Evangélikus Őrálló, 1906 (2. évfolyam)

1906-08-31 / 35. szám

311 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ . 1906 az eperjesi cherogerontikon, az egyházmegyei hatóságok felügyelete alá helyeztettek. A tátrai fürdőtelepek templomépítési ügyeit és lelkészszolgálatát Székely Gyula esperes terjesztette elő és azok egyik legagilisabb szorgalmazójának, a Bod Péterre és Wallaszkyra emlékeztető Weber Samunak, a barlangligeti templom megteremtőjének, köszönet és elismerés szavaztatott. A liptói missió alapja 10-673 K-ra s a Tranovszkyé 2000 K-ra emelkedett. Több ev. népiskolának államosítása ügyét Milder Károly ismertette s indítványára fegyelmi vétségnek minősíttetett a felsőbb egyházi hatóság tudta és engedélye nélküli államosítási törekvés. Az egyet, nyugdíjintézet tervbe vett módosítására, illetve a nyugdíj felemelésére vonatkozó brassói és tiszavidéki indítványt kedvező kilátással és bíztató alakban Gyürky Pál esperes terjesztette elő. A közgyűlésen még másnapon, aug. 24-én délelőtt is számosan vettek részt. Mindvégig fokozódó érdeklődéssel tárgyalták azon a Reischel-alapítvány peres ügyét, a felekezeti népiskolák tanítói fizetésének az állami tanítókkal egyenlővé tételét, egy ev. papi előadói állásnak a közoktatásügyi kormánynál való szervezését, az egyházi törvények és miniszteri rendeleteknek egy könyvben való összegyűjtését és közzétételét, a vasúti kedvezményeknek a tanárok mellett a lelkészekre is kiterjesztését, több egyházmegyének véleményadás végett a közigazgatási bizottsághoz való utasítását, Brassó, Gömör, Liptó, Sáros, Szepes és Tátraalja lelkészi értekezleteinek szabályzatait s a könyöradományok gyűjtésére szolgáló miniszteri engedélyek ügyét. Külön egyh. kerületi lelkészi értekezletnek az eszméjét — szerintünk is helyesen — nem támogatta a közgyűlés. Még jobban elidegenítenők ezzel az ú. n. világi elemet az egyháztól! Volt a kerületi gyűlésnek egy a régi türelmetlenségre emlékeztető kérdése is. Ugyanis a debreceni ev. lelkész egy gör. kath. lelkésztől házassági ügyben anyakönyvi kivonatot kért, a mit az megtagadott A törvény értelmében 600 koronára elítélhető az a lelkész, ki ilyen okmányt megtagad. Á közgyűlés ezzel a tárgysorozat végére jutott. Szentiványi Á. felügyelő megköszönte az egybegyűlt kerületi képviselők türelmét és kitartását és különös elismeréssel adózott Szepesbéla városának és ev. egyházközségének a szíves fogadtatásért. Viszont Weber S., mint helybeli lelkész köszönte meg a vendégek szíves megjelenését a kerületi gyűlésen és a barlangligeti templom felavatóünnepélyén. A közgyűlés Zelenka püspök buzgó fohászával véget ért s a tagok jó része a tátrai fürdőtelepen széledt el. A második tátrai közgyűlésnek is kedves emlékeivel gazdagabbak vagyunk. Gömöri. Csanád—Csongrád gyűlése. A csanád-csongrádi egyházmegye egyházainak kiküldöttei f. é. augusztus hó 21. és 22. napjain tartották meg Hódmezővásárhelyen évi tanácskozmányaikat. 21-én délelőtt az egyházmegyei népiskolaszék gyűlésezett, délután a lelkészi értekezlet tanácskozott. Az egyházmegyei közgyűlést megelőző tanácskozmány is 21-én este tartatott. Mind a három a hódmezővásárhelyi egyház tanácstermében. Maga az egyházmegyei közgyűlés a megelőző gyámintézeti istentisztelettel együtt aug. 22-én d. e. a templomban folyt le. A kiküldöttek rengeteg anyagot tárgyaltak le, melyek közül mint nevezetesebbeket és közérdekűbbeket kiemelünk egynéhányat. A népiskolaszék gyűlésén a két dekanátus (csanádi és csongrádi) körlelkészeinek jelentése alapján intézték el az iskolaügyeket. A dekanusi jelentések általában megnyugtató eredményt mutatnak. Legföltűnőbb és orvoslásra ajánlottabb az a körülmény, hogy a csanádi dekanátusban a vizsgáról a beírt növendékeknek, különösen Nagylakon körülbelől 40% elmaradt. Ezt a korán beálló mezei munka, illetőleg a vizsgálatok kései volta nem magyarázhatja meg s ha nem lesz elég erélyes a dekánus, illetőleg az illetékes hatóság, a vizsgák korábbi kitűzésére adott engedély sem fog a bajon segíteni. Másik megfigyelés reméltó eset a csongrádi dekánus jelentésében van. A hódmezővásárhelyi cinkusparti állami elemi népiskolában a növendékek 85%"

