Evangélikus Őrálló, 1906 (2. évfolyam)

1906-07-06 / 27. szám

250 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ . 1906 179 ugyan miként maradhat meg abban az Isten szeretete?" Nekem van e világ javaiból és Isten segítségével sohasem akarom szivemet elzárni azoktól, a kik Krisztushoz tartoznak, azért azt mondom önnek, ne ütközzék meg azon, mert nem a költőnek, nem is a híres Grundtvignak ajánlom fel azt, hanem annak a testvérnek, ki velem együtt nyugszik Isten atyai szivén a Jézus Krisztusban, a kinek én az Úr színe előtt szemébe akarok nézni azzal a bizonyossággal: „Nem mondhatod, hogy én hallgattam akkor, mert féltem, hogy te szükségben vagy". Grundtvig elfogadta a segítő kezet, fájdalmasan panaszkodva, hogy egykori hívei megfeledkeztek arról, miszerint neki is teste, neje és gyermekei vannak. A családos ev. lelkész tud független lenni. Az ily példa is meghazudtolja a róm. kath. cselibátus pártfogóinak azon érvelését, mintha a családos élet e világhoz kötné a lelkészt. Minő nemes és ideális Grundtvig gondolkozása, a midőn meggyőződéséért feláldoz paplakot, biztos jövedelmet, nyugalmat és békét. Nem támaszkodhatott magán vagyonra, mely szintén csak igen ritkán teszi az embert függetlenné. A dán király pénzbeli segélyével három éven át Angliában tartózkodott, kutatva a régi kéziratokat. Ez az angliai tartózkodás nagy befolyással volt szelleméletére. Látóköre tágult. A régi görög világ szabadságérzetét egybekapcsolta azon tényleges szabadintézményekkel, melyeket Angliában tapasztalt. A politikai és vallásszabadságnak lelkes híve lett. A dán nép lelki műveltségében látta szabadságának legfőbb biztosítékát. Grundtvig élete állásnélküli korszakában pendítette meg a népfőiskola (Folkehöjskole) eszméjét. A népnek adott politikai jog és szabadság csak úgy lehet szerinte áldásos, ha erre a népet szellemi műveltségének emelésével képessé teszszük. A népiskola fejlesztése és az ott nyújtott oktatás önmagában véve nem elegendő e cél elérésére. A népiskolának is egészen meg kell változnia. Nem szabad a fősúlyt helyezni az emlékelésre, mely sokszor lélekelnyomorításra vezet. Az ifjú kor az élet igazi tavasza, akkor lehet legjobban hatni az egyéniség és jellem fejlesztésére. Az úgynevezett műveltek az egyetemen nyerhetnek ilynemű képzést, míg a nép gyermekeinél ez a kor nyomtalanul tűnik el. Az első dán népfőiskolát a 40-es években Röddingben állították fel. Azóta ez intézmény erősödött s ma már 70 népfőiskola van Dániában, melyekben sok értelmes földművelő és kézműves nyert oktatást és indítást. A népfőiskolákban rendesen csak egy félévig tart a tanfolyam ; de e rövid idő minden percét jól kihasználják. Grundtvig fősúlyt kívánta helyezni ez iskoláknál nem annyira az ismeretnyujtásra, mint a szellemi élet iránt való érdeklődés felköltésére és a jellemképzésre. A népfőiskola főtárgya lenne szerinte az anyanyelv, a történelem és vallás. Az újkori modern áramlatok között az utóbbi némely dán népfőiskolán kissé háttérbe szorult. Grundtvignak köszönhet hazája legtöbbet a népműveltség emelése körül. Az ő befolyása érezhető a népiskolánál is. Nagy szerencse volt az az egyházi viszonyok átalakítására is, hogy épen egy orthodox lelkész" volt a politikai szabad intézmények leglelkesebb barátja. Nálunk majdnem általánosan elterjedt nézet az, hogy az orthodoxia csak a politikai konservativismussal férhet meg. Grundtvig példája meghazudtolja ezt a nézetet. Ö a népnek mindvégig lelkes barátja volt s mint igazi evangelikus lelkész szerette a dán parasztot, mert tudta, hogy egyházunk igaz erősségét még ott is, a hol államegyház, a népben birja. A vallásszabadságnak lelkes híve volt. Nézete szerint csak ott lehet igazán vallani a Krisztust, a hol szabad őt meg is tagadni. Kényszeríteni csak a pokolra lehet az embert, mig istenországának csak megnyerni lehet. 