Evangélikus Őrálló, 1906 (2. évfolyam)

1906-11-30 / 48. szám

458 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 1906 ket. Azonban csak személyes információtól vár sikert; az ügy fontosságára való tekintettel fel kellene kérni az egyetemes felügyelő urat a közbenjárásra. Meg van győződve, hogy az ő fellépésének meglesz kivánt hatása. Sztehlo Kornél: Helyesli Zsilinszky indítványát, bár meggyőződése szerint a sikertelenség nem az egyes min. referensek tájékozatlanságában gyökerezik. A minisztérium tisztviselői határozott egyenes utasításra járnak el így, a melyet Lukács György miniszter adott ki az alapítványi ügyigazgatóság javaslata alapján. Ez utasítás hatását minden téren érezzük, még a birói téren is. Prónay Dezső b.: Hol a birói függetlenség? Sztelüo Kornél: Sehol. Arra kell törekednünk, hogy a minisztérium a mi ügyeinket ne fogja egy szempont alá más felekezetekével. Hisz nálunk a királyt csak a legfőbb felügyelet illeti meg, ez pedig tárgyalásaink teljes nyilvánossága s jegyzőkönyveink felterjesztése mellett kellőképen gyakorolható. Van alapítványi szabályrendeletünk, a melynek intézkedései alapján az ellenőrzést mi magunk úgy végeztetjük, hogy abban az állam objectiv vizsgálattal hibát nem találhat. Ha törvény lesz, az előtt meg kell hajolnunk, de az új törvény alkotásáig maradjon meg a status quo. A gyűlés Zsilinszky indítványát elfogadta s Prónay Dezső báró elvállalta, hogy ez ügyben személyesen eljár a minisztériumban. Fele bb ez és ek, folyó ügyek. Az egyetemes közgyűlés vita nélkül fogadta el az 1907. évi költségelőirányzatot, helybenhagyta a múlt évi számadást, a közalap jövedelmének elszámolását és felosztását, a Hrabovszky alapítvány szabályzatot módosító javaslatot, tudomásul vette az egyetemes gyámintézet és Luther-Társaság évi jelentését; a nyugdíjintézet jelentésénél (előadó Gyürky Pál] elhatározták, hogy a 10 év leteltével' a mérleget szakértővel megvizsgáltatják s a revisió tervének tárgyalása idejére a nyugdíjintézeti bizottságot kerületenként 2—2 lelkésztaggal kiegészítik. Ezt az egyetemes lelkészi értekezlet kérelmére tették. Helyes is, ha közmegnyugtatás végett a tárgyalásra több tag lesz hivatalos, bár bizalmatlanságra nincsen semmi ok. A nyugdíjintézet szépen fejlődik, de vérmes reménykedésre nincsen alap. A győri egyház engedélyt kért arra, hogy az alapjaiból vett kölcsönt 4% kamat mellett még 10 évig megtarthassa. Az alapokat ugyanis ingatlanba fektette (birtokot vett) s időbe kerül, míg azt teljesen visszafizetheti. Fischer Sándor arra hivatkozva kérte az engedély megadását, hogy a győri egyház az alapítványok után nem számít kezelési százalékot. Sopron 37V* éves törlesztésre ugyanazt kérte. A közgyűlés a kérést teljesítette, Révkomárom és Győrszemere folyamodványát a felszerelés pótlása végett visszaadta. Hasonlókép elutasítottak több felebbezést ugyanezen okból. Sztehlo Kornél egyet, ügyésznek a közgyűlés köszönetet szavazott a közgyűlés régibb alapítványaink nyomozásáért. Értékes munkálatát mult számunk tárca rovatában közöltük. A selmeci lyceumnak Zsilinszky, Farbaky és Fischer M. pártoló felszólalása után a sürgősségre való tekintettel — szokás ellenére, a tanügyi bizottság elkerülésével — megengedte a gyűlés, hogy az államkormányhoz építkezési segélyért folyamodhassék. Több iskolabizottsági szabályzatot hagytak még jóvá s kimondották, hogy a papok katonai szolgálati kedvezménye tekintetében az eddigi usus fentartását kérik a minisztertől. Még két nevezetesebb ügy tárgyalását kell fölemlítenünk. Az egyik a debreceni protestáns egyetem ügye. A ref. convent átiratára