Evangélikus Őrálló, 1906 (2. évfolyam)

1906-04-06 / 14. szám

EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 11)06 kezdődő estélyek alkalmával az egyes felolvasásokat vetített képek fogják kisérni. Az aszódi ág. h. evang. egyház a kerületi leánynevelő intézet tornatermében f. évi április 1-én V-ik böjti vasárnapon délután 6 órakor a temető rendezése javára adakozással egybekötött vallásos estét rendezett a következő műsorral: 1. „Add Uram az igazságnak." Bolla Lajos gymn. igazgató vezetésével éneklik a gymnasium evang. növendékei. 2. „Szentírási részlet." Felolvassa Chugyík Pál lelkész. 3. „Ima." Glucktól. Kobilic Emma intézeti tanítónő vezetése mellett éneklik az intézet III—IV. o. növendékei. 4. „Hol az Isten ? Irta és felolvassa Moravcsik Gyuláné úrnő. 5. „Magánének." Előadja Genersich Karola intézeti igazgató. 6. „Ária és Menuetto." J. Haydntól Harmóniumon és zongorán előadják Fehérkúti Béla és Kircknopf G. Ede. 7. ,,Szárnyain az állítatnak." Mozart-tói előadják Chugyík Pál, Boldis István, Kirchknopf G. Ede és Matolcsy Kálmán. 8. „Szavalat." Tartja Moravcsik Gyula gymn. IV. oszt. tanuló. 9. „Fohász." Szabó Xaver Ferenctől. Krausz Emma intézeti tanítónő vezetésével éneklik az intézet III—IV. o. növendékei. A szépen sikerült ünnepély — mint értesülünk jelentékeny erkölcsi és anyagi eredménynyel végződött. Ä Reiscliel-alapítványi bizottság f. hó 3-án tartotta gyűlését Pozsonyban D. Baltik Frigyes püspök elnöklésével. A segélyezettek száma 65, — a segélyösszeg 5220 K. A segélyezettek közül meghalt 2 papné, 1 tanító, összesen 3, — új folyamodó 3, még pedig 2 papné s 1 tanító. A papok átlag 200 K, az özvegyek átlag 60 K, a tanítók átlag 45 K segélyben részesültek. A bizottság a régi tagokat nagyobb segélyben részesíti, de ennek természetes magyarázata az, hogy az újak kedvezőbb anyagi helyzetben vannak az egyet, nyugdíjintézet kegydíjai révén. Gyülekezetek évi értesítője. A nyíregyházai ev. egyház 1905. évi értesítője, mint a gyülekezeti évkönyv Vl-ik évfolyama jelent meg, ezúttal Geduly Henrik e. i. ig. lelkész szerkesztésében. Rövid bevezető üdvözlet után az ig. lelkész jelentést ácl az 1905. évről, a melyben ráutal a nehéz küzdelmekre, a melyeket az egyháznak a mind nyomasztóbbá váló anyagi helyzet mellett intézményeinek fentartása és fejlesztése érdekében megállania kell s a melyek során az egyház oda kényszerült, hogy iskolái fentartása dolgában az államnál keressen tetemesebb segélyt. Kegyeletes szavakban parentálja el a gyülekezet kiválóbb halottait, köztük Bencs László volt orsz. gy. képviselőt s az egyháznak egy ízben volt felügyelőjét, Pazár István népisk. ny. igazgatót, dr. Trajtler Sámuel másodfelügyelőt s megemlékezik azon nemzeti veszteségről is, mely hazánkat József főherceg elhunytával érte. Majd a megüresedett hivatalok betöltését sorolja elő, ezek között a legfontosabbra, a másodfeliigyelői tisztségre Martiny József ny. főgymn. igazgatót emelte a közbizalom. Az egyház 4 új tanyai iskolát épít s szervezte az ismétlőiskolákat, a melyeket népkönyvtárakkal lát el. A megalapított templomegyesület rövid időn 24,000 koronát gyűjtött, a mely a templom benső restaurációjára lesz fordítandó. Végül a jelentés Májerszky Béla egyházfelügyelőnek buzgó működését méltatja, ki ezúttal tölti be egyházi szolgálatának 30-ik évét. A népmozgalmi adatok szerint, melyeket Paulik János lelkész szerkesztett, Nyíregyházán a lefolyt 1905. évben összesen 711 gyermek született, ezek közt törvénytelen 37. Meghalt 356 egyén. A születések aránya tehát a halálozásokéval szemben 155 lélekkel kedvezőbb. Házasságot kötött 139 pár, ezek közül 104 tiszta. Konfirmáltatott 285 gyermek. Urvacsorát élvezett 12,057 egyén. Az elemi iskolába