Evangélikus Őrálló, 1906 (2. évfolyam)

1906-08-31 / 35. szám

312 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ . 1906 egyházmegyék által már aláirt szerződést a kerület is írja alá. Egyházi törvényszéki biróúl Czinkoczky Márton albertii lelkészt, világiúl pedig dr. Jeszenszky Pál ügyvéd, egy hm. világi főjegyzőt választotta meg. Az egyházmegye, mint alapítótag belépett a lelkészek tanuló fiait segélyző egyesületbe. Az egyházi tisztviselők jogairól és kötelességeiről szóló szabályrendeletet tömeges kihagyással és törléssel tárgyalási alapúi elfogadta s ugyancsak módosításokkal az egyetemes nyugdíjintézet szabályrendeletének módosítását is. A közgyűlés után a vásárhelyi egyház a kiküldöttek tiszteletére közebédet rendezett. A gömöri egyházmegye gyűlései. I. A lelkészi értekezletet m. hó 3-án tartottuk meg Hizsnyón, Roháts Lajos testvér vendégszerető házánál. A tagok nagy számmal (32) jöttek össze; reggel 7 óra után az Úr asztalához járultunk, a szent beszédet Baltazár János testvér mondta, mély hatást keltve mindnyájunkban. Aztán 8 órakor istentisztelet volt, Szlopovszky Károly liturgizálása és Turcsányi Gusztáv prédikálása mellett. Ennek befejeztével 10 órakor kezdetét vette az értekezlet, mely a 20 pontból álló programmot nagy érdeklődéssel, élénk eszmecsere mellett tárgyalta le. A főbb pontok voltak : A főesperes-elnök hatásos megnyitója, melyben Bocskayt jellemezte markánsan, találóan; a jegyző lemondása folytán Chriastély Gyula személyében új jegyző választása; az évközben elhúnyt Zachar Sámuel, Chotvács Pál és Reuss Lajos tagok elhalálozásának s Szkalos Emil, Bartos Pál, Motyovszky Pál, Hallát János és Szklenka Gusztáv új tagok felvételének bejelentése; Baltazár János jelentése a pénztár állásáról (Bevétel 217 K. 98 fill., kiadás 161 K. 64 fill., maradvány 56 K 34 fill. Vagyon 422 K 98 fill- Hátralék 36 K.) A prot. irodalmi társaságnak, valamint a LutherTársaságnak konferenciánk nemcsak tagja, de évről-évre kiküld önként jelentkező tagokat mindkettőnek gyűléseire a pénztár terhére, kik aztán a gyűlés lefolyásáról s benyomásaikról a konferenciának jelentést tesznek ; most Smid István a prot. írod., Csók György a Luther-Társaság múlt évi gyűléséről referált; utóbbi reflectálva az egyidejűleg megtartott gyámintézeti közgyűlésről is s felemlítve az elaggott, támasz nélküli lelkészek részére létesíteni tervbe vett menedékház eszméjét is. Mindkét referátumot figyelemmel hallgatták a tagok s a Menedékház eszméjét nemcsak elvben helyeselték, hanem gyakorlati megvalósítását lehetőleg előmozdítani akarván, fölkéretett Becser alelnök, hogy az eszme gyakorlati megvalósítására nézve, esetleg a rövidesen rendeltetés nélkül maradó „Papi Magtár" vagyonának tekintetbe vételével tervezetet készítsen. A folyó évi közgyűlésekre és pedig a prot. irod. társaságéra Kármán István, a Luther-Társaságéra Bartholomaeidesz László küldetett;^ki. A dékánok jelentései szerint a balogvölgyi dekanátus kivételével a köri gyónások mindenütt megtartattak. Az egységes liturgia kérdésében Bartos Pál hosszabb tanulmányt dolgozott ki; ez előzetes tárgyalás, a kérdés további, főleg gyakorlati szempontból tanulmányozása, a különféle, sokszor igen eltérő liturgikus szokások összegyűjtése s a lényeges és szükséges anyag kiválasztása végett egy Csók György, Baltazár János, Chriastély Gyula és Chalupka János tagokból álló bizottságnak adatik ki, hogy ez aztán megfelelő eljárás után javaslatot, illetve tervezetet nyújtson be annak idején a konferencia elé. A Luther-Társaság fejlesztése s ezzel kapcsolatban a paroehiális könyvtárak létesítése' tárgyában