Evangélikus Őrálló, 1905 (1. évfolyam)
1905-10-13 / 42. szám
419 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ egyengetőjével keresztelő Jánossal méltatlan szolgájaként vallomást téve: „Annak nevekedni kell, én nékem alászállanom kell." János ev. III. 30. A ki az Urnák szent nevében az ő országa terjesztésének érdekében a lelkek halászatára indái, annak alá kell szállania s a lelkek megváltójának parancsát teljesítenie, eme parancsot. „Vigyed mélyebbre a hálót," Luk. V. 4. Nem a felületesség, nem az ötletszerű munkálkodás; hanem szakadatlan. kitartó hű fáradozás és nemes harc kívántatik meg részünkről, az Úr szolgáitól, kívántatik még tőlem, mint a szolgák elsejétől, mint a testvérek kész szolgatestvérétől. De vájjon lesz-e hozzá erőm, képességem, töfhetlen hűségem, hitem. — olyan hitem, a mely képes legyőzni minden akadályt, képes meggyőzni a világot, a mely hit előtt mi sem lehetetlen. Nem tudom ; de egyet tudok, egyben hiszek, egyben bízom, abban tudniillik, hogy ha ő fog nevekedni bennem, 0, az én Uram, az én Idvezítőm. Megváltóm, — és én alászállani fogok — akkor mindezeket megcselekedhetem a Krisztus által, a ki engem megerősít. Philipp. IV. 13. Akkor képes leszek a munkára, képes a küzdelemre, képes a szenvedésre, keresztviselésre és az Istenben való életre. Akkor, de csakis akkor mondhatom el bátran szívem örömére, lelkem megnyugtatására az 0 felkent apostolával: „Élek pedig többé nem én, hanem él én bennem a Krisztus." Gál. II. 20. Akkor az én életem szentelve lesz az ő egyházának, szentelve lesz szeretett hazámnak. Akkor leszek én az ő engedelmes szolgája, jó tanítványa, a haza hű fia, a király hódoló alattvalója, az emberi társadalom java, úgy hogy jó lélekkel fogom elmondhatni az apostollal; hogy semmivel nem gondolok, az én életem is nékem nem drága, csak elvégezhessem örömmel az én futásomat, és a szolgálatot, melyet vettem az Úr Jézustól, hogy bizonyságot tegyek az Isten kegyelmének Evangyéliomáról. Ap. cseleked. XX. 24. Ámen. Jer, keresztyén hívek! Testvéreim az Úrban I imádkozzatok Ti is velem, kérjük az én munkámra, a mi munkánkra az 0 segedelmét, áldását és kegyelmét igazságban és lélekben ilyképen 0 hozzá fohászkodván. „Hozzád fohászkodom életem ez ünnepélyes szent pillanatában, hitünk fejedelme, egyházunknak feje, pásztorok pásztora, Úr Jézus Krisztus! Te, a pásztori hűségnek mintaképe, tudod legjobban, mily nehéz egy lelket megnyerni, Tenálad megtartani, mily nehéz az eltévedtet ismét visszatéríteni. Nem kecsegtethetem azzal magamat, hogy a végső számadásnál azt mondhatnám előtted : „A kiket nékem adtál, én megőriztem, és egy is azok közül el nem veszett!" János 17, 42. Mert rajtad kívül másnak ez meg nem adatott; csak arra kérlek alázatosan, segíts kegyelmeddel, szenteld meg igyekezetemet és fáradozásomat, ne engedd, hogy az én mulasztásom, az én vigyázatlanságom, az én gondatlanságom folytán veszhessen el egyik lélek is a rám bízottak közül. Taníts meg engem a te kétélű szellemi fegyvereddel harcolni, — szent igéd fegyverét erősen, ügyesen és biztosan forgatni és használni a halhatatlan lelkek kül- és belellenségei elleni védelmi harcában. Adj nekem az én munka- és fegyvertársaimban hű és kitartó segítőket, támogatókat, hogy a nemes harcot megharcolhassuk és hogy a Te egyházadon, a Te hívő népeden, a Te szent örökségeden a pokol kapui se vehessenek diadalt, nem a mi bátorságunk, elszántságunk, hanem egyedül a te megtartó kegyelmed által. Könyörgöm Te hozzád szeretett hazánkért, melyen kivül e nagy világon nincsen számunkra hely, áldd meg országunkat és népeit, hogy benne irgalmasság és hűség összetalálkozzanak, igazság és békesség csókolgassák egymást. Zsolt. 