Evangélikus Őrálló, 1905 (1. évfolyam)

1905-02-17 / 8. szám

J 905 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 85 Mi a kegyeletnek és hálának mind a két módját illőnek és megvalósíthatónak tartjuk. Bizonyos, hogy az alapítók és szervezők képe az intézetből nem hiányozhatik, már csak a példaadás paedagogiai jelentőségénél fogva sem. Ha a tanítványok filléreiből nem telik, a tulajdonos kerületnek kellene erre fedezetet találni, de szebb, költőibb és fölemelőbb, ha azok hálája festeti meg, a kik emberré tételöket ez apostoli lelkű férfiaknak köszö­nik. Az adományokat a cél pontos megjelölésével a kerületi pénztárba kell küldeni (Sopron, lyceum), de lapunk is elfogadja és nyugtatja. A megindult mozgalom annyiban is örvendetes, mert a kerületben most van napirenden a tanítóképző kibővítésének ügye. EGYHÁZI ELET. A sárosi egyházmegye közgyűlése. A sárosi egy­házmegye február 6-án Hajdú János, zsegnyei lelkész, esperes és Bánó Árpád, kisszebeni főszolgabíró, felü­gyelő elnöklete alatt Eperjesen, a collegium nagyter­mében rendkívüli közgyűlést tartott. Főtárgya a mult év végén feloszlott VI szabad kir. városi esperesség sárosi egyházainak bekeblezése s ennek következtében az egy­házmegyének szükségessé vált újjáalakulása volt. A fel­oszlott esperességből az eperjesi, bártfai és kisszebeni kettős városi egyházak s a plavniczai falusi egyház­község csatlakoztak Sároshoz. A sárosi egyházmegye a hét egyház s az eperjesi collegium bekeblezésével szép számbeli gyarapodást s főkép hatalmas szellemi és er­kölcsi erőt nyert. A közgyűlés és az összeolvadás emel­kedett ünnepi hangulatban folyt le. Az esperes fohásza után a felügyelő szép beszéddel nyitotta meg a gyűlést; majd az esperes vázolta tartalmas előadásban az egy­házmegye fényes múltját s utalt az egyesülés következ­tében reá hárult feladatokra. A közgyűlés egyhangú lelkesedéssel Szakmáry Géza bártfai főszolgabírót helyet­tes felügyelővé, Draskóczy Lajost alesperessé, dr. Walen­tinyi Samu főgymn. tanárt világi, Liptai Lajost egyházi jegyzővé választotta s a számvevőszéket dr. Flórián Károly jogtanárral egészítette ki. A közgyűlés a fel­ügyelő indítványára távirattal üdvözölte Zelenka Pál püspököt és Szentiványi Árpád felügyelőt, valamint a VI sz. kir. városi esperesség egykori elnökségét, Dia­niska Andrást és Benczúr Gézát. A barátságos közebéd természetes visszhangja volt a közgyűlésnek. Őszintén kívánjuk, hogy az előkelő városi egyházakkal és a col­legiummal megerősödött szép múltú s protestáns szelle­méről híres egyházmegye a jövendőben is hű őre és apostola legyen nagy hivatásának. A collegiumi tanárok felajánlott közreműködése képessé teszi arra, hogy a sárosi végvidéken az evangeliumi világosságnak s a magyar hazafias érzésnek igazi bástyája legyen. A bánsági egyházmegye rendkívüli közgyűlése. A bánsági egyházmegye febr. 7-én Temesvár sz. kir. város székházában rendkívüli közgyűlést tartott. A rend­kívüli közgyűlés összehívását a kerületi elnökség ren­delte el. Az antalfalvi lelkészválasztás alkalmával a veze­téssel megbízott egyházmegyei elnökség több pályázót kizárt a jelölésből, mert hazafias szempontból nem találta őket kifogástalanoknak. A kerületi elnökség az esperes és egyházmegyei felügyelő eljárását sem megokoltnak, sem igazságosnak nem találta és megsemmisítette. Az egyházmegyei elnökség erre az egész tisztikarral együtt lemondott s az antalfalvi lelkészválasztást kinevezett helyettes elnökség, Jeszenszky Nándor nagybecskereki lelkész és Bielek Antal nagybecskereki felügyelő in­tézte. A rendkívüli