Evangélikus Őrálló, 1905 (1. évfolyam)

1905-02-17 / 8. szám

J 905 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 85 Mi a kegyeletnek és hálának mind a két módját illőnek és megvalósíthatónak tartjuk. Bizonyos, hogy az alapítók és szervezők képe az intézetből nem hiányozhatik, már csak a példaadás paedagogiai jelentőségénél fogva sem. Ha a tanítványok filléreiből nem telik, a tulajdonos kerületnek kellene erre fedezetet találni, de szebb, költőibb és fölemelőbb, ha azok hálája festeti meg, a kik emberré tételöket ez apostoli lelkű férfiaknak köszönik. Az adományokat a cél pontos megjelölésével a kerületi pénztárba kell küldeni (Sopron, lyceum), de lapunk is elfogadja és nyugtatja. A megindult mozgalom annyiban is örvendetes, mert a kerületben most van napirenden a tanítóképző kibővítésének ügye. EGYHÁZI ELET. A sárosi egyházmegye közgyűlése. A sárosi egyházmegye február 6-án Hajdú János, zsegnyei lelkész, esperes és Bánó Árpád, kisszebeni főszolgabíró, felügyelő elnöklete alatt Eperjesen, a collegium nagytermében rendkívüli közgyűlést tartott. Főtárgya a mult év végén feloszlott VI szabad kir. városi esperesség sárosi egyházainak bekeblezése s ennek következtében az egyházmegyének szükségessé vált újjáalakulása volt. A feloszlott esperességből az eperjesi, bártfai és kisszebeni kettős városi egyházak s a plavniczai falusi egyházközség csatlakoztak Sároshoz. A sárosi egyházmegye a hét egyház s az eperjesi collegium bekeblezésével szép számbeli gyarapodást s főkép hatalmas szellemi és erkölcsi erőt nyert. A közgyűlés és az összeolvadás emelkedett ünnepi hangulatban folyt le. Az esperes fohásza után a felügyelő szép beszéddel nyitotta meg a gyűlést; majd az esperes vázolta tartalmas előadásban az egyházmegye fényes múltját s utalt az egyesülés következtében reá hárult feladatokra. A közgyűlés egyhangú lelkesedéssel Szakmáry Géza bártfai főszolgabírót helyettes felügyelővé, Draskóczy Lajost alesperessé, dr. Walentinyi Samu főgymn. tanárt világi, Liptai Lajost egyházi jegyzővé választotta s a számvevőszéket dr. Flórián Károly jogtanárral egészítette ki. A közgyűlés a felügyelő indítványára távirattal üdvözölte Zelenka Pál püspököt és Szentiványi Árpád felügyelőt, valamint a VI sz. kir. városi esperesség egykori elnökségét, Dianiska Andrást és Benczúr Gézát. A barátságos közebéd természetes visszhangja volt a közgyűlésnek. Őszintén kívánjuk, hogy az előkelő városi egyházakkal és a collegiummal megerősödött szép múltú s protestáns szelleméről híres egyházmegye a jövendőben is hű őre és apostola legyen nagy hivatásának. A collegiumi tanárok felajánlott közreműködése képessé teszi arra, hogy a sárosi végvidéken az evangeliumi világosságnak s a magyar hazafias érzésnek igazi bástyája legyen. A bánsági egyházmegye rendkívüli közgyűlése. A bánsági egyházmegye febr. 7-én Temesvár sz. kir. város székházában rendkívüli közgyűlést tartott. A rendkívüli közgyűlés összehívását a kerületi elnökség rendelte el. Az antalfalvi lelkészválasztás alkalmával a vezetéssel megbízott egyházmegyei elnökség több pályázót kizárt a jelölésből, mert hazafias szempontból nem találta őket kifogástalanoknak. A kerületi elnökség az esperes és egyházmegyei felügyelő eljárását sem megokoltnak, sem igazságosnak nem találta és megsemmisítette. Az egyházmegyei elnökség erre az egész tisztikarral együtt lemondott s az antalfalvi lelkészválasztást kinevezett helyettes elnökség, Jeszenszky Nándor nagybecskereki lelkész és Bielek Antal nagybecskereki felügyelő intézte. A