Evangélikus Őrálló, 1906 (2. évfolyam)

1906-04-06 / 14. szám

1906 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 119 vette tudomásul a pásztorlevél tartalmát s a helyi iinnepely rendezésével az elnöki tanácsot megbízta. Az -1905. évi számadást, mely 152,282 K 63 fill, bevételt és 145,953 K 36 fill, kiadást tüntet fel 6328 K 87 fill, egyenleggel, a közgyűlés a kiküldött bizottságok javaslata alapján helyben hagyta. Az alapítványi vagyon kevés híján 300,000 K, a szegény és árvaintézet vagyona 60,000 K. A közgyűlés az összes számadásokat jóváhagyta s Sax Ferenc pénztárosnak, Gróf Endre ellőrnek a fölmentést megadta s az előbbinek érdemeit jegyzőkönyvében megörökítette. A közgyűlés örömmel vette tudomásul a városi tanács azon átiratát, hogv a városi felekezeti segélyt 704 K 60 fillérrel 11,628 K 71 fillérre emelte. Ezzel kapcsolatban jelentette az elnökség, hogy a Győri első takarékpénztár és a Győrvárosi és megyei takarékpénztár az idén is megemlékeztek becses adományukkal az egyházközségről, a mennyiben amaz 100 K-t adományozott isk. célra és 120 K-t a szegény- és árvaint. számára; az utóbbi pedig 60 K-át ugyancsak a szegény- és árva intézetre. Grab M. és Fiai gyárosok 100 K-át küldöttek az egyház szegényei közt kiosztás céljából. A közgyűlés hálás elismeréssel mondott köszönetet a nemes célú adományokért. A gyülekezetet a virágzó anyagi állapot egy szép s igazán hozzá méltó határozatra indította. Elhatározta, hogy két érdemes lelkészének javadalmát, melyet körülbelül félszázad előtt állapítottak meg a mostani összegben, a mai gazdasági viszonyoknak megfelelően javítja. Az 50 közgyűlési tag indítványát egyhangúlag elfogadták. E határozatot csak helyeselni lehet. Győr papi állásai hajdan az egész kerületi papság ambíciójának szárnyakat adott, úgy, hogy az érdem jutalmának tekintették. Ma azonban anyagi javadalom dolgában legalább nincs meg ez a rangjuk. Győr saját jövőjének tesz szolgálatot, a midőn a kor intő szavát megfogadta. Ugyancsak elhatároztak az ellenőr tiszteletdíjának s a szabadhegyi tanító fizetésének fölemelését is. Végül Benedek Vince egyházközségi jegyző a „Szegény- és árvaintézetnek" általa összeállított évi jelentését terjesztette be s olvasta fel, melyből örvendetesen győződött meg a közgyűlés, hogy az elmúlt évben is szép számmal akadtak jótevők, a kik az intézetet részint természetben, részint készpénzben, adományokkal gyámolitották. A tárgysorozat utolsó pontjául az Egyházi énekkar-egyesület és a fiók-egyházközségek anyagi állapotáról szóló jelentéseket hallgatták meg a tagok s ezután a közgyűlés Fischer Sándor dr. lelkesítő szavaival véget ért. {B. F.) Rozsnyói árvaház. A rozsnyói árvaházra Sztankay Ferenc úrtól Selmecbányáról újabban 10 K-t kaptunk. Gyűjtésünk e szerint 36 K. Ugyancsak Geduly Henriknek okt. 3l-én Nyáregyházán mondott beszédét kinyomatták s ebből jött be 290 K. Az Isten áldását kérjük a nemes SZÍVŰ adakozókra. A büki ág. hitv. evang. egyházközségnek márc. hó 25-én lélekemelő ünnepélyben volt része. Ekkor tette le újonnan építendő iskolájának alapkövét, Az ünnepélyen, mely délután 2 órakor vette kezdetét, a gyülekezet tisztviselőin és tagjain kívül ott volt Csontos Ferenc csepregi főbiró, a katholikus egyház iskolaszékének képviselői s úgy a helybeli, mint a vidéki intelligentia nagy része. „Erős várunk nékünk az Isten" egyházi éneknek buzgó eléneklése után Jánosa Ferenc, gyülekezeti felügyelő mondotta el mély vallásosságáról s igaz hazafiságáról tanúskodó megnyitó beszédét. Utána a gyülekezeti dalárda Hajas Kálmánnak, a gyülekezet fáradhatatlan buzgalmú tanítójának vezetése alatt „Isten felséges adományáénak