választ kellett adni. Händel V. előadó jelentette, hogy három kerület megtagadta a hozzájárulást, erőnk s anyagi eszközeink elégtelenségére hivatkozva A magunk intézményeinek fejlesztésében is meggátol az anyagi erő hiánya. Prónay Dezső szerint sajnálattal kell ezt tudomásul vennünk. Nagyon elszomorító jelenség, hogy nem tudunk egymáshoz simulva, közös erővel valami maradandót alkotni. Kár volna, ridegen halálos ítéletet mondani rá. Fejezzük ki sajnálatunkat, hogy most erkölcsi támogatásnál több nem telik tőlünk s ajánljuk az ügyet híveink buzgóságába s áldozatkész szeretetébe. Megmagyarázhatatlan s nyilván félreértésen alapuló ellenszenvet keltett itt-ott az Országos Evang. Tanáregyesület ügye. A tavalyi országos tanári értekezlet megbízta az eperjesi tanárokat az alapszabályok kidolgozásával és az egyetemes gyűlés elé terjesztésével. A megbízásnak Eperjes megfelelt s miután az egyes tanári karok a tervezetet megvitatták s a 8-án tartott közös értekezlet is elfogadta, az alapszabályokat benyújtották. A jogügyi bizottság azt javasolta, hogy a tervezetet be kell bocsátani a kerületekhez hozzászólás végett. E véleménynek különösen Baltik Frigyes, Zelenka Pál és Gyürky Pál volt határozott szószólója, mert pártfogást az ügy alapos megvizsgálás nélkül nem Ígérhetünk. Tudnunk kell, mi az egyesülés célja? Nem ró-e anyagi terheket a fentartókra és kerületekre? Mágócsy-Dietz Sándor: Szabad volt-e a jogügyi bizottságnak elolvasni azokat az alapszabályokat? Györy István előadó kijelenti, hogy elolvasta s maga részéről a belügyminisztériumhoz való fölterjesztést javasolta, a jogügyi bizottság azonban ezt a nézetet nem tette magáévá. Mint előadónak kötelessége volt előterjeszteni a határozatot, még ha saját meggyőződésével ellenkezik is. Dr. Sztehlo Kornél szerint az egyesületté alakulás jogát a tanároktól elvitatni nem lehet, nem is szabad. A legkevesebb, a mivel tartozunk velük szemben, hogy alapszabályaikat fölterjesztjük. A tanárok megtehették volna azt, hogy az egyetemes gyűlés mellőzésével egyenesen a belügyminiszterhez fordulnak. Tisztelnünk kell bennök azt a figyelmet, a mit az egyetemes gyűlés iránt az alapszabályok benyújtásával tanúsítottak. Az erkölcsi támogatást nem lehet megtagadni tőlök. Fischer Miklós előadta az ügy történetét s kijelentette, hogy az eperjesi tanárok többi ev. tanári karok megbízásából jártak el. Händel Vilmos azt indítványozta, hogy örömmel kell üdvözölni a tanárokat törekvéseikért. Mágócsy-Dietz Sándor nem érti, hogy támadhat vita ily kérdésben, mely teljesen átlátszó. A jog a tanárok részén van, az egyetemes gyűlés még tiltó szavával sem akadályozhatja meg egyesületté alakulásukat, ha alapszabályaikat a miniszter elfogadja. Örülnünk kell inkább, semhogy megakaszszuk a mozgalmat, a melytől egyházunk nagyon sok áldásos dolgot várhat. Alapszabályaikban célul van tűzve az egyesület elé, hogy ápolja iskoláink evang. és nemzeti szellemét, sőt a kölcsönös érintkezés révén terjeszsze intézeteinken kívül is. Ily célú egyesületnek már évtizedek előtt meg kellett volna alakulnia s most, hogy a mulasztást tanáraink pótolni akarják, útjába álljunk ? Persze mi boldog lutheránusok, a kiknek semmi tennivalónk sincsen, csak úgy gondtalanul vesztegethetjük az esztendőnket. Azt javasolja, döntsön a gyűlés rögtön s az alapszabályokat a legmelegebb ajánlattal terjeszsze fel a miniszterhez. Prónay Dezső b. ezután bezárta a vitát s összefoglalta a felszólalások anyagát. A közgyűlés több út közül választhat. 1. Visszaadhatja az alapszabályokat a tanároknak azzal, hogy lépjenek közvetlenül érintkezésbe