85. 11. Óvd meg őt minden válságtól, add hogy felviruljon s fiainak és leányainak boldog otthona legyen. Koronás királyunkat áldd meg hosszú, boldog élettel és adj neki hű tanácsadókat, a kik hű alattvalóinak javát szem előtt tartva, atyai szivét a nemzet szivéhez közelebb vigyék, irányítsák, hogy uralkodói dicsősége nevekedjék s ragyogjon időtlen időkig. Áldásod kisérje a kormányt és a mi törvényhozó-testületeinket, az összes egyházi és polgári hatóságainkat. Áldd és oltalmazd meg a mi magyarhoni ág. hitv. ev. keresztyén egyetemes egyházunkat, annak lelkes, odaadón fáradozó főfelügyelőjét, áldd meg egyházunk kerületeit, felkent főpásztorait, buzgó felügyelőit, egyházmegyéink vezéreit s elnökeit, egyházközségeink lelkészeit, felügyelőit, gondnokait, hű tagjait és híveit, felsőbb és alsóbb tanintézeteink igazgatóit, tanárait, tanító és tanítónőit, növendékeit. Terjeszd ki áldásodat az evangyéliom szerint reformált testvér egyházegyetemére, kerületeire, főpásztoraira, főgondnokaíra, tanintézeteire és minden rendű és rangú híveire, Az ország szivét, székesfővárosunkat, főpolgármesterét, polgármestereit, tanácsát, elöljáróit, törvényhatóságát, közönségét, a mely felekezetlink iránt igazságot és méltányosságot tanúsított mindenha, — részesítsd áldásodban, kegyelmedben, hogy testvéri egyetértésben és szeretetben élhessünk együtt a Te félelmedben. Könyörgünk hozzád lelépett agg főpásztorunkért, a Te kipróbált apostoli lelkületű szolgádért, szeretett drága elődömért. Tekints alá reá kegyelmesen, tedd nyugodtá és boldoggá élete alkonyát s áldásossá intelmeit, tanácsait egész környezetére. Itt e földön övedze felkent homlokát az elismerés és nagyrabecsülés babérja; ott pedig, ha majd egyszer, cselekedje irgalmad, hogy minél később, a földi élet vándorbotját is elejti keze úgy, mint az imént elejtette a főpásztori botot, nyújtsa neki a Te szent kezed az igazság és az örök élet hervadhatatlan koronáját az ő hűségeért, de különösen és egyes egyedül a Te érdemeidért, a mely elkészíttetett és eltétetett Te nálad az ő és mindazok számára, a kik szeretik a Te dicső eljöveteledet. Pál II. lev. Tim. IV. 8. Ámen. Ároni áldás és egyházi ének rekesztette be a feledhetetlen emlékű istentiszteletet. A gyülekezet az orgona hangja mellett kivonult a templomból s visszatért a gyűlésterembe. III. A közgyűlés folytatása. (A deáktéri díszteremben.) Zsilinszky Mihály felügyelő felkéri a tagokat helyök elfoglalására s a gyűlést megint megnyitja, Sárkány Sámuel kiérdemült püspöké az első szó. Átadja utódjának az egyházkerület pecsétjét és felhívja az elnöki szék elfoglalására. Bachát Dániel a beszéd után elfoglalta az elnöki széket Zsilinszky Mihály mellett, a ki erre ilykép üdvözölte elnöktársát: Főtisztelendő és Méltóságos Püspök Úr! Istennek szent oltára előtt, az Úr seregének jelenlétében letett eskü után, íme most már mint rendszabályaink és szokásaink szerint ünnepélyesen felavatott püspökünket, mély tisztelettel és elnöktársi szeretettel üdvözlöm Főtisztelendőségedet. Mint nagy elődök méltó utódja foglalja el püspöki székét, melynek igaz értéket és fényt nem a cím és