Evangélikus Őrálló, 1905 (1. évfolyam)

1905-09-29 / 40. szám

398 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 1905 kimondotta a collegiumi igazgató-választmány, hogy evang. lelkészek, tanárok és tanítók fiai, a mennyiben jó maga­riseletet tanúsítanak, tekintet nélkül vagyoni riszongaikra a tandíjnak felét fizetik, vagyis félévenkint 25 koronát. Jelentékeny könnyebbség ez, a mikor az egyetemeken, a félévi tandíj 75 koronát tesz ki. — Tájékozásul közöl­jük még, hogy e tanévvel nyilt meg az újonan épiilt konviktus, a hol évi 150 koronáért ebéd és vacsora kapható. Az arra érdemesek tápdíjelengedésben is része­sülnek. Az utólagos beiratkozási határidő azok részére, a kik betegség vagy más ok miatt eddig akadályozva voltak, továbbá azok részére, a kik most végzik önkén­tes katonai szolgálatukat, október hó 14-ig terjed. Az Akadémia dékáni hivatala előzetesen is elfogadja a jelent­kezéseket. IRODALOM. Magyar Evangelikus Egyháztörténelmi Emlé­kek. Nagy jelentőségű mü került ki a mult napok­ban sajtó alól. Báró Prónay Dezső egyet, felügyelő megnyitotta a történetkutatás előtt családjának gaz­dag levéltárát s az egyházunk történelmére vonat­kozó fontosabb iratokat 43 íves hatalmas kötetben kiadta. A kötetet Stromp László theol. akad. tanár, a Magyar Protestáns Egyháztörténelmi Adattár szerkesztője rendezte sajtó alá. Ugyancsak tőle való a terjedelmes tárgy- és névmutató, valamint az iratok elé készített magyar tartalomjegyző. Leg­közelebb hivatott toll fogja e kiadványt hasáb­jainkon szakszerűen méltatni. Ez alkalommal pusz­tán örömünket fejezzük ki egyháztörténelmünknek e jelentékeny értékgyarapodása felett. A könyvet a Hornyánszky-cég állította ki hírnevéhez és tar­talomhoz méltóan. Bolti ára 8 korona. Megrendel­hető az Evang. Őrálló útján is. „Magyar gazdasági növényvédelem." Havi folyóirat, közérdekű növénykórtani és védelmi ismeretek terjesztésére. A gabonaféléken, takarmány- és konyhakerti növényeken, gyümölcsfákon s a szölön alkalmatlan talaji, éghajlati s idő­járási viszonyok, élősdi gombák és rovarok által előidézett kártételeknek s a foganatosítandó szakszerű védekezési módok­nak ismertetése. A védelmi teendők időszerű kimutatása. Hazai megfigyelések. Hivatalos intézkedések. Külfiildi szemle, íme a gazdag tartalom, melyet a f. év május 1-én Pósch Károly grinádi ev. tanító szerkesztése s kiadásában megindult szakfolyóirat ajánl, mit még betetőz, hogy a lap készséggel szolgál díjtalan felvilágosításokkal a növénykórtan és védelem minden ágában. Mi ismerjük és elismerő figyelemmel kisérjük a szerkesztőnek, ki evang. tanítótestületünk egyik derék és nagy ambíciójú tagja, tudományos munkálkodását, melyet főleg a növényeket pusztító penészgombák s élősdiek kutatásában kifejt s örvendünk, hogy e kutatásainak eredményeit a köz használatába bocsátja. Hisszük, hogy utasításai, felvilágosításai nyomán sokan hasznot látnak. Azért szívesen ajánljuk a folyó­iratot, a melynek előfizetési ára egész évre 4 korona s meg­rendelhető a kiadó szerkesztőnél Grinád (Pozsony megye.) „A symbolumokról". Dr. Losonczi Lajos. Pozsony, Wigand F. K. könyvnyomdája. 