Evangélikus Őrálló, 1905 (1. évfolyam)

1905-11-10 / 46. szám

I. év. Budapest, 1905. november 10. 46. szám. EYAMELIKUS ÖEÁLLÓ EGYHÁZI ÉS TÁRSADALMI HETILAP A HAZAI NÉGY EVANGELIKUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenként egy íven, a Hivatalos Közlemények, mint az Ev. Őrálló melléklete, minden két hétben. A kéziratot a szerkesztőhöz, a hirdetés szövegét és díját a kiadóhivatalba kell küldeni. FELELŐS SZERKESZTŐ : KOVÁCS SÁNDOR theol. akad. tanár Pozsony, Konvent-utca 11. szám. KIADÓHIVATAL : HORNYÁNSZKY VIKTOR hirlapkiadóhivatala, Budapest, V., Akadémia-u. 4. A lap ára egész évre 8 kor., félévre 4 kor., negyedévre 2 k. A „Hivatalos Közlemények" melléklettel egész évre 10 kor., félévre 5 kor, negyedévre 2.50 kor. — A Hív. Közi. a főlap nélkül egész évre 4 kor. — A Hív. Közl.-t az anyaegyházak és felsőbbrendű iskolák ingyen kapják. Ára az Őrálló megrendelőinek 2 kor., külön 4 kor. TARTALOM: Báró Prónay Dezső egyet, felügyelő megnyitó beszéde. — Oktatásügy. — Külföldi krónika. A szabadgondolkozók congressusa Párisban. — Un. — Egyetemes gyűlés. — Egyházi élet. — Irodalom. — Szerkesztői üzenetek. Báró Prónay Dezső egyet 1 Főtisztelendő Egyetemes Közgyűlés! Megilletődve tekintek körlil e teremben, midőn a magyarhoni ág. hitv. ev. egyet, egyház képviselőit, az egyházi ügyek iránt érdeklődő tagokat ily szép számmal együtt látom. Mély tisztelettel és megilletődéssel üdvözlöm magyarhoni ág. hitv. ev. egyházunk egyetemes gyűlését. Midőn sötét felhők borítják az eget, habár tudjuk, hogy a felhők mögött ragyog a fényes nap, a legtöbb embernek hangulata önkéntelenül komolylyá változik, különösen ha a felhő zivatart enged sejteni. Ám a zivatar elől a biztos hajlék még nyújt menedéket, de vannak természeti erők, a melyekkel az emberi előrelátás tehetetlen. Például a földrengés a legszilárdabb épületet is romba döntheti. Hazánk egét sötét felhők borítják. Evangelikus egyházunk jogi önállósága kétségtelen, ám a történet tanúsága szerint hazánk közviszonyai és evangelikus egyházunk állapota között a kölcsönhatás tagadhatatlan. Századok tanúsága megdönthetetlen történeti igazságként hirdeti, hogy evangelikus ^ egyházunk és hazánk alkotmánya szorosan összefügg. Más a számunkra kijelölt tér, a melyen egyházi közügyeink intézésére hivatva vagyunk és más, ettől elkülönített feladat az, melyet mindnyájan mint honpolgárok teljesíteni kötelesek vagyunk; ám mégis minden egyes emberre nézve felette nehéz, hogy, midőn egész valóját átható érzelmek uralják, ő mindenkor szorosan, egész szabatossággal megtarthassa azt a vonalat, a mely a jogilag elkülönített működési tereket egymástól elválasztja. De bár a feladat nehéz, erre mégis mindenkor törekedni kell. Egyházi tanácskozásaink tüzetes feladata az egyházi ügyek közigazgatási menetének biztosítása és ez által fentartása ama ilügyelő megnyitó beszéde.* keretnek, a melyben az egyház magasztos eszményi feladatain való munkálkodásra vagyunk hivatva. A vallási élet fejlesztése, a hit igazságainak hirdetése, a keresztyéni erkölcsnek tanításban, tettekben való terjesztése, ez az egyház legfőbb és legmagasztosabb feladata; az egyházjog tényei csak a külső keretet adják, a melyben a vallásos élet működése legbiztosabban megtörténik. Ezért, főtisztelendő közgyűlés, habár mély aggodalmak között fogtam ezúttal ama feladat teljesítéséhez, a mely reám egyházam bizalma folytán hárul, hogy az egyetemes gyűlésen egyházi közigazgatási ügyeinknek elintézésével emberileg lehetőleg legnagyobb tárgyilagossággal foglalkozzam, a rövid utalás arra, hogy a helyzet, a mely jelenleg hazánk közviszonyait uralja, többé kevésbbé körünkben is érezteti hatását, mellőzhetlen volt. Azt hiszem, hogy jobb mindig nyíltan szembe nézni azzal, a mi aggodalmat kelthet, mint takargatni és titkolni. Európaszerte szervezett pártokban mozog a politikai élet, de a mitől az egyházi téren óvakodnunk kell, az épen az, hogy a párttusák színhelye legyen; és mindenki előtt lebegjen az egyház magasztos feladata, a mely képes legyen egyesíteni azokat, a kiket egyébként a közélet néha nemcsak elválaszt, de egymással szembe is állít. Különben, főtisztelendő egyetemes közgyűlés, bármily aggodalmas legyen a helyzet, bármily sötét felhők borítsák hazánk egét, hogy aggodalom szállja meg lelkünket: keressünk bíztató jelenségeket és keressünk biztos irányítást. Azt a biztos irányítást pedig hol találjuk meg? Ha a jövőbe tekintünk, nem; az a gyarló emberi elme előtt el van fedve. A jelen körülmények mérlegelésénél nehéz a teljes elfogulatlanság. A múltba tekintsünk tehát vissza, onnét merítsünk tanulságot és reményt. Saját gyorsírónk följegyzése után. A „hiteles" szöveg az egyet, közgyűlés jegyzökönyvében fog megjelenni.