a ág. hitv. evang. s ezeket vallásra, mindenre egy róm. katholikus tanítónő oktatja Más helyt pedig 30—50% a

z ág. hitv. evang., úgy hogy 18 iskolában körülbelül 300 ág. hitv. evang. növendék van és evang. tanítónő összesen egy. A népiskolaszék felszólítja a vásárhelyi egyházat és az egyházmegyét, hogy hasson oda, hogy több evang. tanító alkalmaztassék és az evang. növendékek vallásos oktatásáról gondoskodjék. De hogyan ? Ezek az iskolák tanyaiak és szétszórvák. Mással, mint egy, sőt két vándorhitoktatói állás szervezésével nem lehetne segíteni. De erre a vásárhelyi egyház nem képes. Ajánljuk ezt az ügyet az egész egyházegyetem figyelmébe. A körlelkészek jelentéseiből még az is kitűnik, hogy az egyházmegye iskoláiban a testi nevelés hiányos. Ezen mindenesetre segíteni kell. A lelkészi értekezlet a közgyűlésre kerülő s a lelkészeket közelről érdeklő ügyeket, így pl. a lelkészek tanuló fiait segélyezési egyesület megkeresése stb. intézett el, illetőleg beszélt meg a közgyűlésen való miheztartás végett. Azután pedig Tliomay József szegedi lelkész egy értekezést olvasott fel „Vallásszabadság és vallásoktatás" címmel, melyet az értekezlet megörökítésre méltónak talált. E munkálat válasz akar lenni Barkóczy min. tanácsos híres nyilatkozatára. Hangja egy kissé erős, de mindig tárgyilagos nyilatkozataiban a megfontoltság higgadtsága jellemzi. Oly tömör, hogy kivonatolni nem is lehet. Érdemes arra, hogy sokan olvassák, bár egy-két állítása téves alapon épül föl, különösen akkor, mikor a vallástanítás alapjáúl (inkább vallásra nevelés) a Schleiermacherianizmust képtelennek, meg nem felelőnek, sőt rossznak találja. A 22-én d. e. 8 órakor tartott gyámintézeti istentiszteleteken Tliomay József mondott prédikációt. Alapigékül II. Kor. 9. 12—15. verseket választotta s ezek alapján a következő felosztással beszélt: A mi alamizsnaadásunknak haszna vagyon 1. a segítésben, 2. a hálaadásban. Az istentisztelet után megalakult az egyházmegyei gyűlés, melyet Hász Antal egyházm. felügyelő megszívlelendő alkalmi beszéddel nyitott meg. Elmondta, hogy ki manapság megfigyeli az állapotokat, azt találja, hogy az egyházak életét két kérdés uralja: a nemzetiségi és a sociális. O is ezt úgy találta, hogy míg a nemzetiségi kérdés az egyházból teljesen kiküszöbölendő, mivel az apostol szerint nincs különbség zsidó és görög között, addig a sociális kérdés helyes irányítása, a szeretet jegyében való megoldása az evangyeliumi egyházak feladata. Azután Petrovics Soma esperes olvasta föl esperesi évi jelentését. Felölelte az egész egyházmegye működését, beléletét, melyeket teljesen kielégítőnek és megfelelőnek talált. Az esperesi jelentés után letárgyalta a közgyűlés a 30 pontból álló tárgysorozatot. Fontosabb s érdekesebb pontok: 1. a lelkészválasztási szabályrendelet revíziója, melyen bemutatott alakjában csak stiláris javításokat eszközöl; 2. a szarvasi tanítóképezde ügye, melyben kéri a kerületet, hogy az