beiratkozott 2224 gyermek, köztük 2013 evangelikus. Jellemző, hogy míg e szerint az elemi iskola a szó szoros értelmében evangelikus: a főgymnasium tanulói között — mint ezt Geduly lelkész jelentésében felpanaszolja — épen az evang. vallású iíjúság van képviselve a legkisebb számmal! E statisztikai megvilágítás teszi érthetővé a vezető lelkész feljajdulását: „Hol vannak az ifjú ev. növendékek, orvosok, birák, köz- és magánhivatalnokok stb.... Nem érzi-e szükségét épen a mi derék ev. gazdatársadalmunk, hogy ennek a mi evang. egyházközségünknek (sőt hozzá merem tenni, a mi túlnyomóan evangélikusok által fentartott városunknak) jövendő kormányzatára a maga köréből kell kifejleszteni az erőket és tehetségeket s intelligens életpályára is kell nevelni gyermekeit, ép úgy, a mint ezt az ő elődei cselekedték?..." A terjedelmes iskolai jelentésből, a melyet Ruhmann Andor isk. főigazgató tesz közé, kiemeljük azon felterjesztést, a melyet az iskolaügy fejlesztése ügyében az egyház a városi tanácshoz intézett, kimutatva, hogy az egyház iskoláira 50,304 koronát költ, mely összeghez a város 11,000 koronával járul a tanyai iskolák segélyezése révén; s kérve a várost, hogy az egyháznak, a melyet így kerek 40,000 korona kiadás terhel csak az iskolafentartás címén, siessen segélyére s emelje fel e subventiót 25,000 koronára. Sajnálattal látjuk, hogy e lépését az egyháznak nem koronázta siker, sőt, hogy a midőn szorultságában az államhoz fordult, ott is csak morzsát kapott kenyér helyett. A jelentés szerint az iskolaszéknek különféle alapokból 1150 korona állott rendelkezésére, a melyet ösztön- s segélydíjképen a 16 városi és 10 tänyai iskola tanulói között megosztott, miről részletes kimutatás számol be. E 26 iskolában (részben kombinált, részben egyes, részben parallel osztályok) 26 tanító működik. Az iskolaügyet követi a jótékonyság rovat, (szerk. Paulik lk.) a mely részletesen tűnteti fel a gyülekezetben pezsgő vallásos életet s 3 alapítványról emlékezik meg (özv. Kohut Jánosné 1000, Dövényi Gyula és neje 500, Bencs László 2000 korona), melyek kamatai révén az illetők örök időkre az egyház adófizető tagjai maradnak. Az évkönyvet bezárja az istentiszteletek sorrendjének táblázatos kimutatása, a melyből kitűnik, hogy Nyíregyházán minden vasár- és ünnepnapon magyar és tót nyelvű istentiszteletet tartanak; s végül az egyházközség számadása, a mely 124,927 kor. 06 fill, bevétellel szemben 115,579 kor. 37 fill, kiadást tüntet fel s így 9387 kor. 71 fill, pénztári marndványnyal záródik. Elégszép összeg s tisztességes eredmény. Kár, hogy a vagyonkimutatást az évkönyv nem közli. A nagyalásonyi ág. h. ev. egyház 1905. évi évkönyve, melyet Kiss Lajos lelkész állított össze, első helyen dióhéjban közli a gyülekezet történetét, melyből kitűnik, hogy Alásonyban már 1656-ban volt ev. gyülekezet s azóta, viszontagságos fejlődés folyamán kimutathatólag 20 lelkész és 25 tanító működött benne. A gyülekezet népessége a filiákkal együtt, melyek között lélekszám szerint az egyedüli Vid jelentékeny, összesen 813 lélek. Született 33, meghalt 22; egybekelt 8 pár; konfirmáltatott 13 gyermek; úrvacsorával élt összesen 345 hívő. „A gyülekezet gondozása" cimű rovatból értesülünk, hogy e gyülekezetben is tartanak vallásos estéket. Az iskola két kombinált csoportosztályból (I—

III. és IV—VI.) áll. Összes tanulóinak száma 170; az ismétlősökkel együtt 252. „A gyülekezeti pénztár" c. rovat szerint a hívek 12 osztályba osztva fizették egyházi adójukat, a legfelső osztály adója 150 kilogr. búza, ugyanannyi rozs; a legutolsóé 16 kilogr. búza s ugyanannyi rozs. Bevétel volt, pénzben 4055 kor., kiadás 2899 kor., maradvány 1156 kor. Vidon bevétel: búzában 303, rozsban 511 kilogr.,