13 évig tartott Grundtvig állásnélkülisége. Barátai igyekeztek számára prédikálhatási engedélyt a fővárosban kieszközölni, de kísérletük eredménytelen maradt. Irodalmi munkásságával tartotta fenn magát és családját. Egyházi énekeivel nagy feltűnést keltett. Őt tekintik Kingo és Brorson mellett a dán népegyház legnagyobb énekköltőjének. Sajátságos, hogy míg Brorson karácsonyi, Kingo húsvéti, addig Grundtvig pünkösdi énekei által tűnik ki. 1839-ben végre ismét prédikálhatott Grundtvig, a mennyiben a dán király kinevezte őt a koppenhágai Vartov kórház lelkészének s így ismét az állami evang. egyház szolgálatába lépett. VIII. Sokan következetlenséget láttak abban, hogy Grundtvig állást fogadott el az állami ev. egyházban. De a helyzet azóta, hogy önként lemondott állásáról, nagyot változott. A rationalismus uralma megszűnt úgy a theologiai fakultáson, mint az egyházkormányzat terén. Az új állás mindenben megfelelt eszményének, a mennyiben a gondjaira bízott betegeken kívül az egész fővárosból önként gyülekeztek szószékje körül azok, kik hallani akarták a lelkes, buzgó lelkész ajkairól az evangeliomot. Ébresztő hatást gyakorolt műveivel és prédikációival messze a főváros határain túl is. Prédikálása nehéz nyelvezete dacára is vonzó volt. Lelkésztársainak a prédikálást illetőleg azon tanácsot adta, hogy gondoljanak minélelőbb a tartandó prédikációra és minél későbben írják le azt. A Vartov kórház kis templomában 33 éven át hirdette az evangéliumot. Ez a 33 év nem volt többé a harc és küzdelem korszaka, hanem a csendes alkotás időszaka. Hazája egyházi és politikai mozgalmaiban élénk részt vett. Az ő befolyásának köszönhető a gyülekezeti kötelék feloldásáról szóló törvény, mely szerint bárki is kiléphet az egyik gyülekezet kötelékéből és beléphet a másik szomszédos gyülekezet kötelékébe. Ez által azt akarta elérni, hogy a gyülekezet tagjai ne legyenek kénytelenek egy esetleges rationalista lelkész vezetése alatt maradni és hogy lehetséges legyen szabad gyülekezeteket is alkotni. Ez az intézmény nem igen vált be. Alig alakult egy-két szabad gyülekezet az egész dán országos egyházban. Nem is akar a gyülekezetek nagy része hallani a papválasztásról s épségben akarják tartani a király lelkészkinevező jogát. A politikai életben is részt vett; de a politikai elem nem szoríthatta le sohasem nála az egyházit. Demokrata volt, minden izében, de nem pártfogolta a külföldi keresztényellenes demokratikus irányt. Azt óhajtotta, hogy az osztályuralomnak teljesen véget vessenek s egy igazi egységes dán nemzetet képezzenek. A falu és város lakosa teljesen együtt érezzen. A sokak előtt ellenszenves paraszt szellem mai elhatalmasodását Dániában neki tulajdonítják. Az arisztokracia és régi nemesség teljesen háttérbe szorult Dánia jelenlegi politikai életében. Ott most tényleg a parasztok vezetnek. A földmívelésügyi minisztérium vezetője egy értelmes parasztember, az országgyűlési képviselők is többnyire parasztok. És ebben a többnyire parasztokból álló képviselőházban, több igazán humános törvényt hoztak. Szemére vetik ezen irányzatnak, hogy inkább a földmívelők és falvak érdekét viseli szivén, mintsem a városok és azok lakóinak érdekét. A népfőiskola felvirágzását megélte. 70-ik születése évfordulóján barátai és tisztelői azzal lepték meg, hogy