közgyűlésnek az volt a hivatása, hogy az elnökség és tisztikar leköszönéséről határozzon s a szükséges intézkedéseket megtegye. A közgyűlés óriási érdeklődés mellett folyt le; a lelkészek négy kivételével, a kiket hivatalos elfoglaltság gátolt, mind megjelentek. A felügyelők szintén részt vettek, többek közt Jávor Endre, kir. táblai biró, temesvári, Patyánszky Elek, nyug. főispán, lugosi, Wallandt Ernő, min. taná­csos, orsovai felügyelő, Ujházy Dénes, Kellner Armand és Kornis Géza és számos vendég. A megnyitás és az ügy előadása után Scultéty Sándor, a legidősebb lelké­szek egyike felállt és azt indítványozta, hogy a köz­gyűlés az elnökség lemondását ne fogadja el s kérje fel, hogy álljon újra az egyházmegye élére, a melynek kormányát, „egyházias és hazafias szellemben" negyed­századnál hosszabb idő óta a gyülekezetek megelége­désére vezette. A közgyűlés az indítványt egyhangú fel­kiáltással elfogadta s Kramár Béla kir. tanácsos esperest s báró Ambrózy Béla felügyelőt küldöttség hívta a terembe. Megjelenésöket zajos éljenzés fogadta, mely megújult, a midőn az elnöki széket ismét elfoglalták. Példájukat az egyházmegye többi tisztviselői is követték. Az egész gyűlés a ragaszkodás és bizalomnyilvánítás ünnepe volt. Részünkről örvendünk, hogy az egyházmegye békéje helyreállt s az elnökséget közbizalom környezi. Ez elen­gedhetetlen feltétele az együttműködésnek. Óhajtjuk, hogy a hullámok lecsillapulta után az újra választott elnökség az egyházmegyét az egyháziasság, hazafiság és törvényesség útján sok sikerrel vezesse 1 A kassai két egyházközséget f. hó 5-én látogatta meg a hegyaljai egyházmegye elnöksége, Thuróczy Pál esperes és Radványi István felügyelő. Ez alkalommal történt meg az egyházak bekeblezése s ez alkalommal választotta meg az I. egyház bold. Csisko János helyére Möhr Béla hitoktatót és segédlelkészt rendes lelkészéül. A kassai két egyház egyesülésének ügyében a tárgya­lásokat az egyházmegyei elnökség vezeti. Az Úr lelkének munkája Bükön. Szép és kedves emlékű napja volt a büki egyházközségnek, Gyurátz Ferenc püspök szülőfalujának 1905. év február 4-ikén. Az egyházközség régi, alacsony, sötét s félreeső helyen levő iskolája helyett már régebben újnak építésére készült. E célra két év előtt a község legszebb helyén a telket meg is vásárolta már 4000 koronán, a mely összegnek egyik felét az egyházközségi pénztár, másik felét a gyülekezeti nőegylet fizette ki. Hogy a szép telken az iskola a kor igényeinek megfelelőleg két tanteremmel felépülhessen s vele együtt felépüljön a második tanító számára a szükséges lakás is, a többnyire szegény gyári munkásokból álló gyülekezet évi magas egyházi adója mellett, két év óta 2—2000 koronát vetett ki külön kivetésképen egyházi adóban. A kivetett összeg szépen befolyt évről-évre s a febr. 4-én megtartott számadó­gyűlésen, a hol Farkas Elemér lelkész 100 koronát ajánlott fel a nemes célra, az egyházközség örömmel állapította meg, hogy a szükséges pénz együtt van s határozatilag kimondotta, hogy az építést az 1906. évben Isten segítségével megkezdi. Ugyanez nap estéjén a gyülekezet buzgó s köz­szeretetben álló felfelügyelője, vönöczki Jánosa Ferenc ven­dégeiül látván a gyülekezet vezetőit, szóba került az is, hogy milyen szép volna, ha a II. József „türelmi rendelete" értel­mében elrejtett helyen álló templomot is ki lehetne vinni az iskola mellé, a község legszebb pontjára. A gondolat annyira megragadta a jelenlevőket, hogy az új templom alapja javára nyomban gyűjtést kezdtek s hirtelenjében

Next

/
Oldalképek
Tartalom