rendkívüli közgyűlésnek az volt a hivatása, hogy az elnökség és tisztikar leköszönéséről határozzon s a szükséges intézkedéseket megtegye. A közgyűlés óriási érdeklődés mellett folyt le; a lelkészek négy kivételével, a kiket hivatalos elfoglaltság gátolt, mind megjelentek. A felügyelők szintén részt vettek, többek közt Jávor Endre, kir. táblai biró, temesvári, Patyánszky Elek, nyug. főispán, lugosi, Wallandt Ernő, min. tanácsos, orsovai felügyelő, Ujházy Dénes, Kellner Armand és Kornis Géza és számos vendég. A megnyitás és az ügy előadása után Scultéty Sándor, a legidősebb lelkészek egyike felállt és azt indítványozta, hogy a közgyűlés az elnökség lemondását ne fogadja el s kérje fel, hogy álljon újra az egyházmegye élére, a melynek kormányát, „egyházias és hazafias szellemben" negyedszázadnál hosszabb idő óta a gyülekezetek megelégedésére vezette. A közgyűlés az indítványt egyhangú felkiáltással elfogadta s Kramár Béla kir. tanácsos esperest s báró Ambrózy Béla felügyelőt küldöttség hívta a terembe. Megjelenésöket zajos éljenzés fogadta, mely megújult, a midőn az elnöki széket ismét elfoglalták. Példájukat az egyházmegye többi tisztviselői is követték. Az egész gyűlés a ragaszkodás és bizalomnyilvánítás ünnepe volt. Részünkről örvendünk, hogy az egyházmegye békéje helyreállt s az elnökséget közbizalom környezi. Ez elengedhetetlen feltétele az együttműködésnek. Óhajtjuk, hogy a hullámok lecsillapulta után az újra választott elnökség az egyházmegyét az egyháziasság, hazafiság és törvényesség útján sok sikerrel vezesse 1 A kassai két egyházközséget f. hó 5-én látogatta meg a hegyaljai egyházmegye elnöksége, Thuróczy Pál esperes és Radványi István felügyelő. Ez alkalommal történt meg az egyházak bekeblezése s ez alkalommal választotta meg az I. egyház bold. Csisko János helyére Möhr Béla hitoktatót és segédlelkészt rendes lelkészéül. A kassai két egyház egyesülésének ügyében a tárgyalásokat az egyházmegyei elnökség vezeti. Az Úr lelkének munkája Bükön. Szép és kedves emlékű napja volt a büki egyházközségnek, Gyurátz Ferenc püspök szülőfalujának 1905. év február 4-ikén. Az egyházközség régi, alacsony, sötét s félreeső helyen levő iskolája helyett már régebben újnak építésére készült. E célra két év előtt a község legszebb helyén a telket meg is vásárolta már 4000 koronán, a mely összegnek egyik felét az egyházközségi pénztár, másik felét a gyülekezeti nőegylet fizette ki. Hogy a szép telken az iskola a kor igényeinek megfelelőleg két tanteremmel felépülhessen s vele együtt felépüljön a második tanító számára a szükséges lakás is, a többnyire szegény gyári munkásokból álló gyülekezet évi magas egyházi adója mellett, két év óta 2—2000 koronát vetett ki külön kivetésképen egyházi adóban. A kivetett összeg szépen befolyt évről-évre s a febr. 4-én megtartott számadógyűlésen, a hol Farkas Elemér lelkész 100 koronát ajánlott fel a nemes célra, az egyházközség örömmel állapította meg, hogy a szükséges pénz együtt van s határozatilag kimondotta, hogy az építést az 1906. évben Isten segítségével megkezdi. Ugyanez nap estéjén a gyülekezet buzgó s közszeretetben álló felfelügyelője, vönöczki Jánosa Ferenc vendégeiül látván a gyülekezet vezetőit, szóba került az is, hogy milyen szép volna, ha a II. József „türelmi rendelete" értelmében elrejtett helyen álló templomot is ki lehetne vinni az iskola mellé, a község legszebb pontjára. A gondolat annyira megragadta a jelenlevőket, hogy az új templom alapja javára nyomban gyűjtést kezdtek s hirtelenjében