Evangélikus Őrálló, 1906 (2. évfolyam)

1906-08-31 / 35. szám

305 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ . 1906 2400 koronára emeltessék a minimum. Ezt határozottan keveslem. Nem az a cél, hogy a lelkész csak megélhessen, hanem az, hogy a lelkészi kart szellemileg és anyagilag arra a niveaura emeljük, a mely szükséges arra, hogy a lelkésznek meg legyen a társadalomban idegenek és saját hívei előtt az a tekintélye, a mely nélkül magasztos feladatának sikeresen meg nem felelhet. Szerintem a lelkészi jövedelmet városokban legalább 8000 koronára és faluhelyen legalább 4000 koronára kell felemelni. Ez sem oly jövedelem, hogy attól lehetne tartani, hogy miatta a „plenus ventor non studet lib enter". A lelkészi jövedelem minimumának ily fokra való emelését persze csak úgy lehet elérni, ha az apróbb gyülekezetek egyesítésének eszméje elfogadtatik és megvalósíttatik. Ebben az esetben az állam a kongrua kiegészítésére már is adott jövedelmet a lelkészi fizetések felemelésére fordíthatná és akkor talán nem is kellene oly nagy összeg a még pótlandó többlet fedezéséhez. Sztehlo Kornél, a budai egyház felügyelője. KÜLFÖLDI KRÓNIKA. Franciaország. Coulie lyoni bíboros érsek körlevelet intézett egyházmegyéje papságához, a melyben többek között ezeket mondja: „Á francia egyház jelenleg nagy válságon megy át. A szétválasztási törvény, melyet a szent atya oly erélyesen elítélt, már első kivitelében nagy nyugtalanságot okozott az egész országban, de még nagyobb zavarokra kell elkészülve lennünk, ha tovább folytatják a katholikusok lelkiismereti szabadságának elnyomását. A francia püspökök s más körültekintő és előkelő férfiak is előre látták a bajt s azért óva intették a hatalom birtokosait, hogy felbontsák az évszázados konkordátumot, a mely az egyház és állam közötti békének és egyetértésnek alapja volt. Most alkalmas eszköz kínálkozik a baj gyógyítására s egész nyilvános életünk jövőjének megalapozására. Ez az eszköz : az általános választások, a melyek nemsokára meg fognak országunkban ejtetni." A bíboros egyetértésre figyelmezteti híveit s ezeket mondja: „Minden katholikus választónak észbe kell vennie : 1. hogy nagy hiba ily nehéz időben a választástól visszavonulni; 2. hogy szavazatát arra a jelöltre kell adnia, a ki a legtöbb garanciát nyújtja a vallás és haza érdekeinek védelmére; 3. kötelessége mindenkinek személyes érdeket félretenni a szükséges egység érdekében." Az evang. szociális értekezlet ez évi (XVII-ik) nagygyűlését június hóban tartotta Harnack berlini tanár elnöklete alatt Jena városában. Közel 1600-an látogatták, köztük több nagyhírű egyetemi tanár, mint pl. Rein, a kiváló pedagógus, Baumgarten és Soden, a theologus és Naumann, az ismert nevű papi szociálista író s a „Hilfe" szerkesztője. Elnöki megnyitójában Harnack ismertette Németország jelen aktuális szociálpolitikai helyzetét. Ma már — úgymond — minden komolyan gondolkodó ember tisztában van azzal, hogy a szociális kérdés nem első sorban a gyomornak gazdasági, hanem az embernek, mint személyes szellemi lénynek humánus ethikai kérdése. S ha a kongresszus „evangéliuminak" mondja magát, úgy az nem a szűkebb felekezetiségnek, hanem a Krisztus evangeliuma szeretetérzületének és legnemesebb humanizmusának értelmében veendő. Nem szabad megelégednünk a szociális kérdésről szóló eméleti