első versét éneklé el négy hangon. Legtöbb fényt kölcsönzött az ünnepélynek Farkas Elemér helybeli evang. lelkész beszéde, a ki megragadó szavakkal tolmácsolta, hogy mi a feladata s mi a hivatása az újonnan építendő iskolának. A nagy gonddal kidolgozott, magas szárnyalású beszéd mindvégig lebilincselte a hallgatóság figyelmét. A beszéd után a „Szózat"-ot énekelte ugyancsak a dalárda. Megható jelenet volt, midőn Farkas Elemér fölhívására a nagyközönség sietve tolult, hogy egy kalapácsütéssel kivétel nélkül hozzájárulhassanak az iskola alapkövének megerősítéséhez, a mely művelet után örömmel tették ajándékukat az ott elhelyezett tányérokba. A befolyt összeg 351 K 09 fillér. E jelenet alatt az iskolás gyermekek a „Maradj meg kegyelmeddel" éneket zengedezték. A büki ev. gyülekezet iskoláját Gróf Károly építőmester tervezte és építi s a tervrajz alapján ítélve minden tekintetben meg fog felelni a modern kor követelményeinek. A két tanteremből álló iskola a tanító lakással együtt 16,000 K-ba kerül. A hívek az építés költségeihez már évek óta páratlan buzgósággal járultak, azonkívül az áldozatkészség is nagyon szépen megnyilatkozott a gyülekezet kebelén kívül is. Nagyobb adományokat adtak: Nőegylet 2200, Büki cukorgyár 800, báró Solymosy Ödön 500, Farkas Elemér ev. leik. 200, dr. Takács József 50, Hajas Kálmán ev. tanító 40, Kisfaludy Károly ev. tanító 50, Hajas Béla tanár (FelsőLövő) 20, Peesinger János (Guár) 20, Böhm Jánosné, Balogh Karolina 20, Weber Ferenc 10. Mesterházy Pál 10, özv. Hetyéssy Lászlóné 10 korona. Az iskolát folyó év szeptember havában fogják átadni rendeltetésének. Érdekes adatok a Szentírásról. A Szentírás már 400 nyelven jelent meg nyomtatásban. A keresztyén vallást az emberiség egyharmada vallja magáénak, s most már ezeknek kétharmada bírja a bibliát anyanyelvén. A reformáció idejéig összesen csak 23 féle bibliafordítás létezett. 1804-ben már 56 féle volt; 1860-ban már 220 félét ismertek; jelenleg pedig már 400 féle nyelven olvassák a bibliát. Az 1881 -ik évtől az 1891-ik évig a britt bibliatársulat 50 új nyelven adta ki a bibliát, holott 1517-től 1804-ig csak minden 30 év után jeleni meg egy-egy új bibliafordítás. Figyelemre méltó az a körülmény is, hogy a legelterjedtebb nyelvű népeknek, mint az angol, német, francia, arab, orosz, bengál és hindostán népnek, már régebben van bibliája. Vallásos estély Orosházán. Az ezidei 5-ik vallásos estély Orosházán márc. 4-én tartatott, Bevezető ének után Bakos Irénke k. a. szavalta Vida Józsefnek : „Anya" c. költeményét. A szavalat után Kovács Andor ev. lelkész ismertette felolvasás keretében a magyarországi ev. egyházi „Gyámintézetet", annak keletkezését és áldásos munkáját, s ez ismertetés befejezésével „Az imádság áldásos hatása" c. alatt olvasta fel egyik vallás-erkölcsi tartalmú elbeszélését. Ez estélyt az e feladatra ismételten is szívesen vállalkozott Brósz János igazg. vezetése mellett az ismétlő iskolás leánykák éneke zárta be. A 6-ik s ez idén utolsó vallásos estély pedig márc. hó 18-án tartatott meg. Ez alkalommal a kezdő és záró éneket az állami elemi iskola leánynövendékei énekelték, Fabriczi Pál tanító vezetése mellett. Dráb Margit k. a. Győri Vilmos „A második asszony" c. költeményét adta elő. A szavalat után Csermák Elemér s. lelkész olvasott fel a belmissióról, ismertetve annak minden ágát, és alkotásait. A felolvasás végeztével Kovács Andor lelkész lépett az emelvényre s a vallásos estélyek rendeltetését, célját ismertető s a közönséget hitbuzgóságra, vallásosságra s egyháziasságra buzdító és lelkes beszéddel az ezidei vallásos estélyek sorozatát bezárta. A jövő őszszel