére kell küldeni. FELELŐS SZERKESZTŐ-KIADÓ: GEDULY HENRIK evang. lelkész, NYIREGYHAZA. A lap ára egész évre 10 kor., félévre 5 kor., negyedévre 2.50 kor. Egyes szám ára 40 fillér. A Hivatalos Közleményeket az anyaegyházak és felsőbbrendű iskolák ingyen kapják. Hirdetés ára oldalanként 32 kor. TARTALOM-JEGYZÉK : Vezércikk. Nagy kérdéseink, y. y. — Papi kongnia Egy alsó pap — Az a bizonyos „szegénységi bizonyítvány." Onesimus. — Tárca. A socialis kérdés és az egyházak, (Vége köv.) — Belélet. — Pályázatok. — Hirdetés Nagy kérdéseink.* I. Veszedelmes jelenségek. Bármilyen véleményben legyen valaki a világszerte tapasztalható szociális nagy átalaku­lásról és annak céljáról: az az egy bizonyos, hogy az mindenütt s így hazánkban is a politikai, társadalmi, nemzetiségi és vallásfelekezeti ellen­tétek megszüntetésére törekszik. Egyfelől követeli a tökéletes jogegyenlőség és viszonosság, a szabadság és testvériség elvei­nek őszinte megvalósítását és a becsületes mun­kának megbecsülését; másfelől pedig minden előjogoknak és kiváltságoknak v-égleges megszün­tetését. Mi e nagy kérdések között csak az állam és a törvényes vallásfelekezetek közötti viszony ferdeségére és tarthatatlanságára akarunk rámu­i tatni és sürgetni annak törvényes rendezései Az áliam és egyházak közötti viszony gyö­keres megoldásának és rendezésének az volna a feladata, hogy az ország lakosságának békéje és valamennyi vallásfelekezetnek szabad és nyugodt fejlődése biztosítassék, Ez oly magasztos cél, melynek minden párt- és felekezeti érdek alá ren­delendő. Indoka pedig az, bogy a múltban ilyen magas célból hozott törvényeink eddig a köz­életben nem érvényesültek; sőt legnagyobb ha­zafias fájdalommal tapasztaljuk, hogy a régi előjogok mesterségesen fenntartatnak és a vallási visszaélések és sérelmek napról-napra szaporodnak. Mi lehet ennek egyéb következése, mintáz, hogy a százados sebek felújulnak ; a nép kebe­lében lehangoltságot és elkeseredést szülnek és kiölik a törvény iránti tiszteletet. Hiába ünnepeltük a múlt évben a vallás­szabadság hősének, Bocskay Istvánnak emlékét. * Ezen előkelő kézből, a helyzettel minden tekintetben tisztában levő egyéniségtől származó cikksorozatra külön is felhív­juk olvasóink szíves figyelmét. Szerlc. Hiába hoztuk haza mesés fénnyel és nagy dia­dallal Thökölyi Imrének és II. Rákóczi Ferencnek megszentelt hamvait. Azok az eszmék, melyekért ezek a nagy emberek éltek és haltak, még ma sem győzelmeskecltek. Annak a gyűlöletes reak­ciónak szelleme, mely nemzeti és vallási hőse­inknek életét elkeserítette, mely a véres polgár­háborúnak üszkét annyiszor dobta a haza fiai közé, — ma is él a magyar római főpapság lelkében, mely felekezeti elfogultságból tavaly sem ünnepelt a nemzettel, hanem elődeinek türelmetlenségével ma is „dolgozik", — néha csendesen, néha za­josan, de mindig következetesen a más felekezetű polgárok jogegyenlősége ellen, akikben még ma is — a XX-ik században! — kiirtandó „eretne­keket" lát. Ennek a főpapságnak sikerült eddig meg­akadályoznia, hogy a régi gyűlölségek megszün­tetését célzó 1848: XX. t.-c. végrehajtassék. Sikerült minden kormányt megzavarnia, mihe­lyest ez egy-egy áldásos törvényjavaslatával a jogegyenlőség megvalósítását vette célba. Nem lehet tagadni, hogy az alkotmány visszaállítása óta minden kormány elismerte e törvény végrehajtásának szükségét és a körül­ményekhez képest, az állam pénzügyeinek figye­lembe vételével, tényleg igyekezett is a törvény­ben lefektetett elveket fokozatosan megvalósítani és életbe léptetni. B. Eötvös József és miniszteri utódai egy­tol-egyig tudatosan és tervszerűleg igyekeztek az 1848-diki törvény fokozatos végrehajtására és a szegényebb felekezetek anyagi helyzetének javítására. Mert ezek meg voltak győződve arról, hogy az állam nem zarkózhatik el azon nagy szolgálatok elismerésétől, melyeket a protestantizmus és a többi kisebb egyházfelekezetek a közműveltség terjesztése, a vallásosság fenntartása, végre a nemzet szabadságának es békéjének biztosítása körül szereztek. Azok az államférfiak megvoltak

Next

/
Oldalképek
Tartalom