Hoznék Lajos referált. Alapos munkálatának substratumát képező indítványai értelmében a konferencia a Luther-Társaság tagjai számának gyarapítása céljából felír az egyházmegyéhez, hogy az egyházmegyei elnökség minden egyházmegyei közgyűlésen szólítsa fel a jelenlevő egyházi és világi képviselőket, hogy a társaságba belépjenek; kötelezte továbbá a konferencia minden tagját, hogy a LutherTársaság kiadványait terjeszsze; kötelezni kívánja végül az egyházakat, hogy évről-évre vegyenek fel költségvetéseikbe egy bizonyos összeget a Luther-Társaság kiadványainak megvételére, alapját megvetve ezáltal egy vallás-erkölcsi müvekből álló s a hivek használatára rendelt népkönyvtárnak. Mindez indítványok keresztülvitelének ellenőrzésével s az iratok terjesztésések quasi ügyvivőjének megbízza az értekezlet a referenst, működésének eredményéről jelentést kérve. A paroehiális könyvtárakra nézve ajánlja elfogadásra a rozsnyói egyháznak, illetve a főesperes-elnöknek indítványát, hogy a paroehiális könyvtárak alapját általános szegénységünknél fogva csak fokozatosan lehet megvetni. Évenkint minden egyház 1—2 koronát fordítson e célra. De különösen az elhalt lelkészek könyvtáraiból kellene ezen intézményt vétel útján szaporítani, így a könyvek is olcsóbban,- volnának megszerezhetők s az elárvult családnak sem kellene a családfőnek nehezen megszerzett szellemi kincseitől ingyen, minden kárpótlás nélkül megválnia. Az indítvány elfogadtatván, felterjesztetik az egyházmegyéhez. A lelkészfiakat segélyző egyesületről Kármán István referál. Kifejtve az egylet nemes céljait és szükséges voltát, indítványozza, hogy az értekezlet az egylet alapító tagjai sorába lépjen, tagjait a belépésre hívja fel s felkérje az egyházmegyét, hogy az is alapító tagul belépve, a világi képviselőket is a belépésre hívja fel. Indítványai elfogadtattak s az egyházmegyéhez felterjesztettek. A m. évi értekezlet elhatározta, hogy a tagok írják meg életrajzaikat. Ennek folytán most a jegyző összegyűjtötte az életrajzokat, s azokat az elnöklő főesperes indítványára minden tag sajátkezűleg fogja egy e célra az elnök által ajándékozandó emlékkönyvbe bejegyezni s aztán az irattárba helyeztetnek el Á konfirmációról szóló jelentéseket Stempel Lajos referálta ; minthogy e jelentések nagyon hiányosak, azért az értekezlet kimondja, hogy jövőre e jelentésekben fel kell tüntetni mikor, mily hosszú tanítási idő és milyen tankönyvekből történt előkészítés után, mily nyelven, mely napon, hányan, mily módon s mily ünnepély keretén belül lettek konfirmandusok a felnőtt tagok sorába felvéve, esetleg mily ajándékot nyertek vagy adtak egyházi célokra, végül az egész ünnepély mily hatással volt az egyházhivek hitéletére. Most a kegyelet oltárán áldoztunk: Zachar Sámuel volt egyházmegyei főjegyző fölött Chriastély Gyula mondott emlékbeszédet, melynek főleg a megboldogult testvért jellemző része keltett mély hatást; Chotvács Pál elhúnyt testvérünket pedig meleg hangon, mély érzéssel Poputh Győző parentálta el. Mindkét emlékbeszéd az irattárba helyeztetik s szerzőik azoknak az emlékkönyvbe leendő beírására fölkéretnek. A legutóbb elhúnyt Reuss Lajos fölötti emlékbeszéd tartására Kellner Gusztáv kéretik föl. A csetnekvölgyi dekanátus nevében Honétzy Pál által 1848. évi XX. t.-c végrehajtásának sürgetésére beadott indítvány elfogadtatott, végül a jövő évi értekezlet helyének kitűzésével az elnök bizatván meg, fungensekül kijelöltettek: Úrvacsora osztására Kármán István, liturgizálásra Szkalos Emil, prédikálásra Szlopovszky Károly. Erre az elnök az értekezletet buzgó imával délután 3 órakor befejezte.