Evangélikus Őrálló, 1906 (2. évfolyam)

1906-08-31 / 35. szám

308 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ . 1906 miatt (jobb karját elvesztette) nem dolgozhatik többé. A kerület általános éljenzés közt fejezte ki elismerését a távozó iránt, a ki nehéz időkben egyforma buzgalom­mal, évről-évre fokozódott szakismerettel és buzgalom­mal fáradozott sok gonddal járó hivatalában. Mi is zászlóhajtással köszöntjük a feltűnést kerülő agg munkást, a midőn szerszámát leteszi. Kisérje hátralévő útján a nemes öntudat! A püspöki jelentésben újra felbukkant az áldatlan miavai ügy. Miava még mindig ragaszkodik Hlavács Milánhoz, a kit a kerületi elnökség a papjelöltségből törölt. A kiküldött helyettes lelkészek egymásután vissza­léptek a miavaiak békételenkedései s ellenszegülései miatt. Egész Nyitra vágyódik már a béke után s Hlavács visszalépése nélkül az el nem képzelhető. Miava azt kérte a püspöktől, hogy Hlavácsot küldje ki adminisztrátorul, de Baltik helyesen azt felelte, hogy Isten országában komédiát játszani nem lehet. Csulik esperest azért keres­ték meg, hogy segédlelkészképen küldje Hlavácsot Miavára. De az esperes is elutasította őket, mert segéd­lelkészképen sem működhetik valaki ott, a hol sem rendes, sein helyettes lelkész nem lehet. Hlavácsot Narkovics Rezső vette védelmébe. A miavai ügyet — úgymond — csak szeretettel lehet elintézni. A sok aka­dály miatt a miavaiak lelkében már megszületett a kétség: van-e egyáltalán szabad lelkészválasztó jog ? Hlavácsnak kiváló tehetségei s papi erényei vannak. Nem lehet örökké büntetni botlásáért; egyházunk főhit­cikke a bűnbocsánat, kövessük azt itt is. Miavát a baptismus fenyegeti, a gyülekezet nyugalmát csak Hlavács adhatja vissza. Szekerka beérné azzal, ha Hlavács kitiltása csak Miavára vonatkoznék s más gyülekezet szabadon választ­hatná meg. Hollerung ez indítványt elfogadhatónak N találta. A tárgyhoz nagyon sokan hozzászóltak. Laszkáry Gyula szerint korlátlan szabad lelkészválasztás nincs, p. o. nem képesített egyént nem lehet választani. Farbaky sürgeti a kerületi határozat végrehajtását; Miava makacs­sága áll szemben a kerülettel. Bándy szerint az enge­dékenység elégtétel volna Hlavácsnak s példájára évtize­dek múlva is hivatkoznának a renitens elemek. Stúr Károly trencséni felügyelő felszólalása eldöntötte a vitát. A gyülekezet lelkészválasztó joga sohasem szünetel, de viszont a kerület elnökségének megvan az a joga, hogy a jelölésből valakit kizárjon. Hlavácsot kizárta s eljárását a kerület igazolta. Határozatra nincsen semmi szükség. Bízzuk a kerületi elnökség bölcs belátására, meddig akarja kizárni s mikor látja elérkezettnek a megbocsátás idejét. Hlavács Milán azzal mutatná meg igazán papi lelkületét és rátermettségét, ha az egyház­megye területéről őszinte és teljes lemondással végképen eltávoznék. A ker. papnak, mint az ő Mesterének meg kell tagadnia magát, ezzel bizonyítja, hogy Krisztus él benne 1 Az 1848. XX. t.-c. Az egyházmegyék állásfoglalása után általános várakozás előzte meg a kerületi gyűlés határozatát. Nógrád felügyelője, 5eniczky Árpád tett indítványt, a melyben a nyugodt hang, a kormány jóakaratával szem­ben tartozó figyelem a határozott jogfentartás szabatos kifejezésével párosul. A kerület vita nélkül egyhangúlag fogadta el s még kibővítette azzal, hogy a lelkészek és tanítók congruájának emelését a jövőben is sürgeti. Az indítvány fontosabb részeit itt közöljük: Az állam által eddig a prot. felekezeteknek nyújtott évi dotáció csekélysége csak igen kis mértékben köny­nyített terheinken, másrészt az áldozatkész, hazafias, l culturmissiót teljesítő tekintélyes protestáns felekezetekkel szemben bizonyos lealázó alamizsnának