fejtegetésekkel, sőt inkább a kongresszusnak át kell gondolnia azt a maga összes vonatkozásaiban. Ismernie kell tisztán és öntudatosan a czélt s az annak elérésére szolgáló eszközöket a szociális viszonyok mérlegelésében és megítélésében. E mélyen járó fejtegetések után Harms tübingai tanár a maximális napi munkaidőről tartott előadást, a melynek veleje 3 gondolat körül csoportosult. A kongresszus tagjai megállapodtak abban, hogy a napi munkaidő megrövidítendő, hogy továbbá annak egységes, különbözetlen s törvényes szabályozása lehetetlen s hogy végül a házasmunkásnőnekj munkaideje legalább is 3 órával, ha lehet, egy félnappal megrövidítendő. A kérdéshez több tanár és lelkész igen behatóan szólott. Nagy érdeklődéssel követjük az egyesület munkáját, mert bizonyos, hogy a szociális kérdés — mint erre mi is ismételve ráutaltunk — gyökeresen egyedül az evangelium alapján oldható meg. A dunáninneni kerület gyűlése. A dunáninneni kerület idei pozsonyi gyűlése (aug. 23—24.) sem népességét, sem tartalmasságát tekintve, nem versenyezhetett a tavalyival. Meglehetős fokú fáradtság jellemezte a tárgyalásokat s a felszólalók sem nagyon törekedtek az elvi szempontok magaslatáig. Nagy harc egyáltalán nem volt; ez a gyűlés megközelítette a mindennapi ügyeket zajtalanul elintéző közigazgatási gyűlés ideálját. Különösen a világi elem jelent meg fölötte gyéren. Láng Lajost, Beniczky Árpádot, továbbá a mosoni Lepossa Dánielt kivéve, az egyházmegyei felügyelők mind elmaradtak. Rokonszenves figyelmet keltett első felszólalásával Stúr Károly trencséni felügyelő. Az egyháziak közül hiányzott Bogyiczky Mihály krajnai lelkész és Wladár Viktor, a kinek végleges elmaradása őszinte megilletődést keltett a tagok soraiban. Részletes tudósításunk itt következik. I. A gyámintézet. A kerületi gyámintézet 22-én tartotta gyűlését Láng Lajos v. b. t. t. és Raab Károly esperes elnöklésével. Raab elnök tömör összefoglaló jelentésében eleven képet tárt a gyámintézet mult évi működéséről a közgyűlés elé. Az idei év eredményre jóval kedvezőbb a tavalyinál. Majdnem minden egyházmegye többet gyűjtött s nemes versenyre keltek egymással a buzgóságban. így magyarázható meg, hogy a gyűjtés főösszege a 6700 koronát meghaladta. Az egyházmegyék élén most is Pozsony város áll 1842 koronával (-j-137 K), azután Pozsonymegy e 1257 K (+69 K), Nógrád 945 K, Fehér-Komárom 590 K (+ 37 K), Nyitra 420 K, Nagyhont 408 K, Moson 380 K, Bars 272 K, Trencsén 216 K. A pozsonyi lyceum 289 K, a theol. akadémia 46 K t gyűjtött. Részünkről a legnagyobb erőfeszítésnek Bars áldozatát tartjuk. Lélekszáma 3300, összesen öt gyülekezetből áll, a melyek oly kicsinyek, hogy máshol gondozatlan diasporának is beválnék; talán ép ezért oly erős hite és az egyházhoz való ragaszkodása. Az egyházak közül 50 koronán felül a következők adakoztak: Pusztavám 50 K 54 f (F.-Komárom), Gálos 50 K 73 f (Moson), Grinád 50 K 94 f (Pozsony m.), Bát 53 K (Nagyhont), Miklósfalva 54 K 70 f (Moson), Losonc 54 K 80 f (Nógrád), Somorja 55 K (Pozsony m.), Balassagyarmat 55 K 83 f (Nógrád), Bér 56 K 46 f : Nógrád), Zurány 60 K (Moson), Bakabánya 61 K (Nagyhont), Levél 61 K (Moson), Málnapataka 61 K 96 f (Nógrád), Selmecbánya 64 K 44 f (Nagyhont), Léva 66 K Í0 f (Bars m.), Zay-Ugróc 67 K (Trencsén), Nagy-Szombat 72 K 74 f (Pozsony m.), Körmöcbánya 76 K 20 f (Bars), Székes-