1905. Szerző e müvét erede­tileg a pozsonyi „Protestáns esték" egyikén olvasta fel s feladatául azon kérdés megoldását tűzte ki, honnan, mikép erednek a különféle symbolumok, mi jelentőségűk van azok­nak manapság s mely álláspontot foglaljunk el velők szemben mi protestánsok. Természetesen nem az egyes felekezeti fel­fogásokat kifejező váltanokról szól az ö felolvasása, melyeket ugyancsak symbolumoknak szoktunk nevezni, hanem azon jelképekről, a melyek a néplélek úgy a társadalmi, mint a vallásos életben megteremtett s a melyek alatt szerzőnk „vala­mely eszmének, személynek vagy eseménynek jellel, jelvény­nyel vagy képpel való megjelölését" érti. Felette érdekes théma, minthogy gondolkozásunk, nyelvünk szokásaink és pedig úgy a társadalmi, mint a vallásos életben a symbolumok erős uralma alatt áll, a nélkül, hogy arról sok esetben tudomásunk volna s önmagunknak ez irányban való megfigvelése nemcsak hoffv érdekes, de felette eszméitető és tanulságos is. Szerzőnk a kérdést nagy apparatussal, biztos kézzel boncolja. Minket különös tanulmányának a vallási életbe vágó része érdekelt s az az impressiónk, hogy ha ez irányban a vallástörténet gazdag forrásába is belement, munkája — épen e tekintetben — még sokkal tartalmasabb és eszméltetőbb lett volna. „Magyar protestáns történeti irka ;' cím alatt egész­séges és az ev. prot. öntudat felkeltésére és ébrentartására igen hasznos és praktikus vállalatba fogott a Telegdi K. Lajos utóda prot. írod. könyvkiadóhivatala Debrecenben, S. Szabó József debreceni főiskolai tanár szerkesztése mellett. Az eddig használatos népiskolai irkákat ugyanis megreformálja annyi­ban, hogy azokat a címlapon kívül hazai prot. egyháztörté­nelmünk egy-egy kiválóságának arcképével díszít, a belső oldalon pedig ez arcképhez megfelelő rövid, népies életrajzot ad. A hátsó külső lapon van a nagy egyszeregy, a belsőn rövid imák, versikék, fohászok, hazafias dalok, hasznos tudni­valók, köszöntők stb., melyek mind arra hivatvák, hogy a gyermek lelkében az ev. prot. öntudatot ápolják. Egy kis névsor az eddig megjelent füzeteken található alakok nevei : Szegedi Kis István, Szenczi Molnár Albert, Károli Gáspár, Séllyei István, Budai Esaiás, Bod Péter, Balogh Péter, Bocskay István, Bethlen Gábor, I. Rákóczi György, Lorántfl'y Zsuzsanna, 11. Rákóczi Ferenc, gróf Ráday Gedeon, Tompa Mihály, Fay András, Révész Imre, — tanúskodik az állításunk mellett, de a mellett is, hogy a vállalat eminens értelemben az ev. ref. népiskolák érdekeit tartja szem előtt. A magunk részéről a mily szívesen üdvözöljük a szerencsés gondolatot és vállalatot, oly őszintén óhajtanok, hogy e tekintetben a t. Szerkesztő tágítson szemléletkörén s tegye ez által lehetővé ez irkák­nak a mi ev. iskolánkban minél szélesebb körben való elter­jesztését is. Aztán azt gondoljuk, hogy nem szükséges a vállalatnak csupán történeti személyeknél megmaradnia. Neveze­tesebb templomok, iskolák s egyes városok egyháztörténetünk szempontjából nevezetes részletei (pl. Eperjes, Pozsony, Nagy­szombat, Sárospatak, Sárvár, Vizsoly stb.) vagy egyes szomorú emlékű várak s erősségek (Berencsvár, Lipótvár stb.) gazdagon váltakozhatnak a piros füzetek borítékain. A gyermek — s hozzátartozói — ezekből okos és hasznos szemléltetéssel kapcso­latban játszva tanulja s szereti meg prot, egyházának történetét. A gyermek szerető kegyelete pedig a legbiztosabb alapja a férfi hűségének. Értesítjük olvasóinkat, hogy ha valami ügyük van a minisztériumnál vagy más hatóságnál, megkeresésökre szívesen utána járunk, tájékozódunk s ha szükséges, meg is sürgetjük — pusztán esetleges kész kiadásainkat számítjuk föl. A szerkesztő minden héten megfordul Budapesten, a segédszerkesztő pedig állandóan a fő­városban lakik. Reméljük, hogy ezen ajánlkozásunkkal is közelebb jutottunk egyházunk s közönségünk rokon­szenvéhez. HORNYÁNSZKY V. CS. ÉS KIR. ÜDV ARI KÖNYVNYOMDÁJA BUDAPESTEN.

Next

/
Oldalképek
Tartalom