volt tekinthető. Annál őszintébb örömmel s hálás köszönettel vették protestáns felekezeteink a jelenlegi kormány nagynevű vallás- és közotkatásügyi miniszterének, gróf j Apponyi Albertnek ama kijelentéseit, melyek szerint a prot. feleke­zetek állami évi dotációját 1907-ben egy millió s így succesive három millió koronára fogja fölemelni s folyó­sítani, kijelentvén egyszersmind, hogy ezzel ezen nagy fontosságú kérdést végleg elintézettnek és az államnak a protestáns felekezetekkel szemben fennálló kötelezettségeit lerovottnak nem tekinti s ezen kijelentéseit annak idején törvény által is biztosítani fogja. Minden kétkedést kizáró feltétlen bizalommal tekin­tünk mi ezen kijelentések megvalósítása elé és meg­győződésünk, hogy a mennyiben a jelenlegi kormány intézné annak idején hazánk ügyeit, nyugodtan tekint­hetnének prot. felekezeteink a jövőbe, ámde a jelenlegi kormány saját kijelentései szerint is csak átmeneti jellegű s a politikai élet s viszonyok könnyen változó esélyei nem nyújtanak positiv garantiát az iránt, hogy a jelenlegi kormány vezeti-e hazánk ügyeit akkor is, midőn az állami évi dotáció törvénybeli biztosítására kerül a sor és nincs biztosítékunk az iránt sem, vájjon esetleges kormány­változás esetén egy új kormány elődjeinek ez irányban tett kijelentéseit kötelezőknek ismeri-e el: a ker. köz­gyűlés gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter kijelentéseit az állami és évi segélyezésre nézve mély tisztelettel és hálás köszönettel tudomásul veszi, egyben felterjesztést intéz az egyetemes közgyűléshez, hogy a teljes garantia és a prot. felekezetek megnyug­tíltáScL céljából, a congrua-törvény példája szerint ezen kijelentéseknek már most előzetes törvénybe iktatása végett tegye meg a szükséges lépéseket. A ker. köz­gyűlés megújítja az 1848. XX. t.-c. 2. és 3. §-ának végrehajtását sürgető határozatait, tehát a költségek teljes fedezetének s az autonomia épségben tartásának elvéhez szilárdan ragaszkodik. Oktatásügy. A tanügyi bizottság jelentését Biszkup Béla terjesztette elő; különösebb említésre méltó dolog nem történt. A berzencei (Nógrád) iskolát a miniszter be akarja záratni, mert nincs okleveles tanítója; csak elemi osztályt végzett s előbb járásbirósági szolga volt. Kossaczky ügyész ezt végrehaj tandónak mondja, mert törvénybe nem ütközik. Farbaky tiltakozik azon felfogás ; ellen, mintha dehonesztáló volna az, hogy valaki szolga volt. A munka egyformán megnemesít mindenkit; az' életfentartás ösztöne néha oly munkára utal, a mi ter­mészetünknek nem felel meg, de azért ezt megbélyegzés­képen felhozni nem lehet. Őszintén örülünk ez igazi s demokratikus keresztyén felfogáson. A kajali és duna­szerdahelyiiskolák ügyében alaposabb tájékoztatás végett felír a kerület a miniszterhez. (Ez ügyet ismertettük a pozsonymegyei esperesség gyűlései tudósításában.) Nagyobb vita támadt a hitoktatók segélyezésének terv­javaslatánál, melyet Raab Károly mutatott be. E javaslat a hitoktató tiszteletdíját az elemi fokon heti óránként 50 koronában, a középiskolai fokon 100 koronában álla­pítja meg s az adatok összeállítását az esp. iskolai bizottságokra bízza. Händel és Farbaky inkább az esperest tartja erre hivatottnak, mert a bizottságok lassan, felelős­ség nélkül dolgoznak és összehívásuk költséggel jár. Bándy az egységes tiszteletdíj mellett tört lándzsát. Az elemi iskolai munka fölér a középiskolaival. Ezt az állam is elismeri, p. o. Léván. Miért szállítsuk le a színvonalat ? Farkas Géza és Biszkup a tanítók képzettségi fokát veszik irányadónak a díjazás megállapításánál. Farbaky pedig az egyenlő díjazást ajánlja. A gyűlés Raab javas- 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom